Hoztunk néhány egészségügyi kérdésben is döntést, ezért ezeket csak röviden szeretném ismertetni. Tavaly azt állapítottuk meg, hogy több kihívással is szembe kell nézni, de a legnagyobb kihívás, ami a legközvetlenebb veszélyt jelenti a magyar egészségügyben, a szakdolgozók és a nővérek elvándorlása. Ezért azt tűztük ki célul, hogy őket meg kell tartani. Ezért egy összességében 2,5-3 év alatt mintegy 72 százalékos béremelés történik ezen a területen. Ennek az első lépése már meg is történt, azt hiszem, bejelentettük tegnap, januárban egy 14 százalékos és az év második felében pedig egy további, november 1-jétől egy 20 százalékos emelés következik majd be. Ettől azt reméljük, hogy az ápolónőket és az egészségügyi szakdolgozókat sikerül megtartanunk, akikre egyébként óriási csáberő irányul, hiszen számos nyugat-európai országban, különösen Németországban nem is csinálnak abból titkot, hogy szeretnék a jól képzett közép-európai munkaerőt az egészségügyből a saját országaikba a magasabb fizetések révén átcsábítani. Ez egy nagyon komoly kihívás, megpróbálunk ezzel a lépéssel erre válaszolni. Én azt értem, meg természetesnek is tekintem a politikában, hogy az emberek mindent egyszerre és azonnal szeretnének, de az emberek azt is tudják, hogy nem lehet mindent egyszerre és azonnal, ezért lépésekben kell haladnunk, tehát most az ápolónőket első helyre vettük. A fejlesztési forrásoknál is hoztunk egy döntést, és azt kértük a minisztertől, hogy csoportosítsa át a fejlesztési forrásokat 2020-ban, és mindent megelőző, első helyre tegye a kórházi várók, a kórtermek és az ahhoz kapcsolódó szociális helységeknek a felújítását. Az elmúlt években a legtöbb pénz kórházépületekre ment, műtőberendezésekre, kórházi eszközök beszerzésére és béremelésekre. Ezek mind fontos dolgok, de most elérkeztünk oda, hogy szerintem jogosak azok az észrevételek az emberek részéről, hogy azok a helyiségek, ahol ők fordulnak meg az egészségügyben, nincsenek rendben. Ezért elrendeltük tegnap, hogy minden három évnél régebben fölújított kórházban minden kórtermet, minden várótermet és ahhoz kapcsolódó minden szociális teret fel kell újítani, és amíg ez nem történik meg, addig másfajta fejlesztéseket nem tudunk támogatni, ez a legelső ebben az évben. A harmadik dolog, amivel foglalkoztunk, a kórházadósság kérdése, ahol azt kell mondanom, hogy az Állami Számvevőszék egy súlyos jelentést fogadott el. Az Állami Számvevőszék azért fontos intézmény, mert nem a kormány intézménye, kormányzati ellenőrzésre más intézményeket használunk, az Állami Számvevőszék a parlamentnek az intézménye. És miután a parlament részéről érkező jelentés az ÁSZ-jelentés, annak minden betűjét komolyan kell venni. És az ÁSZ-jelentés nem kevesebbet mondott, minthogy a kórházi adósságfelhalmozás nem bocsánatos hiba, tehát a kórházak eladósodottsága nem egy bocsánatos bűn és hiba, hanem egy komolyan veendő ügy, amit úgy hívnak, hogy fedezet nélküli kötelezettségvállalás, amely tilos a magyar állami intézményekben. És az Állami Számvevőszék arra szólított fel bennünket, ilyen értelemben a parlament, hogy ennek vessünk véget. És egyet is értek ezzel, mert szerintem is aggasztó, ha az ember azt hallja, hogy egy kórház vagy az a kórház, ami őt ellátja, el van adósodva. Úgyhogy ezért a minisztert utasítottuk arra, hogy ezt a gyakorlatot számolja föl, és 2020-ban egyetlen kórház sem halmozhat föl semmilyen adósságot, és a miniszternek fölkínáltuk azt a lehetőséget, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzésére és irányítására szükséges eszközökre, ha azok hiányoznának az ő kezéből, akkor tegyen javaslatot, és mi azt meg fogjuk a számára adni. Tehát minden eszközt megkap, hogy a kórházi adósságokat fölszámolhassa, és ennek meg is kell történnie. Ebben az évben már nem zárhatjuk úgy a pénzügyi évet, hogy bármelyik kórházunk is adósságot halmoz föl. Azt zárójelben jegyzem meg, amit a miniszter úrnak is a figyelmébe ajánlottam tegnap, hogy az is kiderül a jelentésekből, hogy olyan nagy értékű, külföldi tulajdonú cégektől befogadott szolgáltatások okozzák az adósság nagy részét, amelyek egyébként ezeknél a cégeknél extraprofitot eredményeznek. Úgyhogy azt kértem, hogy kellő bátorsággal, itt nagy erők vannak, nagy testű halak mozognak a vízben, hogy kellő bátorsággal nyúljon oda ehhez a problémához, és ezt, legyen kedves, oldja meg. Január végéig erre vonatkozóan be is kell számolnia a tervezett intézkedéseiről.
Ami a klímavédelmet illeti, tegnap a kormány az ország energiastratégiáját és a klímastratégiáját egyben tárgyalta, mert Palkovics miniszter úr véleménye szerint ez a két kérdés csak együtt értelmezhető. Ezt mi elfogadtuk. Megismertük az éghajlatváltozási cselekvési tervet, amit a miniszter úr előterjesztett, és azt jóvá is hagytuk, és ha jól gondolom, akkor holnap a miniszter úr erről a nyilvánosságnak részletesen be is számol. Ezen kívül elfogadtuk az új nemzeti energiastratégiát, és az új nemzeti energia- és klímavédelmi tervet. Ennek a számtengerben úszó állításairól most nem szeretnék hosszan beszélni, hanem politikai értelemben annyit szeretnék mondani, hogy megállapítottuk, hogy nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás bekövetkezzen a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence egy alkalmas hely arra, hogy a legkonzervatívabb, tehát a számunkra legkedvezőtlenebb klímaváltozás esetén is képesek legyünk fönntartani a magyarok közös életét a Kárpát-medencében. Ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz szépen, nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Tehát a Kárpát-medence képes arra, hogy megtermelje a szükséges élelmiszert, a Kárpát-medence képes arra, hogy szolgáltassa a szükséges ivóvizet, és képes arra, hogy tiszta környezetet teremtsen az itt élő emberek számára, ha szépen, nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz. És a következő években ezt az alkalmazkodást meg is kell kezdenünk. Át is tekintettük egyébként az ivóvízkészlet kérdését a tegnapi kormányülésen, és hoztunk néhány döntést, amely annak hosszú távú megőrzését segíti majd. A kiindulópontja egyébként Magyarországnak ebben az alkalmazkodási folyamatban nem kedvezőtlen, sőt ha ebben az összefüggésben lehet ilyet mondani, akkor kedvező. 21 olyan országot ismerünk a világban, amely képes volt jelentős gazdasági növekedésre úgy, hogy közben a szén-dioxid kibocsátását is csökkentette. 21 ilyen ország van a világ 200 országából, és Magyarország e közé a 21 ország közé tartozik, mert nálunk úgy nő a hazai termék, hogy közben a szén-dioxidkibocsátást 1990-től számolva 32 százalékkal tudtuk csökkenteni, és az energiafelhasználást is tudtuk csökkenteni harminc év alatt 15 százalékkal. Minden mutatóban, amely az európai államok összevetésére alkalmas, hogy ki hogyan teljesít klímavédelemben, azt tudjuk mondani, hogy Magyarország az első harmadban van. Tehát a klímabajnokságnak az élmezőnyéhez tartozunk. A magyarok nincsenek hozzászokva az olyan mondatokhoz, amit most fogok mondani, hogy megelőzünk olyan országokat, mint Németország, jól esik mondani, ezért most ezeket elmondom, megelőzzük Hollandiát, megelőzzük például az osztrákokat, ezeket az országokat mind-mind megelőzzük a klímavédelmi politika tekintetében. Ami a célokat illeti, Magyarországnak van egy lépésekre lebontott terve, amely arról szól, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé fogjuk tenni. Ez azt jelenti, hogy a magyar energiarendszer úgy módosul, hogy az energia, a villamos áram nagy részét Paks fogja nyújtani, és a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lesz majd, és mindössze 10 százalék marad 2030-ra, amellyel úgy termelünk villamos energiát, hogy közben szén-dioxidot is termelünk. Nagy vita volt Magyarországon is arról, hogy csatlakozzon-e Magyarország azokhoz az országokhoz, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaságot céloznak meg. Végül is a szükséges számításokat elvégeztük, és azt állítjuk, hogy Magyarországot 2050-re klímasemleges gazdaságú országgá lehet tenni, de ehhez szükséges 50.000 milliárd forint. Ebből is látszik, hogy a klímavédelem egy rendkívül fontos dolog, de egyúttal rendkívül drága is, de lehetséges, és megéri, csak ezt az összeget elő kell teremteni. Most hosszú viták állnak előttünk, hogy hogyan kell, egész Európában hosszú viták állnak előttünk, hogy hogyan kell ezt előteremteni. Nekünk van négy szempontunk, ami alapján ebben a vitában Magyarország álláspontját majd képviseljük. Az első, hogy a klímarongálókkal kell első helyen megfizettetni a klímasemleges gazdaságnak a költségeit, ezek a nagy szennyező országok és a nagyvállalatok, tehát a teher nem eshet a kicsik vállára. A második, hogy úgy kell végrehajtani ezt a politikát, hogy ne emelkedjen a családok által fizetett energia és élelmiszer ára se. A harmadik, hogy nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt. Ez pedig azt jelenti, hogy az Európai Unió következő költségvetésében nem fogadható el, hogy a kohéziós alapokból vegyük el a pénzeket, és tegyük át klímavédelmi célokra, mert ez azt jelentené, hogy a szegényektől vesszük el a klímaváltozás elleni harchoz szükséges forrásokat. És a negyedik pedig, hogy nyíltan ki kell mondani, az unió egyébként sokat tett ennek érdekében az elmúlt néhány hónapban, tehát az Európai Parlament is fogadott el ilyen határozatot, és az Európai Tanácsnak is van már olyan dokumentuma, amely világossá teszi, hogy atomenergia nélkül nem lehetséges klímasemleges gazdaságot építeni Európában, illetve az atomenergia használatát nem korlátozni kell, hanem támogatni. Most a kormány a tegnapi döntés után ki fog dolgozni egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet, ezt szintén februárban fogom majd bemutatni, ezek majd intézkedéseket tartalmaznak, tehát nem stratégiai irányokat, hanem konkrét intézkedéseket. Ezeknek a teljes listája, meg azok háttérszámításai még nem állnak a rendelkezésemre, ezen dolgozunk, de van néhány dolog, amit biztosan mondhatok, ezért meg fogok most említeni két-három konkrét példát. Biztosan szerepelni fog a klímacselekvési tervben az a szándékunk, hogy 2022-től a városi közlekedésben minden városban csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani. Biztosan szerepelni fog benne, hogy a következő két év során, Magyarországon minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni és fel kell számolni. Ehhez az eszközöket most élesítjük. És az is biztos, hogy még ebben az évben olyan döntéseket kell hozni, amellyel mentesíthetjük a folyóinkat a műanyag PET palackoktól, amelyek időnként elárasztanak bennünket. És van egy tervünk, amelynek a részletein még sokat kell dolgoznunk, ez a műanyag csomagolóanyagok kivezetésének a terve, de remélem, februárban már erről is mondhatok többet. Ezek voltak a legfontosabb kormánydöntések.
Ha összefoglalóan kell az előttünk álló évről mondanom Önöknek valamit, a tegnapi kormánydöntések fényében megrajzolnom egy képet, akkor azt mondhatom, hogy a 2019-es év még választási év volt Magyarországon. A választási időpontok miatt nem a 2018-as év volt csak választási év, hanem a 2019-es is, hiszen volt két választásunk: egy európai parlamenti meg egy önkormányzati, de az önkormányzati választással a választási év az lezárult. Tehát ami előttünk van, a következő több mint két év, már a kormányzásról kell, hogy szóljon, és nem pedig a választásokról. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a kampányidőszak véget ért, és a kormány a maga részéről politikai kampányban, választási kampányban legközelebb majd 2022. január 1-je után vesz részt. Addig minden erőnket a kormányzás – mondjuk úgy, hogy – aprómunkájára, az országépítés lépéseire, aprómunkáira fogjuk majd összpontosítani. A magyar történelemben, ha Önök emlékeznek a tanulmányaikra, szerintem függetlenül attól, hogy milyen politikai rendszerben jártunk iskolába, ez az állítás igaz volt, mindig kétfajta korszak váltotta egymást: voltak országépítő meg országvesztő korszakok. Most 2010 óta mi úgy érezzük, egy országépítő korszak van Magyarországon, a következő két évben pedig ezt az országépítő munkát szeretnénk erősíteni, gyorsítani és a teljesítményünket növelni. Sűrű és munkás kétévnyi kormányzás áll előttünk.