Merre tovább, Komló? – Újra választ a bányászváros

A távolsági buszon, zötykölődve a város felé egyértelmű, hogy más történelmi körülmények között Komló valódi kincse lehetett volna a Mecseknek. Hét dombra épült ez a település is, mint Róma, de a hasonlóságok nagyjából itt véget is érnek. Illetve egy fórja mégiscsak akad Komlónak a világvárossal szemben: Róma körül nem ilyen szép a teremtett környezet. Mert a panelek tömbjei és a szocializmus kísérteteként megmaradt kémények sem tudják elfedni a mecseki lankák szépségét.

Komló 1941-ben még az ötezret éppen csak megugró népessége a ’60-as évek elejére már több mint 23 ezerre rúgott. Persze e húsz évben is zajlott a történelem, amit egyesek Moldovától ismerhettek meg, míg mások – mint például én is – családtagoktól. Anyai nagyapám egy időben Komlón volt napszámos még a szocialista „elitváros” megteremtése előtt, amikor a helyiek úgy hivatkoztak a frissen várossá lett településre, mint egy kis vadnyugati szigetre, ahol az is előfordult, hogy az ÁVÓ-t kellett levezényelni, mert máshogy nehézkessé vált volna a rend megtartása.

Ám kétségkívül a rendszer nívós városának számított Komló, ahol a Zengő Áruházban időnként a pécsi boltoknál is nagyobb volt a kínálat, a bányászok pedig az átlaghoz képest kiválóan kerestek, és nem kevesen a fizikai igénybevétel és a szilikózis miatt meg is haltak nyugdíjas koruk elejére. Érkezett a rendszerváltás, és Komló nimbusza gyorsan letűnt. Annak idején a város kinevelte Garami Józsefet vagy Bachmann Zoltánt,

Meg a lassú elvándorlás és annak megélése, hogy 1990-hez képest mintegy negyedével csökkent a népesség.

Komló ennek ellenére sokáig megdönthetetlenül erős szocialista fellegvár maradt, ahol viccnek is túlzás lett volna azt feltételezni, hogy valaha is a jobboldal szabhat irányt. Páva Zoltán, a város egykori polgármestere és országgyűlési képviselője 12 évig kirobbanthatatlannak bizonyult, míg elérkezett a 2010-es év, ami átszabta a politikai határvonalakat, és megtörtént a korábban elképzelhetetlen: Baranya második legnagyobb városának fideszes lett a polgármestere Polics József személyében, valamint az önkormányzatban úgyszintén kormánypárti többség lett.

Ezt követően

Talán Komló sokáig nem fogja kiheverni még a szocializmust, de nagyságrendi különbség van az élhetetlenséget árasztó, első látásra is riasztó ’90-es évekbeli Komló és a mai, szemmel látható properálás között. 2010-ben 27(!) százalékos volt a munkanélküliség, 2019-ben nem éri el a 8 százalékot. És bár az elvándorlás nem állt meg, de a város igyekszik támogatni azokat a fiatalokat, akik helyben szeretnének családot alapítani: alapjáraton ötszázezer forinttal, gyermekenként további kétszázezerrel segítik az első lakásvásárlásokat. Ez nem tűnik soknak, de egy olyan településen, ahol pár millió forintért már teljesen elfogadható minőségű lakásokat lehet venni, igenis sokat számít. Komlón példás módon sikerült kihasználni az EU-s támogatásokat is, ami elsősorban a közterek renoválásán mutatkozik meg.

E fejlesztések ellenére az önkormányzati választáson most mégis felemás győzelmet aratott a Fidesz. Bár Polics József szűken, de meg tudta őrizni polgármesteri posztját az egyesült ellenzékkel szemben, ami itt a Komló Összeköt Egyesület nevet viseli, addig a testületi többség elveszett. Ezek után mindenki elkezdte volna feldolgozni a sikereket és kudarcokat, amikor kiderült, hogy Komló ötös választókerületének 13-as szavazókörében meg kell ismételni a választásokat, ugyanis a bíróság helyt adott az ellenzék kifogásának, miszerint valakik szervezetten szállították a polgárokat a szavazókörbe, és még a szavazófülkébe is velük tartottak.

A választás tétje pedig nem kicsi. Mivel Polics József mindössze 118 szavazattal nyert Ferenczy Tamással, az ellenzéki jelölttel szemben, így van rá esély, hogy a Komló Összeköt Egyesület a többség mellett a polgármesteri posztot is megszerezze.

A helyzetet bonyolítja, hogy a kerület független indulója, a korábban a Fidesz bizalmát élvező Hegedüs Norbert a napokban visszalépett, és korábbi szavazóit Ferenczy Tamás támogatására kérte fel. Szerettem volna Hegedüssel beszélni arról, hogy miért lépett vissza, és miért tartotta fontosnak, hogy az ellenzék mellett álljon ki, de megkeresésemre azt válaszolta, hogy a választások előtt már nem szeretne a témában nyilatkozni, annyi sárdobálás történt a kampányban. Megkerestem a kerület ellenzéki jelöltjét, Hidegkuti Szabolcsot is, aki egyébként a Momentum komlói elnöke, de semmilyen reakció sem érkezett a kérdéseimre.

Nem így történt viszont a helyi Fidesz esetében, akik Orsós Ferenccel, a kormánypárti aspiránssal és Polics Józseffel közösen egyeztetve válaszoltak. Elmondták, hogy természetesen a véleményük megvan a bíróság döntéséről, amely az ellenzékiek beadványának helyt adott, de egy másik,

hogy megismételt választást írjanak ki. Hegedüs Norbert visszalépését illetően biztosak abban, hogy ez kizárólag a Komló Összeköt Egyesületnek kedvez, valamint hozzátették, „elvtelen igényei” a párt értékrendjébe nem illenek. 

Ami biztos, hogy október 13-án Orsós 408, Hidegkuti 317, Hegedüs pedig 106 szavazatot kapott. A 13-as szavazókör eredményeinek törlése után Orsósnak 126, Hidegkutinak pedig 187 szavazata van. A kérdés az, hogy Hegedüs milyen mértékben tudja rávenni szavazóit úgy a részvételre, hogy ő már nem áll rajthoz, és persze ennél is nagyobb talány, hogyan alakulnak a polgármesterjelöltekre leadott voksok. A baranyai városok nem elhanyagolható részében a Fidesz nem tudott polgármestert adni, dacára, hogy a megyei közgyűlésben természetesen itt is komoly többsége van, ezért a komlói események szimbolikus jelentőséggel bírnak.