Idén másodszor írták ki az Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Versenyt, ami az Alkotmánybíróság és a Mathias Corvinus Collegium jog szakirányának közös, innovatív projektje. Az alkotmányjog jövőjéről, a versenyről és az ott megszerezhető tapasztalat fontosságáról az ABSzi projektmenedzserével, Holló Richárddal beszélgettünk.
ABSzi, azaz Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny. 2019-ben nyílik bármiféle új terület az alkotmányjogban?
Az alkotmányjog legnagyobb relevanciája a hallgatók szempontjából abban rejlik, hogy nagyon fontos egyfajta értékrend közvetítése. A jog ugyanis nem leíró tudomány, hiszen célja van, alapelvekkel rendelkezik. Egy hallgató szempontjából pedig az alkotmányjog kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy egy adott értékrend szellemében tudjon gondolkodni és alkalmazni tudását. Az alkotmányjog elsajátítása során tudjuk megismerni azokat a princípiumokat, amik az összes tételes jogi tárgyat meghatározzák és áthatják. Az alkotmányjog egyfajta útmutatás, relevanciája tagadhatatlan 2019-ben is.
Mi az alkotmányjog jövője?
Azt gondolom, hogy amint tudunk – és márpedig tudunk – történeti alkotmányról beszélni, az alkotmányjog egy folyamatosan fejlődő és változó struktúra. A háló a különböző alapjogi normák között egyre sűrűbb és sűrűbb lesz, az Alkotmánybíróság gyakorlata pedig folyamatosan fejleszti ezt a hálót, behatol más jogágakba, összekapcsolja azokat. Az alkotmányjog már a 21. században kifejezetten sokat fejlődött, és még többet fog a jövőben is!
Milyen horizontok vannak a hallgatók előtt? Létezhet 2030-ban teljes állású alkotmányjogász?
Az alkotmányjogászokat gyakran éri az a vád a polgári jogászok és a büntetőjogászok felől, hogy az alkotmányjog mindenhez is ért, és közben semmihez sem igazán. Az alkotmányjog minden jogterületben megjelenik, de nehéz kizárólag alkotmányjogi aspektusból vizsgálni valamit. Az alkotmánybírói hivatáson kívül nehéz olyan foglalkozást találni, ami főállásban kizárólag az alkotmányjog vetületeivel foglalkozik.
Az Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny (ABSZI), az Alkotmánybíróság és a Mathias Corvinus Collegium közös szervezésű alkotmányjogi versenye, mely lehetőséget biztosít az ország alkotmányjogot hallgató egyetemistáinak, hogy izgalmas jogeseteken és feladatokon keresztül megmérettethessék magukat. Az idén másodjára megrendezett ABSZI-n többek között a tételes alkotmányjogi tudásukat, a természetes jogérzéküket, az érveléstechnikájukat és előadási képességeiket bizonyíthatják a jelentkezők. A háromfordulós egyéni vetélkedő egy online fordulóból, egy jogeset megoldásából, valamint egy szóbeli döntőből áll. A legjobb eredményt elért versenyzőknek lehetősége nyílik az Alkotmánybíróság gyakornoki programjában való részvételre, valamint az I. helyezett 200 ezer, a II. helyezett 150 ezer, a III. helyezett 100 ezer forint értékű díjazásban részesül. Az első forduló megoldásait 2020. február 2-a 23:59-ig várja az ABSzi csapata.
Az ABSzi-t idén másodszor rendezik meg. Mi volt az első lépés, honnan indultatok?
A Mathias Corvinus Collegiumot az Alkotmánybíróság kereste meg. Az AB szeretett volna egy olyan eseményt szervezni, aminek segítségével az emberek és a hallgatók köztudatába bekerül az Alkotmánybíróság, mint intézmény, megvilágítva annak folyamatait és feladatait. Egy olyan innovatív versenyt szerettek volna, ami az alkotmánybírói munkát a konkrét tényállástól egészen az eset megoldásáig kíséri végig.
Mit nyerhetnek a hallgatók egy ABSzi részvétellel?
A másod- és harmadéves hallgatóknak egy óriási tapasztalat szerzési lehetőséget jelent az Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny, mert a jogi karokon való oktatás egyik gyengéje a gyakorlatiasság, amit az ABSzi keretein belül megkaphat a hallgató. Egyetemi környezetben nagyon ritkán kerülsz kész tárgyalási szituációba, a vitakészségeket és az érvelést is nagyon nehezen lehet fejleszteni. Az ABSzi ezeket a képességeket is hivatott fejleszteni, miközben átadja az alkotmányjog értékrendjét, egy nagyobb kontextust.
A döntőben konkrét alkotmánybírósági szituáció áll fent. Erről tudsz mesélni egy picit?
A döntő egy nagyon pozitív élmény, hiszen egy olyan presztízsű intézmény képviselőivel dolgozhatsz együtt, érvelhetsz a bíróság előtt, miközben értékelést kapsz tőlük, akik a magyar közélet és jog meghatározó formálói. A verseny során az AB bíróival és munkatársaival kötetlen beszélgetések közepette lehet eszmecserét folytatni, egy-egy jó történetet meghallgatni. Minden olyan tapasztalat, amit kész tárgyalási szituációban szerzel jobbá tesz – a szakma végül is nagymértékben tapasztalat és olykor csak kismértékben jog.
A Borbás Marcsi által a Highlights of Hungary díjra jelölt Archigreen azt tűzte ki célul, hogy a városok betondzsungelét is élhetővé, zölddé és fenntarthatóvá lehessen formálni.
Az 1957 tavaszán játszódó, személyes ihletésű történet a Kádár-korszak kezdetét idézi meg.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Felemelő képsorokat mutattak be.
Fegyir Sándor egyetlen megoldást lát, ami betemethetné a két nemzet közötti árkot.
Közben az európai érdekeket szem előtt tartók joggal aggódnak amiatt, hogy az Európai Unió „a világ balekjává” vált – írta elemzésében a Nézőpont Intézet.
Suárez helyzete és honfitársunk jó formája miatt kötöttek vele szerződést.
Sikorski: Alig várjuk, hogy Ukrajnát az EU családjában üdvözölhessük.
