Albánia és Észak-Macedónia csatlakozásáról már a májusi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt tárgyalni szeretne az Európai Unió magyar bővítési biztosa.
Mindkét tagjelölt országgal, Albániával és Észak-Macedóniával is meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat még a Zágrábban, jövő májusban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt - jelentette ki Várhelyi Olivér, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén szerdán.
Várhelyi Olivér, a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamatáról folytatott ülésen hangsúlyozta, támogatni kell a Nyugat-Balkán országait uniós integrációs törekvéseikben, ugyanis ezek az országok Európa szívében találhatók. A régió támogatása Európa saját érdeke is, ugyanis azzal mindenki nyer, ha a közvetlen szomszédságában található országok jólétben és biztonságban élnek, gazdaságaik erősek – mondta.
Azt hangsúlyozta, mivel a régió Európa része, az érintett országoknak hiteles uniós bővítéspolitikára van szükségük. Az unió által megkövetelt reformoknak látható hatással kell járniuk, amely egyebek mellett a jólét fokozását, munkalehetőségek teremtését, az életminőség javulását kell jelentenie.
Gyorsítani szeretnék a csatlakozási tárgyalásokat
Közölte, hogy az Európai Bizottság a jövő év első hónapjában terveket fog bemutatni arra vonatkozóan, hogyan kívánja gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat azok eredményességének fokozása, és az együttműködések erősítése érdekében. Kiemelte az is, hogy a régió minden országának már a csatlakozás előtt részesévé kell válnia a zöld megállapodásnak, a digitális menetrendnek, valamint a szállítás és az energiaáramlás szabad hálózatának.
Fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió is felkészüljön az új tagországok befogadására, amint a feltételek teljesülnek.
– fogalmazott. Kiemelte továbbá, hogy a Nyugat-Balkán országai jól együttműködtek az unióval a migrációt érintően, de további segítségre szorulnak a folytatódó kihívások leküzdéséhez.
Nem lazítanak az oroszok elleni szankciókon
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, továbbra is ki kell állni Ukrajna területi egysége mellett. Ameddig nincs előrelépés a minszki folyamat végrehajtásában Moszkva részéről, nem szabad lazítani az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatályán. Fehéroroszországgal összefüggésben azt mondta, az unió lényegében elvesztette hatását az országra, az együttműködés szerény. Azonban jelen kell lennie, képviselnie kell értékeit az országban a civil társadalom támogatása érdekében.
A térség kisebbségeinek kollektív jogaira vonatkozó kérdésre válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban sem minden tagállam ismeri el a kisebbségek jogait kollektív jogként. Ugyanakkor a kisebbségek védelme uniós érték, amelyet bármilyen szomszédos ország, vagy bővítést érintő kérdést illetően védeni kell. A kérdéssel foglalkozni kell, különben a hosszú távú béke és a stabilitás biztosítása nem lesz lehetséges – tette hozzá.
Törökországnak válaszolnia kell
Törökország uniós integrációját illetően hangsúlyozta: mindaddig, amíg Ankara tagjelölt országnak tekinti magát, válaszolnia kell az uniónak az alapjogokkal, a sajtószabadsággal kapcsolatos aggályaira. És minden olyan területet érintően, ahol csökken a jogállamiság – jelentette ki Várhelyi Olivér.
Csenger-Zalán Zsolt fideszes magyar parlamenti képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, a bővítést Magyarország továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb politikájának tartja. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós bővítéspolitika hiányosságai a hitelesség elvesztéséből erednek, okai pedig egyes tagállamok politikai elkötelezettségének hiányában keresendők. Mindez azonban nem lassíthatja le a bővítési folyamatot és azt a haladást, amelyet ezek az országok megtettek - tette hozzá.
(MTI)
Oleg Duda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
A legrosszabbra számít a szerb sajtó.
A lap emlékeztetett, Magyarország korábban többször is hangoztatta, hogy nem fogja jóváhagyni az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási forduló megnyitását.
Tarr Zoltán felbátorodott Manfred Weber kijelentésén, miszerint „nem létezik olyan, hogy nemzeti szuverenitás”, de Magyar Pétertől is hallottunk már ilyet.
Dani Rodrik Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában keresné a jogállamiság új példaképeit.
Az Európai Bizottság azt mondja, hogy Ukrajna esetében nem szabad megállni.
Szalai Zoltán főszerkesztő adott interjút a Weltwoche-nak a 2026-os választás tétjéről, az EU-nyomásról és az ukrajnai háborúról.
Matthias Ecke szerint Orbán Viktor hazudik, amikor a német AfD megbénításáról beszél, de a német politikus valós érveket nem tudott mondani.
