Alapjogokért: Európa jövőjében új törésvonalak jelentek meg

2019. július 10. 20:20

Új tanulmányát mutatta be a sajtónak Fricz Tamás, az Alapjogokért központ kutatási tanácsadója. A szerdai eseményen arról beszélt a szakember, hogy új törésvonalak vannak kialakulóban az EU-ban, amelyek nyílt politikai háborút okozhatnak. Tudósításunk.

2019. július 10. 20:20
Jerez Julio

Új tanulmányának újabb részletét mutatta be a sajtónak Fricz Tamás, az Alapjogokért központ kutatási elemzője. A szerdai eseményen arról beszélt a szakember, hogy új törésvonalak vannak kialakulóban az Európai Unióban.

„A globalisták, az uniós elit álláspontja egyértelmű: a bevándorlás pozitív dolog, sőt emberi jog; ez ellen lép fel a másik oldalon az európai kultúra és keresztény vallás megvédését célul kitűző tábor (élén a visegrádi négyekkel, Lengyelországgal, Magyarországgal, Szlovákiával és Csehországgal). A történelemnek tehát koránt sincs vége, mint gondolta Fukuyama (Fukuyama 1992) helyette – leginkább Huntington (Huntington 1998) gondolatai mentén – a 21. században a különféle, nemzeten belüli politikai pártok harcát felváltja a globális elit és nemzetek harca, másfelől pedig az ideológiák küzdelmét felváltja a kultúrák és civilizációk küzdelme (lásd az iszlám és a keresztény kultúrkör küzdelmét).” (Fricz Tamás, Globalizmus versus lokalizmus: új politikai koordináta-rendszer a 21. században? Alapjogokért Központ, 2019)

A központ székházában tartott ismertetésen Fricz Tamás kijelentette:

új törésvonalak jelentek meg, amelyek sok tekintetben felülírják a régieket, elsősorban a hagyományos bal-jobb megosztottságot,

így ezeknek más fénytörésben és más dimenzióban szükséges az értelmezésük.

Hozzáfűzte, új politikai koordinátarendszerben kell gondolkodni a továbbiakban, melyben a „globalista-lokalista”, „föderalista-szuverenista tengelyek” mentén alakulnak a frontvonalak, és melyben meghatározó lesz a multikulturalizmushoz és nemzeti identitáshoz, illetve a demokrácia liberális és egyéb alternatíváihoz való viszonyulás.

A szétválasztódás új szintjei

Ezért történhetett meg – mint hozzáfűzte – hogy Oszakában egyetértésre jutottak a konzervatív és a szociáldemokrata európai erők képviselői, a G-20-as csúcson. Szerinte a globális elithez való tartozás ugyanúgy jelen van a hagyományos európai jobboldalon, mint a baloldalon.

„Minden korszaknak alapvető kérdése a politikatudomány szempontjából, hogy vajon melyek azok az elmélet-módszertani, illetve diszciplináris keretek, amelyek között a leginkább elemezhetővé, s így megérthetővé válnak a pártok, politikai erőcsoportok közötti megosztottságok. Ebből a szempontból különösen fontos a rendszerelméletek és a konfliktus-elméletek különválasztása. A jelenlegi politikai viszonyok alapjellemzője nem a nagy rendszerek statikussága – miként ez jellemző volt a hidegháború évtizedeire –, hanem azok változása, egyfajta globális-kontinentális dinamizmus és képlékenység, amelyet a társadalmi szférák – állam, globális piac, (civil) társadalom – közötti átfogó konfliktusok mozgatnak, felbontanak és újraintézményesítenek.” (Fricz Tamás, Globalizmus versus lokalizmus: új politikai koordináta-rendszer a 21. században? Alapjogokért Központ, 2019)

Fricz Tamás szerint a globalizáció hívei azok a politikusok, akik szupranacionális, kozmopolita intézmények, nemzetközi piacokat vezető cégek, a menedzserek, bankok, „befektetők” szakértelmében bíznak a legjobban, és azt vallják, hogy „a világot egy hozzáértő elitnek kell irányítania”.

Ezzel szemben „a globális elittel szemben fellépők” kiinduló pontja viszont az, hogy az elitizmus a végletekig fokozza a társadalmi különbségeket egy rendkívül szűk, egyre jobban koncentrálódó és kasztosodó „szupergazdag” réteg és emberek milliárdos tömegei között, aminek katasztrofális következményei lehetnek – állapítja meg tanulmányában Fricz Tamás.

Szerinte ezek a „populisták” rámutatnak arra is, hogy bár szavakban e globális elit a (liberális) demokrácia védelmezőjeként lép fel,

de ha érdeke úgy kívánja, azonnal a demokratikus alapon meghozott döntések ellen fordul.

Mi van a háttérben?

Fricz Tamás kutatásának legújabb résztanulmányában Seymour Martin Lipset amerikai és Stein Rokkan norvég politológusok elméletét, az ún. „cleavage-elmélet” veszi részkutatásának alapjául. (Az elmélet szerint a nyugati történeti fejlődésben négy meghatározó törésvonalat különítettek el, melyek közül kettő gazdasági, kettő kulturális jellegű – a szerk.)

A szerző végig veszi a tanulmányban, hogy az ideológiákban hol és merre vannak a törésvonalak, tehát a baloldalon, a liberális avagy a jobboldali-konzervatív oldalon lévő pártok között (a baloldalira eklatáns példa Fricz Tamás szerint a közelmúltban lezajlott dániai általános választás, ahol a szociáldemokraták a konzervatív kormányánál szigorúbb bevándorláspolitika ígéretével győztek.)

Konklúzió: tompulás helyett erőteljes differenciálódás

Fricz Tamás zárszavában nem rejti alá a véleményét, szerinte az a konfliktus, ami manapság csak kiélezettebb törésvonalakat produkál, előbb-utóbb nyílt politikai háborúba torkollanak, amelyben a magyarok ismét a frontvonalakban fogják magukat találni.

„A politikai törésvonalak ugyanis nem tompulnak, gyengülnek, ellenkezőleg, sokkal kiélezettebbé válnak. Az utóbbi évtizedekben – mint éppen a néppártiak és a szociáldemokraták európai együttműködése is bizonyította – a hagyományos bal- és jobbközép pártok között már-már konszenzus jött létre, igaz, ezek a konszenzusok sokszor vezettek elitizmushoz, a problémák szőnyeg alá söpréséhez, korrupcióhoz (lásd például a német és osztrák nagykoalíciókat). (…) ebben a megosztott, új Európában politikai háború bontakozik ki, s ebből mi, magyarok sem vonhatjuk ki magunkat – már csak azért sem, mert a politikai konfliktusok frontvonalában vagyunk.”

A teljes tanulmányt itt olvashatja el.

Összesen 75 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Berecskereki
2019. július 11. 14:24
Új átok Európában Védjenek meg téged a szocialista, liberális, Újítsuk meg Európát pártiak.
Berecskereki
2019. július 11. 14:11
Szerintem új EP választást kell kiírni, mert ez a Parlament alkalmatlan az EU polgárok demokratikus képviseletére. Az új választásnál az államfők- és kormányfők Tanácsa az öt posztra jelöljön 2-2 személyt és aki több szavazatot kap az lesz az első számú vezető. Ennél a választásnál pedig a választók egyértelműen tudják, hogy melyik párt milyen irányt képvisel. Ez lenne a valódi demokrácia.
Berecskereki
2019. július 11. 13:58
Törésvpnalak az EU-ban "Kitört a háború az Európai Parlamentben, már készül az ellencsapás Két fideszes képviselő bizottsági kinevezését is blokkolták tegnap baloldali, liberális és zöld képviselők az EP-ben, emellett számos más, EU-szkeptikus politikust is kigolyóztak a vezető pozíciókból. Utóbbiak szerint ezzel felrúgták azt az alapelvet, miszerint a bizottságoknak a parlamenti erőviszonyokat kell tükrözniük. Az EU-szkeptikusok emiatt válaszcsapásra készülnek. " https://privatbankar.hu/makro/kitort-a-haboru-az-europai-parlamentben-mar-keszul-az-ellencsapas-327171
Karvaly
2019. július 11. 10:57
"A politikai törésvonalak ugyanis nem tompulnak, gyengülnek, ellenkezőleg, sokkal kiélezettebbé válnak." Ez az EU parlamentben is látható. Ugyan eddig is a globalisták küldték a jelentéseiket és szavaztak Magyarország ellen, de mikor rákérdeztek, akkor ezt kikérték maguknak, és letagadták. Az elmúlt pár napban kezdődött az a jelenség, amikor ezt büszkén, kérdés nélkül, előre bejelentették.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!