Milyen lesz a 21. század felsőoktatása? Bevonhatóak-e az idősebb nemzedék tagjai a digitális kommunikációba? A jövő egyetemét tervezték meg egy verseny keretében az NKE hallgatói, amelyről Dr. Koltay András rektort kérdeztük.
Viszonylag új műfaj hazánkban a „hackathon”, egy 24 órás projektverseny. Nem véletlen, hogy hazánkban ennek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott helyszínt novemberben, ugyanis az intézmény mindig is szívesen kísérletezett innovatív programokkal. Így az NKE hallgatói a hackathon keretében megtervezhették saját elképzeléseik szerint a „Jövő egyetemét”; mindezt a Design Terminal szervezésében.
A rendhagyó kezdeményezésről Koltay Andrást, az egyetem rektorát kérdeztük.
Honnan származik a hackathon ötlete, és mit profitálhatnak ebből a hallgatók?
Azért hirdettük meg a Design Terminállal közösen az innovációs ötletversenyt, hogy az eddiginél jobban bevonjuk az intézmény hallgatóit az egyetem jövőjének alakításába, formálásába. Minden olyan megvalósítható ötletet, javaslatot, amely a verseny során felmerült, szeretnénk használni az intézmény és a Ludovika Campus fejlesztésében. A hallgatói aktivitásból, és az így megszületett kiváló ötletekből pedig nem volt hiány: bár a 15 résztvevő csapatból csupán az első hármat díjaztuk konkrét jutalommal, a többiekében is volt nagyon sok olyan hasznos javaslat, amelyek részben vagy egészben felhasználhatók, vagy legalábbis elindítanak minket a közös gondolkodás útján.
A jövő egyetemét nem lehet egyszerű megtervezni, hiszen ütközhet a hallgatói és az oktatói nézőpont. Hogy lehet ezt összehangolni?
Egy alapvetően megváltozott és felgyorsult világban élünk, miközben az oktatás alapmódszertana szinte változatlan évszázadok óta. A 21. században a fiatal generációk igénye rendkívül sokat változott a korábbiakhoz képest. Azt nem kell hosszasan sorolnom, hogy mennyire vált meghatározóvá körükben a digitális és az online világban való jártasság. De ehhez
hiszen csak a generációk (oktatók-hallgatók) együttműködésével lehet komoly eredményeket elérni a felsőoktatásban is. Tehát a jövő egyeteme kapcsán lehetnek különböző elképzelések a hallgatók és az oktatók között, de a cél közös, amiért mindenkinek tennie kell. Nincs felsőoktatás hallgatók nélkül, így nekünk a hallgatókkal együtt kell kitalálnunk, melyek azok az oktatásmódszertani eszközök, amik a kommunikációs és technológiai világban a társadalmi és kulturális adottságok mellett hatékonyan működtethetők.
Volt olyan elképzelés, ami több csapatnál is megjelent?
A versenyzők különböző tartalmú ötletekkel jelentkeztek, de ami döntően közös volt ezekben az elképzelésekben, hogy szeretnék az egyetem polgárait, köztük a hallgatókat, oktatókat, kutatókat, dolgozókat közelebb hozni egymáshoz, hogy jobban működjön közöttük a kommunikáció. Nagyon sok egészen innovatív technológiai ötletet hallhattunk, az igény mindegyik mögött ugyanaz:egységes platformot teremteni a jelenleg szétágazó, a képzéshez, rendezvényekhez és egyéb információátadáshoz kapcsolódó online felületek között. Több olyan javaslatot hallottunk, ami új közösségi terek létrehozására irányult a campuson belül, az első helyezést elért pályamunka is erről szólt.
ahol a diákok beszélgethetnek, közösen tanulhatnak, dolgozhatnak projektjeiken. Az elképzelés szerint ez a hely kulturális térként és kávézóként is funkcionálna, este koncerteken és előadásokon vehetnének részt az egyetem diákjai.
A verseny közelebb hozta egymáshoz az NKE különböző szakjain tanuló hallgatókat. Mennyire valósul meg az együttműködés a különböző képzések közt?
Egyetemünk képzési rendszere is úgy épül fel, hogy van egy közös közszolgálati modul, amely már a tanulmányok kezdetén közelebb hozza egymáshoz a különböző közszolgálati hívatásrendekhez tartozó hallgatókat, hiszen egy közös alapot ad számukra a tanulmányaikhoz. Ez a fajta szemlélet a gyakorlati képzésben is megnyilvánul, amelynek jó példája a minden évben megrendezett közös közszolgálati gyakorlatunk. A mostani versenyen már a csapatok összetétele is hordozta az együttműködés üzenetét, hiszen több olyan csapat is volt, amelyben különböző karokról érkeztek a versenyzők, de az is kiderült számunkra, hogy bőven van mit tenni az integráció terén. A harmadik helyezést elért csapat tagjai az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karról, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról vettek részt a megmérettetésen.
A nemzetközi biztonság és védelempolitika képzésünk februárban mint szak visszatér a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karra, de a hallgatók a tanulmányaikat a Ludovika Campusonon folytatják majd, szemben a kar többi képzésével, amelynek a Hungária krt-i campus ad otthont. Ezért a hallgatók javaslatot tettek arra, hogy hogyan tervezik a két campus, valamint az egyenruhás és civil hallgatók közötti kapcsolatot erősíteni és elősegíteni, hogy a jövőben különböző területeken közszolgálati feladatokat ellátó hallgatók már az egyetemi évek alatt sikeresen dolgozzanak együtt.
Voltak meglepő, mégis működőképes ötletek? Melyik ötlet tetszett önnek a legjobban?
Számomra nagyon jó érzés volt szembesülni azzal, hogy mennyire tehetséges, innovatív hallgatók járnak az NKE-re. Ahogy korábban is említettem, több egészen komoly, applikációra vagy online platformok fejlesztésére irányuló prezentációt láthattunk, de az ötletek többségének megvalósíthatósága sajnos túlnő az egyetemi kereteken, mint pl. a Neptun rendszer modernizálása, ugyanakkor egyértelműen jelzést adtak számunkra a fiatalok, hogy mi az, amiben változást várnak. Az értékelés egyik legfontosabb szempontja volt, hogy olyan ötleteket díjazzunk, amiket meg is lehet valósítani.
Az Udvari Kamaraszínház igazgatója szerint ma ugyanolyan félelmetes dolgok történnek, mint 1919-ben, csak akkor a kommunizmus, most a globalizmus és a félreértelmezett liberalizmus terjed vírusszerűen. Ezért nem lehet elégszer elmondani: ha a múltunkat nem ismerjük, a jelenben is bárki birka módjára vezethet minket.
A miniszterelnök arról beszélt: készülnünk kell arra, hogy rengeteg olyan újítás, felfedezés, találmány, kísérlet várható a jövőben, ami megpróbál az ember számára élhető közeget teremteni élhetetlen területeken.
Nyíltan ukránpárti tiszás jelöltet támogat Hódmezővásárhely polgármestere.
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
Eli Sharabi megdöbbentő őszinteséggel beszélt a Mandiner újságírójának, arról a 16 hónapról, amely során szó szerint a földi poklot élte át.
A Tisza elnöke inkább tekinthető egy kontrollfüggő mikromenedzsernek, aki nem látja a fától az erdőt.
Már most retteg a román Energiaügyi Minisztérium.
Kevesebb időt töltött a kispadon, mint a Ferencvárosnál.
