A Hableány katasztrófája után szoros belföldi és nemzetközi összefogás jött létre, kezdve a baleset utáni pillanatokban kezdett mentéstől az áldozatok felkutatásán át a roncsok kiemeléséig. Hajdu elmondta: a magyar hatóságokkal együttműködik a hazai tudományos élet is, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia, valamint számtalan civil szervezet is tudását adja az akcióhoz. Nemzetközi szinten a TEK külföldi partnerszervezetei, valamint a dél-koreai kormány is jelentős segítséget nyújt. Szöulból 54 fős küldöttség érkezett, közte 27 speciálisan kiképzett búvárral. A baleset után elsőként az osztrák Cobra különleges egység ajánlotta fel egységeit, 24 órán belül, saját helikopterükön küldtek egy nagy teljesítményű szonárt. Technikai és személyi segítséget küldött Csehország is, Norvégia pedig azt a nagy teljesítményű szonárt bocsátotta a mentőalakulatok rendelkezésére, amivel sikerült a roncs pontos helyét bemérni.
Hajdu János tájékoztatott a hét további terveiről is, ha az időjárási viszonyok engedik, még több merülést végezhetnek majd, az egység elsődleges célja, hogy minél hamarabb a felszínre hozzák a holttesteket. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy ezt a célt minden esetben felülírja a búvárok testi épsége, ezért egyelőre szigorúan tilos ilyen körülmények között behatolni a roncs belsejébe.
A sajtótájékoztatón a budapesti dél-koreai katonai attasé ismételten köszönetet mondott a magyar hatóságoknak az erőfeszítésekért, és azt is hozzátette: 110 órával a baleset után kijelenthető, hogy nincs remény túlélők találására. Közölte azt is, hogy Dél-Korea tudomásul vette a magyar hatóságok kiemelési tervét, a magyar lakosságot pedig arra kérte, hogy ha a Duna közelében olyan holttestet találnak, akiről gyanítható, hogy összefüggésbe hozható a hajóbalesettel, jelezzék a magyar hatóságoknak.