Beijedtek Orbán javaslatától a németek, fel is mondták gyorsan a sablondumát
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Fölösleges importálni a gyűlöletet, sajnos van éppen elég belőle itthon is.
„A közelmúltban anarchisták rondítottak össze egy magyar turistabuszt egy svájci parkolóban »Öld meg Orbánt!« felirattal. Nem ez volt az anarchisták első ilyen jellegű, Magyarországgal kapcsolatos támadása német nyelvterületen, előfordult, hogy Budapestre készülő AfD-s buszt vertek szét. De ide sorolandó az is, hogy amikor Orbán Viktor az idős és beteg Helmut Kohlt otthonában látogatta meg 2016-ban, akkor többtucatnyi baloldali tüntetett a magyar kormányfő ellen.
Ezen szélsőséges, magukat baloldalinak, antifasisztának mondó, anarchista gyökerű emberek az Antifa mozgalom körül csoportosulnak. Néhányuk minden valószínűség szerint már Magyarországon is járt a téli, erősen keresztényellenes felhangoktól visszhangzó kormányellenes tüntetéseken. Az Antifa sok támadásáról beszámoltak mostanában magyar és nemzetközi médiumok, mégis keveset tudunk róluk.
Pedig az Antifa nem egyszerűen egy erőszakos banda, amely néha lecsap. Az Antifa szerves része a nemzetközi baloldalnak, ami jól tetten érhető abban, hogy rendszerint következmények nélkül tarthat terrorban másokat. Elmondásuk szerint a „nácik”, a „fasiszták” ellen küzdenek, ám hogy ki a náci és a fasiszta, azt ők határozzák meg, ahogy megszoktuk a baloldaltól. Ha az ember külföldi vagy akár a még gyér látogatottságú hazai Antifa-csoportok közösségi oldalaira téved, szembeötlő az erőszak helyeslése és propagálása.
Európában is számos akciót hajtanak végre, rendszerint lesből, arcukat eltakarva támadva, túlerőben igyekezve lecsapni a gyanútlan áldozat(ok)ra. Rengeteg ilyen videó kering az interneten, elég a német politikus, Frank Magnitz félholtra verésére gondolni, de előfordul olyan is, hogy az általuk kipécézett „náci” lakását dúlják szét.
Az anarchista fiataloknak természetes az erőszak, hogy többen támadnak egyre – hiszen a halott náci a jó náci –, s érdemes a hatósági reakciót is figyelni. Mintha az Antifák valamiféle állami védelem alatt lennének Nyugaton. És akkor mindehhez hozzátehetjük azt a hírt, miszerint a német hírszerzés Antifa-adatbázis alapján figyelt meg szélsőjobboldaliakat, vagyis együttműködtek velük. Így már érthető, ha úgy érzik, hogy mindent megtehetnek. Ritkán vegzálja őket a rendőrség, nem nagyon érik tetten őket, a fősodrú média pedig szinte örömködik, hogy van balos erő a »nácik« ellen.”