IV. Béla Segesdről irányította az ország újjáépítését.
Magyarország a kereszténység védőbástyája – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Somogy megyei Segesden, a Szent Lászlóról elnevezett helyi római katolikus templom felújítása alkalmából tartott szentmisén vasárnap. Soltész Miklós úgy fogalmazott: míg korábban Magyarország a tatár és a török, most a muszlim áradat ellen jelent védelmet.
A politikus IV. Béla királyt méltatva arra emlékeztetett, hogy az uralkodó a tatárjárás végén Segesdről irányította a szinte teljesen elpusztított ország újjáépítését, munkájának köszönhetően a nemzet néhány évtized alatt talpra állt. A kor kiemelkedő politikusa volt: új, a haza védelmében később óriási segítséget jelentő kővárrendszert hozott létre, rendbe tette a hűbérbirtoki rendszert, együttműködött a főurakkal, családja két szentet és két boldogot adott a keresztény egyháznak – mondta.
Az államtitkár újságíróknak elmondta, hogy a kormány több mint 200 millió forinttal támogatta a templomrekonstrukciót. A döntésben a műemlék épület megőrzése, a hitélet körülményeinek javítása mellett szerepet játszott azt is, hogy IV. Bélához kapcsolódóan Segesd a magyar történelem kiemelt, de sokak által nem ismert helyszíne, amelynek épített öröksége, természeti környezete vonzó lehet a turistáknak.
Soltész Miklós szólt arról is, hogy Magyarországon sok zarándokhely, lelkigyakorlatos ház is megújult az elmúlt években, hozzájárulva hívők, zarándokok „lelki megerősödéséhez”, vagy ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik Istent keresik, vagy valamit szeretnének megoldani az életükben.
Varga László kaposvári megyés püspök a szentmisén arra kérte a híveket, hogy tanítványok, azaz Krisztus követői, és ne csak templomba járó vallásos emberek legyenek. „Ha erre igent mondunk, akkor ezen az úton példánk és segítőnk lesz Mária, hogyan kell megtagadnunk, kiüresítenünk magunkat, mit jelent naponta felvenni Krisztus követésének keresztjét, mit jelent a feltámadás hitében végigjárni a saját keresztutunkat” – mondta.
Kóré Mihály segesdi plébános az MTI érdeklődésére közölte: a 18. század második felében, barokk stílusban épült Szent László templomban az elmúlt 150 évben nem volt a mostanihoz hasonló nagyságrendű fejlesztés. A beruházás keretében restaurálták a főoltárt, új orgonát vásároltak, korszerűsítették a fűtési rendszert, megújult a templom és a Mária kegykápolna környéke.
(MTI)
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
Ő ma is, ebben a lelkileg kiégett, megcsömörlött és értékrendjében felbillent 21. században, az előttünk álló adventben is az ajtónk előtt áll és zörget.
Nem ez David Lynch legjobb és legsikeresebb vállalkozása. Ettől függetlenül az 1984-es Dűne is megérdemli, hogy a születésnapján megemlékezzünk róla.
Az ítélet értelmében jogszerűen közölhető, hogy a DatAdat-csoport bérkommentelőkkel segíthette az ellenzék kampányát.
