Zsiráfborjú született a Nyíregyházi Állatparkban

A 450 nap vemhességi idő után világra jött nőstény borjú testmérete – a megszokottakkal ellentétben – gyakorlatilag a bikákéhoz hasonlít, a 175 centiméter hosszú és 60 kilogrammos utód egy órával születése után már biztosan állt a lábán. Az ellés egyébként a múlt hétvégén, a látogatók szeme láttára indult el – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark oktatási osztályvezetője csütörtökön az MTI-vel.

A parkban eddig négy felnőtt nőstény és két hím élt, köztük a hétéves, Vanesa névre keresztelt anyaállat Lengyelországból, az Árpi névre hallgató kilencéves apa Csehországból érkezett az Európai Fajmegőrzési Program keretében. A csapat legifjabb tagja – aki egyébként a kilencedik Nyíregyházán született zsiráf – az első három napban az anyjával élt egy belső istállóban, majd csatlakozott a külső kifutóban zebrákkal és ritka antilopfajokkal élő zsiráfcsaládhoz.

A zsiráfok kilenc alfaját különítik el mintázatuk és afrikai élőhelyük alapján, a Nyíregyházi Állatparkban Rothschild-zsiráfok élnek. A faj a zoológusként is elismert híres bankár, Walter Rothschild (1868-1937) után kapta nevét. Eredetileg Ugandában, Kenyában és Dél-Szudánban őshonosak, ezért Uganda-zsiráfnak is szokták nevezni. Veszélyeztetett patásnak számít, a természetben kevesebb mint hétszáz egyed él belőlük, a világ állatkertjeiben pedig nagyjából 450 Rothschild-zsiráfot tartanak számon.

A zsiráfok az egyik legkülönlegesebb testfelépítésű emlősök és egyben a világ legmagasabb állatai, testmagasságuk akár 4,5-5,7 méter lehet. A teljes magasságuknak csaknem a felét kitevő hosszú nyakukkal a lombkorona tetejét is elérik. Eltérő magassága miatt a hímek és nőstények a fák különböző szintjein legelnek, amely lehetővé teszi a köztük a táplálékért folyó versengés elkerülését, nyújtózkodásukat hosszabb mellső lábaik segítik.

A zsiráfok rendkívül hosszú nyakában, hasonlóan az emlősállatok többségéhez, csak hét nyakcsigolya van, emiatt csak kis mértékben tudják nyakukat görbíteni. Bár a hosszú nyak és lábak a táplálkozáskor nagy segítségére vannak, iváskor problémát jelentenek. A legtöbb zsiráf ilyenkor azt a módszert követi, hogy mellső lábait szétterpeszti, nyakát pedig a víz fölé hajtja. Ebben a testhelyzetben viszont nagyon sebezhetőek, mert nem tudnak rúgni vagy gyorsan elszaladni.

(MTI)