Az MTA doktora cím a kutatói pályaív egyik csúcsa – jelentette ki Lovász László.
„Az MTA doktora cím független, országosan egységes, magasan kvalifikált szakértők által végzett, nemzetközi követelményeket integráló minőségbiztosítást nyújt. Jelentőségének és presztízsének erősítése az Akadémia fontos feladata” – idézik a közleményben Lovász Lászlónak, az Akadémia elnökének az oklevél átadási ünnepségen mondott szavait. Mint mondta, az MTA 73 új doktorával az Akadémia tovább erősödött. Az intézmény csütörtöki közlése szerint ebben az évben a címet szerzettek között 14 nő és 59 férfi van. Életkor szerint a 41 és 50 év közöttiek vannak a legtöbben, összesen 35 kutató. A tudományos címet idén elnyertek átlagéletkora pedig 51 év.
Az új doktorok közül zömében az egyetemeken és az MTA Kiváló Kutatóhelyein dolgoznak. Az új akadémiai doktorok közül legtöbben a filozófia és történettudományokat, valamint a műszaki tudományokat képviselik (12-12 fő). Ezt követik a biológiai tudományok kitüntetettjei (9 fő), valamint a gazdaság és jogtudományok új doktorai (7 fő). A 45 év alatti fiatal kutatók közül 20-an vehették át a címet. A legfiatalabb most avatott akadémiai doktor 37 éves, a legidősebb 78 éves – közölte az MTA.
„Az MTA doktora cím a kutatói pályaív egyik csúcsa. Rangot jelent, és nem véletlenül. A leghitelesebb megerősítése annak, hogy akik elnyerték, azok eddigi tevékenységük révén jelentős eredeti tudományos eredménnyel gyarapították közös tudáskincsünket, s mindezt szakterületük tudományos közössége előtt bizonyították” – idézi a közlemény Lovász Lászlót. Hozzátette, a címet elnyerő kutatók teljesítményüket a tudomány belső, rendkívül szigorú szabályai alapján bírálták el. Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel.
Az Akadémia Alapszabálya szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit pedig doktori műben foglalja össze.
Az MTA doktora cím odaítélésében jelöltenként mintegy 100 bíráló vesz részt. A bírálati eljárásban részt vevők kivétel nélkül mind tudományos fokozattal rendelkeznek, többségükben egyetemi tanárok, emellett akadémiai és más kutatóintézetek kutatói és külföldi szakértők. A 2019. november végi állapot szerint 2689 kutató rendelkezik az MTA doktora címmel. Közülük 1711-en 1995 után szerezték meg a címet, 978-an pedig 1995 előtt nyerték el a tudomány doktora fokozatot - olvasható a közleményben.
(MTI)
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Lovász László, a világhírű magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke veheti át az Academia Europaea egyik legmagasabb tudományos kitüntetését, az Erasmus-érmet.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
Az átkosból köztünk ragadt félcikkes tudósok mindenáron be akarják bizonyítani, hogy igaza van Schmidt Máriának: a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus. Horváth K. József írása.
A nő és a férfi fogalmát úgy módosították, hogy azok nem a biológiai képességekhez kapcsolódnak, hanem pszichés tartalmakhoz, és konstruált társadalmi képletekhez.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
„Minden nappal közelebb araszolunk a békéhez” – véli Orbán Viktor.
A miniszterelnök elárulta a siker kulcsát.
