Bódis József: Nagyobb megbecsülést kapnak a szakképzésben oktató pedagógusok

Demonstrációt tartanak ma a pedagógusok, többek között az új szakképzési törvény miatt. Utóbbi változtatni fog az oktatók foglalkoztatási jogviszonyán, átkerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól a Munka törvénykönyve hatálya alá. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt állítja, hogy csak a sajtóból értesültek a kormány terveiről. Miért nem egyeztettek a szakszervezetekkel? – kérdezzük Bódis Józseftől, aki hangsúlyozza: a törvényjavaslat benyújtását egyéves egyeztetés-sorozat előzte meg a gazdasági szereplők, szakképzési intézményfenntartók, szakszervezetek képviselőivel. „Az utóbbi hetekben is találkoztunk mind a PDSZ, mind pedig a PSZ képviselőivel. A minisztérium az új szakképzési törvényhez kapcsolódó rendeleti szintű részletszabályok kidolgozásában, véglegesítésében változatlanul számít az ágazati érdekképviseletek szakmai ismereteire.”

Mint mondja, több mint egy éven át tartó egyeztetések előzték meg az osztrák mintára készült szakképzési törvény elfogadását, amelynek eredményeként jobb és gyakorlatiasabb lesz a szakképzés. „Komoly ösztöndíjban részesülnek a szakképzésben tanuló fiatalok, és nagyobb megbecsülést kapnak a szakképzésben oktató pedagógusok. 2020 júliusától átlagosan 30 százalékkal emelkedik a bérük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy közismereti tárgyat tanító, pedagógus II. besorolású magyartanár nettó 215 ezer forint helyett 280 ezer forintos bérre is számíthat. Fontos azonban megjegyezni, hogy a jövőben teljesítmény alapú, egyedi bérezés lesz, ami eltérhet a példától, akár pozitív irányba is. Az biztos, hogy rosszabbul nem senki nem járhat.”

Kérdésünkre, hogy pontosan kik kerülnek jövőre a Munka törvénykönyve hatálya alá, Bódis József elmondja, a szakképző intézményben közismereti oktatási feladatokat, az ágazati alapoktatási és a szakirányú oktatási feladatokat ellátó valamennyi oktatót, valamint minden más dolgozót érint a változás. Ismert, hogy a PSZ szerint a pedagógusok a szociális védelem számos formájától – rövidebb felmentési idő, megszűnik az áthelyezési lehetőség, valamint a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége – esnek majd el. Bódis József ugyanakkor rámutat: az, hogy a pedagógusok a Munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek, a korábbi rugalmatlan keretekkel szemben több lehetőséget biztosít a pedagógusok számára. „A Munka törvénykönyve és az új szakképzési törvény az oktatók számára kedvezőbb feltételek megteremtését teszi lehetővé, elsősorban a bérezést illetően. Emellett a munkáltatók a kollektív szerződés keretein belül továbbra is tudják biztosítani azokat a feltételeket, amelyek ma is megilletik a pedagógusokat.”

Annak kapcsán, hogy az oktatók a közalkalmazotti és a köznevelési törvény által biztosított kedvezményeket az új szabályozás hatályba lépésével elveszítik-e, leszögezi: pedagógus igazolványra továbbra is jogosultak lesznek a szakképzésben oktatók is, akárcsak a jubileumi jutalomra – természetesen a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött éveket is figyelembe véve. Sőt, mivel a jubileumi jutalom alapja esetükben az emelt bérük lesz, még magasabb összegben is lesznek arra jogosultak. „A közalkalmazotti törvény kötöttségeinél a Munka törvénykönyve nagyobb mozgásteret ad a munkáltatónak az illetményen felül adható egyéb juttatások mértékében is”.

A szabadságok mértékének változásával kapcsolatban elmondja, az oktatókat megillető pótszabadság mértéke 20 nap lesz, vagyis továbbra is megmarad a hosszabb nyári szabadság lehetősége. Ezen kívül az életkor alapján járó pótszabadság is megilleti a munkavállalókat, így például egy 45 éves oktatónak összesen 50 nap szabadság jár.

A szakképzésben dolgozó oktatókra új minősítési rendszer vár, ennek első elemeit már 2020 első félévére kidolgozzák. „Ezek szolgálnak majd segítségül az új bérek megállapításához, de a minőségirányítás rendszerének részletes, teljes körű kialakítása az intézmények feladata lesz” – mutat rá Bódis József. Hozzáteszi, ha az oktató úgy dönt, lesz arra lehetősége, hogy szabadideje terhére részt vegyen a pedagógus életpálya szerinti minősítésben. Így amennyiben később köznevelési intézményben helyezkedik el, ott a megszerzett fokozat szerint sorolják majd be, figyelembe véve a szakképző intézményben eltöltött időt is.

A várható fizetésemeléssel kapcsolatban az államtitkár jelzi, hogy az mindenkire vonatkozik majd, aki a szakképzésben tanít, vagyis a közismereti tanárok és az óraadók is érintettek lesznek. Arra pedig jogszabályi garancia van, hogy az új keretek között egyetlen szakképzésben dolgozó sem járhat rosszabbul, nem kereshet kevesebbet korábbi bérénél. „A kormány a költségvetésben 35 milliárd forint többletforrást biztosít erre. A növekedés mértékét az egyes oktatóknál az egyéni és intézményi teljesítmény, a vállalati tapasztalatok is befolyásolja majd” – hívja fel a figyelmet. Hozzáteszi, a szakképző intézmények az ellátott szakképzési feladat nagyságából – tanulólétszám, óraszám –  kiindulva, de a jogszabályban rögzített minősítési kritériumokat is figyelembe véve kapják meg a bérkeretet.

Az államtitkár a béremelések kapcsán külön kiemeli az óraadó oktatókat, akiknek az óradíját a piaci bérekhez fokozatosan közelítve emelik meg. Az óradíjak első ütemben átlagosan 50 százalékkal fognak emelkedni, majd két-három év alatt elérhetik a piaci bérszínvonalat. Arra a felvetésre, hogy a szakszervezetek szerint félő, hogy bérfeszültség jelentkezik a pedagógustársadalomban, Bódis József rámutat: az oktatói munkabér összegét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők havi jövedeleméhez, valamint ahhoz is, hogy az alkalmazottnak mennyi ideje van jogviszonya a szakképző intézményben. Fontos továbbá figyelembe venni az elvégzett munka minőségét is. „Egy, a szakképzés sajátosságaira épülő minősítési rendszer bevezetésén alapuló, teljesítményalapú, motiváló bérezési rendszert alakítunk ki, amelyben a fizetéseket az oktatóval történő megállapodás alapján, de előre meghatározott szempontokat figyelembe véve határozzák meg”.

Bódis József kitér arra is, annak érdekében, hogy a szakképzésben a legfelkészültebb oktatók a legújabb ismereteket oktassák, négyévenként legalább egy alkalommal kötelező lesz továbbképzésben részt venniük, amelyet elsősorban vállalati környezetben vagy képzőközpontban kell teljesíteni.