Magyarország valamennyi kormányzati kiadása között 2,5 százalékot fordított sportra és rekreációra – közölte az Európai Uniós statisztikai hivatala.
Az Európai Unió tagországai közül az összes állami kiadást tekintve 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb a sportra és a rekreációra szánt kormányzati ráfordítás aránya.
Lakosságarányosan sportra és rekreációra Luxemburg költötte a legtöbbet, Magyarország ezen a listán az uniós országok első harmadában foglal helyet – közölte az Európai Uniós statisztikai hivatala hétfőn.
Az Eurostat 2017-es adatait rögzítő jelentése szerint Magyarország valamennyi kormányzati kiadása között 2,5 százalékot fordított sportra és rekreációra. Magyarországot Észtország követi 1,4 százalékkal, majd Luxemburg 1,2 százalékkal.
Az uniós átlag 0,7 százalék, amelyet Belgium, Dánia, Görögország, Portugália és Szlovénia ért el. Írország, Málta, Szlovákia és az Egyesült Királyság állami kiadásai között egyaránt 0,4 százalékot tett ki a sportra és rekreációra szánt összeg. Nem éri el az uniós átlagot Németország, Ausztria és Olaszország mellett Litvánia, és Bulgária. A sor végén Horvátország található 0,2 százalékkal. A jelentésből kiderül, hogy az unió 28 tagállama 51,3 milliárd eurót költött sportra és rekreációra 2017-ben, az összeg 2004 óta lényegében nem változott.
Az Eurostat adatai szerint a lakosság számára vetítve a vizsgált időszakban sportra és rekreációra Luxemburg költötte a legtöbbet, 492 eurót lakosonként. Luxemburgot Svédország követi 256 euróval, majd Finnország 206 euróval, Hollandia 199 euróval, Dánia 192 euróval, majd Franciaország 183 euróval. A sorban, jelentősen meghaladva az uniós 100 eurós átlagot Magyarország következik, ahol a lakosonként sportra és rekreációra szánt kormányzati kiadás mintegy 150 eurót tett ki 2017-ben.
A legkevesebbet, lakosonként 13 eurót Horvátország fordított sportra és rekreációra. Ennél valamivel többet költött Bulgária, ahol ez a kiadás 16 euró volt, Szlovákiában 23 euró, Romániában 25 euró, Litvániában 31 euró, Máltán pedig 32 euró – közölte az uniós statisztikai hivatal.
(MTI)
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
A lettek, bolgárok és görögök pedig még a kanyarban sincsenek hozzánk képest.
„Magyarországnak víziója és stratégiája van, Európának nincsen” – mutattak rá.
A foci élet és halál kérdése? A foci több az életnél is? De az élet szintén sokkal több, mint a foci? Mindez egyszerre igaz.
Inkább használják arra a szürkeállományukat, hogy a hazai szegénység még tovább csökkenjen – nagyobb hasznát vennénk ennek. Varga Mátyás Zsolt írása.
Románia azon országok közé tartozik, amely nem ismeri el Koszovót független államnak.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
