A kampányidőszak véget ért

„Köszönöm szépen.

Jó napot kívánok!

Boldog új évet kívánok mindannyiuknak! Ahogy Zoltán kérte, akkor röviden elmondom, hogy mi történt a tegnapi kormányülésen. Meghallgattuk a honvédelmi miniszter beszámolóját az Irakban tartózkodó katonáink biztonsági helyzetéről. Meghallgattuk a belügyminiszter urat a határvédelem és a migráció kérdésében. Meghallgattuk a pénzügyminiszter urat, aki a magyar gazdaság 2020. évi kilátásairól adott tájékoztatást. Utána foglalkoztunk egészségügyi kérdésekkel, és végül, hosszú-hosszú, több órás tárgyalás után megtárgyaltuk és megfogalmaztuk a nemzeti energia- és klímastratégiát. Ami a katonáink helyzetét illeti, a tény az, hogy rakétatámadások érték azokat a katonai bázisokat, ahol amerikai katonák tartózkodnak. Ezek között van olyan bázis, ahol magyar katonák is tartózkodnak. Egyetlen magyar katona sem sérült meg. Amennyire egy katona biztonságban lehet, annyira a katonáink biztonságban vannak. Úgy döntöttünk, sőt a miniszter úr már a kormányülést megelőzően úgy döntött, hogy egy magas rangú katonai vezetőt vezényel a helyszínre, aki azóta már meg is érkezett, és átvette az ottani csapatok irányítását. A miniszter úr tájékoztatott bennünket arról, hogy minden föltétel adva van, ha szükséges, az azonnali evakuálására a magyar katonáknak, ehhez ma már a szükséges légi eszközök rendelkezésre állnak. A kérdés az, hogy kijövünk-e, vagy sem? Ezt mi alapvetően egy kormányközi megállapodás kérdésének tekintjük, és a magyar katonák iraki állomásozásának a jogi alapja, nemzetközi és – azt gondolom, hogy talán – belpolitikai jogi alapja is, hogy a magyar kormánynak van egy megállapodása az iraki kormánnyal arról, hogy ott katonák tartózkodhatnak, és úgy döntöttünk tegnap, hogy amíg az iraki fél nem mondja föl a szerződést, addig mi a szerződésben vállalt kötelezettségeinket teljesítjük. Ha az iraki kormány a szerződést felmondja, akkor azonnal evakuáljuk a magyar katonákat. A külügyminiszter úr pénteken, vagyis holnap részt vesz az Európai Unió külügyminisztereinek a tanácskozásán, ahol arra teszünk majd kísérletet, hogy közös európai álláspontot alakítsunk ki az iraki–iráni helyzettel kapcsolatban, ezért erről most többet nem kívánok mondani.

Ami a migrációs jelentést illeti, itt először is megismertük a török bevándorlásügyi főigazgatóságnak az éves adatait, tehát áttekintettük, hogy mi történik Törökországban, és a török bevándorlásügyi főigazgatóság éves összesítése azt mondja, hogy 2019-ben 450 ezer illegális határátlépő jutott be Törökországba. Egy év alatt 450 ezren. Ez az előző évhez képest 70 százalékos növekedést jelent. Ennek megfelelően, illetve ennek következtében a Görögország felé igyekvő migránsok aránya is radikálisan megnőtt, az előző évhez képest 180 százalékkal, és ennek aztán logikus következményeképpen a balkáni útvonalon is megnövekedett a migránsok száma. Ráadásul, ha Önök az embercsempész-útvonalakat, illetve azok térképét ismerik, akkor láthatják, hogy a rossz idő miatt a bosznia-hercegovinai–horvátországi útvonal egyre nehezebben járható, következésképpen egyre többen jönnek föl északról déli irányba a magyar–szerb határhoz. Ezért a magyar határon a migrációs nyomás jelentősen megnőtt. Azért is kellett foglalkoznunk ezzel a témával, mert a napi illegális határátlépési kísérletek száma átlépte a százat a múlt héten. Tehát naponta több mint 100 illegális határátlépőt kell elfognunk, föltartóztatnunk, utána visszaszállítanunk, és ahogy a rendőrök mondják: kikapuznunk, tehát a tranzitzónából megnyitni számukra az utat, hogy visszatérhessenek Szerbiába. Ahhoz, hogy ezt a munkát el tudjuk látni, meg kell növelnünk, és erről döntöttünk is tegnap, a szerb–magyar határon szolgálatot teljesítő katonák és rendőrök számát. Tehát új egységeket irányítottunk a határra, és új rendőröket vezényeltünk a térségbe. És beélesítettük a V4-ekkel kötött határvédelmi megállapodást, tehát ha szükség van rá, akkor a csehek, a lengyelek és a szlovákok azonnal képesek segítséget nyújtani a számunkra. Mi pedig döntöttünk arról, hogy Macedóniának haladéktalanul segítséget nyújtunk, és egy rendőri kontingenst útnak is indítottunk Macedónia felé.

Ami a pénzügyminiszternek a gazdasági helyzetről, illetve kilátásokról szóló tájékoztatását illeti, a következőkben tudom Önökkel ismertetni. Először is megállapítottunk egy fantasztikus dolgot; van egy fantasztikus teljesítménye Magyarországnak, ez pedig az, hogy harminc év után először, a fiatalabbaknak mondom, hogy a rendszerváltoztatás óta először a foglalkoztatottak száma Magyarországon meghaladta a 4,5 millió főt. Erre harminc éve nem volt példa Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy 2010-hez képest több mint 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, és a foglalkoztatási arányunk is így meghaladta a 70 százalékot, ami ugyan egy szép teljesítmény, különösen, ha a tíz évvel ezelőtti állapotokkal vetjük össze, de én nem vagyok ezzel elégedett, mert szerintem az nem járja, hogy a csehek megelőznek bennünket, márpedig a csehek legalább egy orrhosszal megelőznek, és azt kértem a pénzügyminisztertől, hogy mindenképpen ő is tűzze ki célul, hogy a cseheket érjük utol.

A bruttó átlagkeresetek számait Önök nyilván ismerik, hiszen ezt nyilvánosságra hozták a hivatalok néhány nappal ezelőtt, 82 hónapja folyamatosan nőnek a bérek, és 2010 óta az átlagkereset is 80 százalékkal nőtt. Amit én ehhez hozzá szeretnék tenni, és fontosnak érzek, az, hogy Magyarországnak egy nemzeti és kereszténydemokrata kormánya van, és ebből az is következik, hogy a bérnövekedés aránya úgy, ahogyan egy kereszténydemokrata kormányhoz illik, a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb. Tehát mindenkinek nőttek a jövedelmei, de a legnagyobb arányban a legkevesebbet kereső emberek bére nőtt: a minimálbér 120 százalékkal, a szakmunkás bérminimum pedig 135 százalékkal. Mind a foglalkoztatás növekedését, mind pedig a bérnövekedést szeretnénk folytatni, mert a szegénység fölszámolásának nem látom más útját. És Önök is tudják, hogy a mi kormányunknak vállalt, sőt büszkén vállalt célkitűzése, hogy mi szeretnénk lenni az a kormány, az a pártszövetség, a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt szövetsége, amely a szegénységet fölszámolja Magyarországon.

Önök is látják, hogy a szegénység állapotáról szóló kérdések éles belpolitikai viták tárgyai Magyarországon. Ha az ember a magyar belpolitikából indul ki, akkor azt se tudja már, hogy mik a valóságos számok és adatok, ezért ezen a területen mi az Európai Unió Magyarországról készített számaiból indulunk ki, amelyek egyértelmű és világos változásokat mutatnak. Ezt szerintem Önök is ismerik: az unió szerint, idézem, 1,3 millió, tehát egymillió-háromszázezer emberrel kevesebb szegényünk van, mint korábban volt, és a súlyos anyagi nélkülözésnek kitett emberek aránya is egyharmadára csökkent. Azonban, miután a szegénység ügyében az arányszámok nem nevezhetők sikernek, mert itt csak a nulla az elfogadható szám, ezért mindaz, ami történt, még nem elég. Most erről nem akarok külön beszélni, de tegnap meghallgattuk még a belügyminiszter urat annak a programnak az ügyében is, amelynek ő a felelőse, és amely a harminc legszegényebb, zömében cigányok lakta falu helyzetének javítását célzó program, és amelyet ő irányít és ő felügyel. Sőt, arról számolt be tegnap, hogy ezt a harminc falut, tehát ennek a programnak az ívét szélesítette, és újabb településeket vontak be ebbe a programba.

Tegnap hallhatták a külgazdasági minisztert, ezért hosszan erről nem akarok beszélni, csak alá akarom húzni a fontosságát a mondandójának, hogy 101 nagyberuházásról született döntés 2019-ben. Ez összességében 1.700 milliárd forintnyi beruházás. Ezt csak azért említem meg, mert ez minden idők legmagasabb beruházása Magyarországon. Nem volt még olyan év Magyarország történetében, amikor ekkora beruházás érkezett volna Magyarországra. Ebben egyébként mind a nagy külföldi, mind a nagy magyar beruházások benne vannak. Egy érdekességre szeretném fölhívni a figyelmüket, nem titkolom, hogy azért, mert visszaigazolását látom egy 2010-ben meghozott stratégiai kormánydöntésnek; ez pedig az, hogy az új munkahelyek Magyarországon az elmúlt évben 38 százalékban ázsiai beruházásokhoz kötődnek. Tehát az új magyar munkahelyek 38 százalékát 2019-ben olyan beruházások hozták létre, amelyek Kínából, Koreából és Japánból érkeztek Magyarországra. Azért mondtam, hogy ezt visszaigazolásnak tekintem, mert a meghirdetett keleti nyitás politikája a magyarországi beruházások tekintetében nyilvánvalóan érvényesül. Egyébként a koreaiak voltak a legnagyobb beruházók 2019-ben Magyarországon.

A versenyképesség kérdéséről most itt hosszabban nem kívánok beszélni, mert Önök tudják, hogy a magyar gazdaság az egyik vagy a legversenyképesebb Európában az adórendszerének és a beruházás-ösztönzési rendszerének köszönhetően. Amiről azonban szeretnék néhány szót szólni, az a 2020-as év, ami egy különleges év lesz, egy különösen izgalmas év lesz, azt gondolom, hogy a kormányzati munka szempontjából is és intellektuálisan is. Ennek az az oka, hogy a magyar gazdasági modell, amit 2010 után fölépítettünk, más, fontos, lényegi elemekben különbözik az eurózóna országainak gazdasági modelljétől: adórendszer, a beruházás-ösztönzés, a versenyképességet segítő intézkedések, a szociálpolitikai megközelítés, ezek mind mások a magyar modellben, mint az eurózónához tartozó nyugati országokban. És egészen eddig azt tapasztaltuk, hogy a magyar modell sikeres volt, de úgy volt sikeres, hogy közben az eurózóna országai is érzékelhető módon növekedtek. Ez a helyzet megváltozik 2020-ban. Tehát a mi elemzésünk szerint 2020-ban az eurózóna gazdaságainak növekedése megáll, és a kérdés az, hogy működik-e a magyar modell akkor is, hogyha az eurózónában nincs gazdasági növekedés? Erre a kérdésre senki sem tudja a választ. Reményei lehetnek mindenkinek, nekünk is vannak, de a pénzügyminiszter azt állítja, hogy egy külön gazdaságvédelmi akcióterv nélkül nem tudjuk elérni azt a célt, hogy legalább 2 százalékkal magasabb növekedés legyen Magyarországon, mint ami az Európai Unió átlaga, ezért egy gazdaságvédelmi akciótervet mindenképpen meg kell alkotni. Ez a munka folyik, és a februári országértékelő beszédemben szeretnék majd ennek a részleteiről szólni. Ezért tehát 2020 szakmailag, kormányzati szempontból, intellektuálisan és végső soron az emberek mindennapi élete szempontjából is egy különlegesen izgalmas év lesz.

Hoztunk néhány egészségügyi kérdésben is döntést, ezért ezeket csak röviden szeretném ismertetni. Tavaly azt állapítottuk meg, hogy több kihívással is szembe kell nézni, de a legnagyobb kihívás, ami a legközvetlenebb veszélyt jelenti a magyar egészségügyben, a szakdolgozók és a nővérek elvándorlása. Ezért azt tűztük ki célul, hogy őket meg kell tartani. Ezért egy összességében 2,5-3 év alatt mintegy 72 százalékos béremelés történik ezen a területen. Ennek az első lépése már meg is történt, azt hiszem, bejelentettük tegnap, januárban egy 14 százalékos és az év második felében pedig egy további, november 1-jétől egy 20 százalékos emelés következik majd be. Ettől azt reméljük, hogy az ápolónőket és az egészségügyi szakdolgozókat sikerül megtartanunk, akikre egyébként óriási csáberő irányul, hiszen számos nyugat-európai országban, különösen Németországban nem is csinálnak abból titkot, hogy szeretnék a jól képzett közép-európai munkaerőt az egészségügyből a saját országaikba a magasabb fizetések révén átcsábítani. Ez egy nagyon komoly kihívás, megpróbálunk ezzel a lépéssel erre válaszolni. Én azt értem, meg természetesnek is tekintem a politikában, hogy az emberek mindent egyszerre és azonnal szeretnének, de az emberek azt is tudják, hogy nem lehet mindent egyszerre és azonnal, ezért lépésekben kell haladnunk, tehát most az ápolónőket első helyre vettük. A fejlesztési forrásoknál is hoztunk egy döntést, és azt kértük a minisztertől, hogy csoportosítsa át a fejlesztési forrásokat 2020-ban, és mindent megelőző, első helyre tegye a kórházi várók, a kórtermek és az ahhoz kapcsolódó szociális helységeknek a felújítását. Az elmúlt években a legtöbb pénz kórházépületekre ment, műtőberendezésekre, kórházi eszközök beszerzésére és béremelésekre. Ezek mind fontos dolgok, de most elérkeztünk oda, hogy szerintem jogosak azok az észrevételek az emberek részéről, hogy azok a helyiségek, ahol ők fordulnak meg az egészségügyben, nincsenek rendben. Ezért elrendeltük tegnap, hogy minden három évnél régebben fölújított kórházban minden kórtermet, minden várótermet és ahhoz kapcsolódó minden szociális teret fel kell újítani, és amíg ez nem történik meg, addig másfajta fejlesztéseket nem tudunk támogatni, ez a legelső ebben az évben. A harmadik dolog, amivel foglalkoztunk, a kórházadósság kérdése, ahol azt kell mondanom, hogy az Állami Számvevőszék egy súlyos jelentést fogadott el. Az Állami Számvevőszék azért fontos intézmény, mert nem a kormány intézménye, kormányzati ellenőrzésre más intézményeket használunk, az Állami Számvevőszék a parlamentnek az intézménye. És miután a parlament részéről érkező jelentés az ÁSZ-jelentés, annak minden betűjét komolyan kell venni. És az ÁSZ-jelentés nem kevesebbet mondott, minthogy a kórházi adósságfelhalmozás nem bocsánatos hiba, tehát a kórházak eladósodottsága nem egy bocsánatos bűn és hiba, hanem egy komolyan veendő ügy, amit úgy hívnak, hogy fedezet nélküli kötelezettségvállalás, amely tilos a magyar állami intézményekben. És az Állami Számvevőszék arra szólított fel bennünket, ilyen értelemben a parlament, hogy ennek vessünk véget. És egyet is értek ezzel, mert szerintem is aggasztó, ha az ember azt hallja, hogy egy kórház vagy az a kórház, ami őt ellátja, el van adósodva. Úgyhogy ezért a minisztert utasítottuk arra, hogy ezt a gyakorlatot számolja föl, és 2020-ban egyetlen kórház sem halmozhat föl semmilyen adósságot, és a miniszternek fölkínáltuk azt a lehetőséget, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzésére és irányítására szükséges eszközökre, ha azok hiányoznának az ő kezéből, akkor tegyen javaslatot, és mi azt meg fogjuk a számára adni. Tehát minden eszközt megkap, hogy a kórházi adósságokat fölszámolhassa, és ennek meg is kell történnie. Ebben az évben már nem zárhatjuk úgy a pénzügyi évet, hogy bármelyik kórházunk is adósságot halmoz föl. Azt zárójelben jegyzem meg, amit a miniszter úrnak is a figyelmébe ajánlottam tegnap, hogy az is kiderül a jelentésekből, hogy olyan nagy értékű, külföldi tulajdonú cégektől befogadott szolgáltatások okozzák az adósság nagy részét, amelyek egyébként ezeknél a cégeknél extraprofitot eredményeznek. Úgyhogy azt kértem, hogy kellő bátorsággal, itt nagy erők vannak, nagy testű halak mozognak a vízben, hogy kellő bátorsággal nyúljon oda ehhez a problémához, és ezt, legyen kedves, oldja meg. Január végéig erre vonatkozóan be is kell számolnia a tervezett intézkedéseiről.

Ami a klímavédelmet illeti, tegnap a kormány az ország energiastratégiáját és a klímastratégiáját egyben tárgyalta, mert Palkovics miniszter úr véleménye szerint ez a két kérdés csak együtt értelmezhető. Ezt mi elfogadtuk. Megismertük az éghajlatváltozási cselekvési tervet, amit a miniszter úr előterjesztett, és azt jóvá is hagytuk, és ha jól gondolom, akkor holnap a miniszter úr erről a nyilvánosságnak részletesen be is számol. Ezen kívül elfogadtuk az új nemzeti energiastratégiát, és az új nemzeti energia- és klímavédelmi tervet. Ennek a számtengerben úszó állításairól most nem szeretnék hosszan beszélni, hanem politikai értelemben annyit szeretnék mondani, hogy megállapítottuk, hogy nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás bekövetkezzen a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence egy alkalmas hely arra, hogy a legkonzervatívabb, tehát a számunkra legkedvezőtlenebb klímaváltozás esetén is képesek legyünk fönntartani a magyarok közös életét a Kárpát-medencében. Ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz szépen, nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Tehát a Kárpát-medence képes arra, hogy megtermelje a szükséges élelmiszert, a Kárpát-medence képes arra, hogy szolgáltassa a szükséges ivóvizet, és képes arra, hogy tiszta környezetet teremtsen az itt élő emberek számára, ha szépen, nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz. És a következő években ezt az alkalmazkodást meg is kell kezdenünk. Át is tekintettük egyébként az ivóvízkészlet kérdését a tegnapi kormányülésen, és hoztunk néhány döntést, amely annak hosszú távú megőrzését segíti majd. A kiindulópontja egyébként Magyarországnak ebben az alkalmazkodási folyamatban nem kedvezőtlen, sőt ha ebben az összefüggésben lehet ilyet mondani, akkor kedvező. 21 olyan országot ismerünk a világban, amely képes volt jelentős gazdasági növekedésre úgy, hogy közben a szén-dioxid kibocsátását is csökkentette. 21 ilyen ország van a világ 200 országából, és Magyarország e közé a 21 ország közé tartozik, mert nálunk úgy nő a hazai termék, hogy közben a szén-dioxidkibocsátást 1990-től számolva 32 százalékkal tudtuk csökkenteni, és az energiafelhasználást is tudtuk csökkenteni harminc év alatt 15 százalékkal. Minden mutatóban, amely az európai államok összevetésére alkalmas, hogy ki hogyan teljesít klímavédelemben, azt tudjuk mondani, hogy Magyarország az első harmadban van. Tehát a klímabajnokságnak az élmezőnyéhez tartozunk. A magyarok nincsenek hozzászokva az olyan mondatokhoz, amit most fogok mondani, hogy megelőzünk olyan országokat, mint Németország, jól esik mondani, ezért most ezeket elmondom, megelőzzük Hollandiát, megelőzzük például az osztrákokat, ezeket az országokat mind-mind megelőzzük a klímavédelmi politika tekintetében. Ami a célokat illeti, Magyarországnak van egy lépésekre lebontott terve, amely arról szól, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé fogjuk tenni. Ez azt jelenti, hogy a magyar energiarendszer úgy módosul, hogy az energia, a villamos áram nagy részét Paks fogja nyújtani, és a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lesz majd, és mindössze 10 százalék marad 2030-ra, amellyel úgy termelünk villamos energiát, hogy közben szén-dioxidot is termelünk. Nagy vita volt Magyarországon is arról, hogy csatlakozzon-e Magyarország azokhoz az országokhoz, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaságot céloznak meg. Végül is a szükséges számításokat elvégeztük, és azt állítjuk, hogy Magyarországot 2050-re klímasemleges gazdaságú országgá lehet tenni, de ehhez szükséges 50.000 milliárd forint. Ebből is látszik, hogy a klímavédelem egy rendkívül fontos dolog, de egyúttal rendkívül drága is, de lehetséges, és megéri, csak ezt az összeget elő kell teremteni. Most hosszú viták állnak előttünk, hogy hogyan kell, egész Európában hosszú viták állnak előttünk, hogy hogyan kell ezt előteremteni. Nekünk van négy szempontunk, ami alapján ebben a vitában Magyarország álláspontját majd képviseljük. Az első, hogy a klímarongálókkal kell első helyen megfizettetni a klímasemleges gazdaságnak a költségeit, ezek a nagy szennyező országok és a nagyvállalatok, tehát a teher nem eshet a kicsik vállára. A második, hogy úgy kell végrehajtani ezt a politikát, hogy ne emelkedjen a családok által fizetett energia és élelmiszer ára se. A harmadik, hogy nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt. Ez pedig azt jelenti, hogy az Európai Unió következő költségvetésében nem fogadható el, hogy a kohéziós alapokból vegyük el a pénzeket, és tegyük át klímavédelmi célokra, mert ez azt jelentené, hogy a szegényektől vesszük el a klímaváltozás elleni harchoz szükséges forrásokat. És a negyedik pedig, hogy nyíltan ki kell mondani, az unió egyébként sokat tett ennek érdekében az elmúlt néhány hónapban, tehát az Európai Parlament is fogadott el ilyen határozatot, és az Európai Tanácsnak is van már olyan dokumentuma, amely világossá teszi, hogy atomenergia nélkül nem lehetséges klímasemleges gazdaságot építeni Európában, illetve az atomenergia használatát nem korlátozni kell, hanem támogatni. Most a kormány a tegnapi döntés után ki fog dolgozni egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet, ezt szintén februárban fogom majd bemutatni, ezek majd intézkedéseket tartalmaznak, tehát nem stratégiai irányokat, hanem konkrét intézkedéseket. Ezeknek a teljes listája, meg azok háttérszámításai még nem állnak a rendelkezésemre, ezen dolgozunk, de van néhány dolog, amit biztosan mondhatok, ezért meg fogok most említeni két-három konkrét példát. Biztosan szerepelni fog a klímacselekvési tervben az a szándékunk, hogy 2022-től a városi közlekedésben minden városban csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani. Biztosan szerepelni fog benne, hogy a következő két év során, Magyarországon minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni és fel kell számolni. Ehhez az eszközöket most élesítjük. És az is biztos, hogy még ebben az évben olyan döntéseket kell hozni, amellyel mentesíthetjük a folyóinkat a műanyag PET palackoktól, amelyek időnként elárasztanak bennünket. És van egy tervünk, amelynek a részletein még sokat kell dolgoznunk, ez a műanyag csomagolóanyagok kivezetésének a terve, de remélem, februárban már erről is mondhatok többet. Ezek voltak a legfontosabb kormánydöntések.

Ha összefoglalóan kell az előttünk álló évről mondanom Önöknek valamit, a tegnapi kormánydöntések fényében megrajzolnom egy képet, akkor azt mondhatom, hogy a 2019-es év még választási év volt Magyarországon. A választási időpontok miatt nem a 2018-as év volt csak választási év, hanem a 2019-es is, hiszen volt két választásunk: egy európai parlamenti meg egy önkormányzati, de az önkormányzati választással a választási év az lezárult. Tehát ami előttünk van, a következő több mint két év, már a kormányzásról kell, hogy szóljon, és nem pedig a választásokról. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a kampányidőszak véget ért, és a kormány a maga részéről politikai kampányban, választási kampányban legközelebb majd 2022. január 1-je után vesz részt. Addig minden erőnket a kormányzás – mondjuk úgy, hogy – aprómunkájára, az országépítés lépéseire, aprómunkáira fogjuk majd összpontosítani. A magyar történelemben, ha Önök emlékeznek a tanulmányaikra, szerintem függetlenül attól, hogy milyen politikai rendszerben jártunk iskolába, ez az állítás igaz volt, mindig kétfajta korszak váltotta egymást: voltak országépítő meg országvesztő korszakok. Most 2010 óta mi úgy érezzük, egy országépítő korszak van Magyarországon, a következő két évben pedig ezt az országépítő munkát szeretnénk erősíteni, gyorsítani és a teljesítményünket növelni. Sűrű és munkás kétévnyi kormányzás áll előttünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, ennyit mondhattam a tegnapi kormányülésről. Ha van kérdésük, akár ehhez kapcsolódóan, akár bármilyen más témában, azért vagyok itt, hogy a rendelkezésükre álljak. Köszönöm szépen a figyelmüket!”