Gulyás: A kereszténység kultúrája az igazság keresésének kultúrája

A kereszténység kultúrája az igazság keresésének és kimondásának kultúrája – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap este Budapesten, az Október a reformáció hónapja elnevezésű programsorozat keretében tartott reformációi gálaesten.

Gulyás Gergely kiemelte: „Európát a kereszténység kultúrája tette otthonunkká”, a reformáció pedig számtalan területen tett hozzá ehhez a kultúrához. Nemcsak a hitéletet, a teológiát vagy éppen az egyház intézményrendszerét újította meg, de új fejezet nyitott a társadalmi berendezkedésben és a mindennapi élet számtalan területén – mondta a miniszter. Hozzátette: a reformációnak fontos szerepe volt abban, hogy újra megszülessen az egyensúly a hit és az értelem viszonyában, újra éles határvonal válassza el a hit és a tudomány kutatásának eszközeit, és „mindkét terület a maga igazságaival teljes hitelességgel nyilatkozhasson”.

Kitért arra: az európai keresztyénség és az európai demokrácia nehéz időket él. Nem fegyveres háborúk teszik ma próbára, hanem meg-megújuló kulturális és életmódbeli küzdelem, amely mögött „nagyon is létező és tudatos hatalmi tényezők állnak”. E modernkori kultúrharc elsődleges jelszava a dekonstrukció, amely azt hirdeti, minden kultúra, amely az emberiség történetében felépült, elnyomás eredménye, ezért a legjobb lerombolni. A dekonstrukció szerint le kell rombolni az intézményeket, az államot, és le lehet rombolni a közösségeket a családon, a nemzeten át az egyházig; le kell rombolni, hogy a kultúra helyébe a „tagadás kultúrája, a hit helyébe az ideológia, az igazság helyébe a narratíva lépjen” – sorolta a miniszter.

Meglátása szerint azok, akik „összhangban a magyar alaptörvény preambulumával a kereszténység nemzetmegtartó szerepét hirdetik és képviselik, jó úton járnak a közéletben, ez azonban önmagában nem garancia a személyes tisztességre, hitre, sőt, még a becsületre sem”. „Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy a lécet levenni, illetve a lécet leverni nem ugyanaz, ahogyan a mércének nem megfelelni és a mércét felszámolni is alapjaiban különböző” – fogalmazott Gulyás Gergely.

A közéleti kereszténydemokrácia képviselőinek együtt kell élniük azzal, hogy rajtuk azok is számon kérik a mérce betartását, akik nem fogadják azt el létezőnek, helyesnek vagy követendőnek. Megjegyezte: közéleti szereplőként bizonyos helyzetekben fontos a bizonyságtétel, de ha valaki a közélet mindennapjaiban vesz részt Magyarországon, akkor legalább ennyire fontos, hogy a cselekedeteiből látszódjon, miben hisz, vagy hogy van-e bármilyen magasabb rendű érték, amelyet irányadónak tart a mindennapokban.

Ha van ilyen értéke, akkor fölösleges naponta hangsúlyoznia hitét, ha pedig nincs, akkor nemcsak felesleges, hanem kifejezetten kontraproduktív is – fűzte hozzá Gulyás Gergely. Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke köszöntőjében emlékeztetett: az október a reformáció hónapja programsorozat idei mottója a Római levélből vett idézet: „egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint”.

Kiemelte: az egyetértés „felülről kapott” ajándéka mindazoké, akik hisznek benne, hogy Jézus Krisztus megváltotta az emberiséget, hogy az emberi halandóságra Jézus Krisztus a megoldás. Hozzátette: „egyetértünk abban is, hogy a megváltás szolgálatra kötelez”, hogy „azért kaptuk az evangéliumot, hogy továbbadjuk azt a világnak” – fogalmazott Steinbach József.

A gálaesten Nagy Katalin, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke Rát Mátyás-díjjal tüntette ki Vitéz Ferenc irodalmár, újságírót, a Debreceni Hittudományi Egyetem docensét. A laudáció szerint Vitéz Ferenc 1965-ben született Kisvárádán, felsőfokú tanulmányait a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte magyar-francia szakon. Vitéz Ferencnek 50 önálló kötete jelent meg: verseskötetek, tanulmányok, esszék, irodalmi összeállítások. Ma is szinte naponta publikál a Magyar Hírlapban és saját kulturális, irodalmi lapjában, a Nézőpontban – hangzott el.

(MTI)