Budapestet méltatta a JTA zsidó hírügynökség

„A megújulás figyelemre méltó történetét mesélik el a holokauszt szörnyű pusztítása és a több évtizedes kommunista elnyomás után” – írja Cnaan Lipshiz a JTA oldalán. A cikk írója megemlíti, hogy a magyar fővárosban található 20 zsinagóga körülbelül három kerületre koncentrálódik Pesten, ahogy öt zsidó közösségi központ, számos zsidó iskola és kóser bolt is működik a Dunától keletre eső városrészen. A zsidó közösség lassú, de jól látható fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz évben Budán a szerző szerint. A legújabb, legszimbolikusabb zsidó intézményt, a tavaly megnyílt Budavári Zsinagógát, a város legrégebbi imaházát külön ki is emeli Lipshiz. A zsidók először Budán építettek zsinagógát, mert ez volt az egyetlen hely, ahol ezt megtehették - fogalmaz a JTA-nak Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija. Később azomnban a zsidók többnyire a pesti oldalra telepedtek át, főként a 19. század folyamán. Ennek oka az volt, hogy üzleteik többnyire a Duna keleti oldalán voltak találhatóak.

A második világháború pusztítását követően ismét növekedni kezdett a zsidók aránya, immáron azonban Budán, szemben a túlnépesedett Pesttel. Ez vezetett ahhoz, hogy mára ismét Buda a zsidóság központi helye a fővárosban, jelenti ki a szerző.
A négy budai zsinagóga közül kettő ortodox az EMIH-hez, kettő neológ pedig a Mazsihiszhez. Jelentős lökésnek írja le a budai zsidó élet fejlődéséhez Köves Slomó a Maimondész angol-magyar kéttannyelvű gimnáziumának megnyitását is. „Számít, hogy már van zsinagóga a közelünkben, és hogy már iskola is van a közelben. Budapest nem óriási, Pest itt van a Duna túloldalán, de mégis így sokkal kényelmesebb zsidónak lenni” – jelenti ki Klein Péter üzletember, aki az Óbudai Zsinagógába jár, lánya pedig az EMIH gimnáziumának tanulója.

A cikkben megszólaltatják továbbá Lang János 82 éves holokauszttúlélőt is, aki úgy fogalmazott a pezsgő zsidó élet a sokszor antiszemitizmussal vádolt magyar kormány segítségével jöhetett csak létre. Lang nem ért azzal egyet, hogy a Soros-kampány antiszemitizmust bizonyítana az Orbán-kormányról, kiemeli, hogy a magyar miniszterelnök jó barátja a zsidóknak és Izraelnek is. Kiemeli ugyanakkor, hogy az antiszemitizmusnak nagy hagyománya van Magyarországon, hozzá is biggyeszti mondandója végére, hogy „ez [az antiszemitizmus] mindig a hatalmon lévő kormányon múlik”.