Többek között az is feltétel, hogy a csepeli területen ne valósuljanak meg élsportberuházások.
Öt feltételhez köti a főpolgármester azt, hogy Budapest hozzájárulását adja a 2023-as atlétikai világbajnoksághoz szükséges stadion megépítéséhez.
Karácsony Gergely hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón kifejtette, a feltételek között szerepel, hogy az Egészséges Budapest Program meglévő forrásaihoz a kormány adjon még 50 milliárd forintot további képalkotó berendezések beszerzéséhez; a második szempont, hogy növeljék a zöldfelületeket, induljon meg a csepeli Nagyerdő-projekt, és a csepeli területen ne valósuljanak meg élsportberuházások; azt is feltételül szabta, hogy olyan beruházást szeretnének látni a Duna-parton, amely nemcsak az élsportot, illetve egyszeri alkalmat szolgál, hanem tömegsport- és kulturális rendezvényekre is alkalmas; feltétel az is, hogy a beruházással kapcsolatos minden szerződés legyen nyilvános; továbbá a kormány tartsa fenn elkötelezettségét a fővárosi közlekedési beruházások ügyében.
Ezekről a feltételekről a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén egy előterjesztés formájában fog szavazni – közölte az ellenzéki politikus.
A főpolgármester szerint „minden szereplő győztes” lehet a vitában
Mint mondta, a magyar állam már túl sok pénzt költött sportcélú beruházásokra, és szeretné betartani választóinak tett ígéretét. Kitért arra, hogy az utóbbi időben nagyon sokan véleményt nyilvánítottak az atlétikai vb rendezéséről, „de nekünk azon budapestiek hangját is hallani kell, akik problémái kevésbé kerülnek be a híradásokba”.
„Olyan partnerséget ajánlunk most a kormánynak ebben az ügyben is, amely lehetővé teszi, hogy ebben a vitában minden szereplő győztes legyen” – fogalmazott a főpolgármester.
Karácsony Gergely jelezte, még ma telefonon beszélni fog a Nemzeti Atlétikai Szövetség elnökével, és néhány hét türelmet fog kérni Sebastian Coe-tól.
A főpolgármester közölte, a feltételeket elküldik a Miniszterelnökséget vezető miniszternek is, és azt kérik a kormánytól, ezek végrehajtásáról szülessen kormányhatározat.
Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester is megszólalt az ügyben
Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere a sajtótájékoztatón azt mondta, a kerületnek sem érdeke, hogy ott egy újabb sportlétesítmény épüljön, ezért a további beruházásokhoz olyan feltételeket szeretne támasztani, amely a főváros és a IX. kerületi lakosok javát szolgálja.
Ide sorolta az úgynevezett rozsdaövezetek helyzetét, illetve, hogy egy ilyen területre akár az Országos Széchényi Könyvtár költözhetne. Ezen kívül fontos a Nagyvásártelep műemléki megőrzése, és a diákváros fejlesztése, amely szerinte nagyban enyhíthetne a lakhatási válságot.
A polgármester beszélt arról is, hogy fontos lenne a ráckevei-soroksári Duna-ág vízminőségi állapotának javítása a meder kotrásával, amelyre a magyar állam már tíz éve 9 milliárd forint uniós forrás kapott, ez a pénz „azonban időközben kézen-közön eltűnt”.
Baranyi Krisztina úgy fogalmazott, ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a kerület jó szívvel tud egy atlétikai világbajnokság mellé állni.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
„Ha ilyen csekély ütemű lesz az útfelújítás mértéke, ahogy most zajlik, akkor 5-10 éven belül még rosszabb útállapotok lesznek” – vázolt fel egy negatív jövőképet a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója.
A hóhelyzet kezelése megint teljesen kicsúszott a városvezetés kezéből.
A magyarok versenyelőnyhöz jutottak, Románia jelentős költségvetési bevételektől esik el.
Jó, hogy vannak nekünk.
Őrsi Gergelynél betelt a pohár a fővárosi vezetés bénázása miatt.
A fideszes politikus nők ragadtak végül lapátot, és igyekeztek orvosolni a problémát.
Kedélyesen sétált be a miniszterelnök a Várkert Bazárba.
Akár 16 Celsius-fok is lehet.
