Az önkormányzati választáson vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 42,69 százaléka (3 426 129 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 44,07 százaléka, 602 899 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 48,66 százalék, ami 101 567 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 37,04 százalék, 160 454 szavazó.
A korábbi önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 41,77 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30 óráig.
2014-ben a az önkormányzati választás napján 17:30-kor a részvételi arány Nógrád megyében volt a legnagyobb, 48,03 százalék, 79 656-an szavaztak, a legalacsonyabb részvételt, 36,68 százalékot Pest megyében regisztrálták, itt 365 895-en voksoltak. Budapesten ekkor 523 677-an adták le szavazatukat, ami 37,34 százalékos részvételt jelent.
A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
(MTI)
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
A Forbes egyszerű példával illusztrálta a helyzetet.
Kiss László bűnismétlés és a bizonyítás esetleges megnehezítésének veszélye miatt maradhat letartóztatásban.
