Az Európai Bizottság elnökének megválasztása elsősorban az állam- és kormányfők testületén, az Európai Tanácson múlik, nem pedig az Európai Parlamenten – mutat rá lapunknak Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, aki szerint Manfred Weber megpróbálhatja összeugrasztani a két intézményt, megválasztása viszont egyre bizonytalanabb.
„Az Európai Néppárt megegyezett az új liberális, Újítsuk meg Európát nevű párttal, hogy támogassák Manfred Webert az Európai Bizottság elnökjelöltjeként” – mondta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerdán az M1 aktuális csatornán egyes híradások szerint.
Megkerestük Pócza Istvánt, hogy mondja el, hogyan is választják a bizottság elnökét, mekkora a szerepe ebban az Európai Parlamentnek, s hogy tényleg befutó-e már Weber, miközben az utóbbi napokban már nem sokat lehetett róla hallani.
„Hadd tegyek egy kis pontosítást. Ugyanis egészen pontosan úgy fogalmaztam, hogy bizonyos brüsszeli sajtóértesülések szerint. A Politico egyik cikkében nemrég arról írt, hogy történt egy ilyen megállapodás. Azonban ezt az érintett felek nem erősítették meg. A Néppárt egy vezető tisztviselője pedig kifejezetten cáfolta ezt az értesülést” – mondja a Mandinernek Pócza István.
Pócza kifejtette: a hír felröppenése is érdekes. Ilyenkor ugyanis azt érdemes figyelni, ez kinek lehet az érdeke. Ez a hír pedig most Manfred Weber szempontjából lehetett fontos. Az elmúlt napokban ugyanis már nem igazán beszélt senki Weberről, szinte már el is felejtették. Ő pedig láthatóan próbál kapaszkodni, hogy hátha mégis megkapja a bizottsági elnöki széket.
„Ez a próbálkozás – illetve, ha a próbálkozásnak van valamennyi valóságtartalma – azért érdekes, mert ez azt jelentené, hogy megpróbálhatják összeugrasztani az Európai Parlamentet az Európai Tanáccsal, az állam- és kormányfők testületével – mutat rá Pócza István. – A két intézményben ugyanis most minden arról szól, hogy ki legyen majd a harmadik fontos intézmény, az Európai Bizottság elnöke. Ehhez pedig kell egyfajta egység, egyetértés, harmónia a két intézmény között.”
A bizottsági elnök megválasztása ugyanis – teszi hozzá – elsősorban az Európai Tanácson múlik. Az állam- és kormányfők testületének kell megállapodnia egy személyben, amelyről aztán majd az Európai Parlament szavaz. De a kiválasztás az Európai Tanács feladata. Ott sem egyszerű ez a játék, hiszen úgynevezett „megerősített minősített többség” szükséges: vagyis a tanács tagjainak 72 százaléka, amely egyúttal az EU népességének legalább 65 százalékát is képviseli. Ha ez a többség el tud fogadni egy jelöltet, aztán kerül csak az Európai Parlament elé. A parlamentnek pedig abszolút többséggel, azaz a képviselők fele plusz egy szavazat mellett kell jóváhagynia a bizottság új elnökét. Ezért is ilyen bonyolultak ezek az egyezkedések. Ugyanis olyan személyt kell találni, amely ezeken a nagyon erős szűrőkön képes átmenni.
Visszatérve egy kicsit Weberre: Pócza lapunknak megjegyezte, hogy egyre több cikkben arról olvashatunk, hogy az állam- és kormányfők testületén nem fog átmenni Weber, ugyanis nagyon sokan ellenzik, hogy ő legyen a bizottsági elnök.
Sokat beszéltünk az elmúlt időszakban a szuverenista táborról, amely az EP-választáson kifejezetten megerősödött. Bele tudnak-e szólni ők a bizottsági elnök személyének kiválasztásába? – kérdeztük az Alapjogokért Központ elemzőjét.
Ezt a tábort egy frakciókon felüli együttműködésként érdemes elképzelni. Ülnek képviselőik az Európai Néppártban, az ECR-frakcióban, Salvini új képviselőcsoportjában – sőt, talán sokak számára megdöbbentő, de még a szocialisták között is. Ezek a képviselők pedig az alapvetően fontos kérdéseknél bizony egy irányba, a szuverenitás védelmezésének irányába fognak szavazni – mondja Pócza István.
Mint rámutat: az EP-képviselőcsoportokban nincs igazi frakciófegyelem, vagyis a képviselők nem kötelesek és sok esetben nem is úgy szavaznak, ahogyan a frakcióvezető teszi. Különböző szavazásoknál igen különböző a frakción belüli egység. Aki az intézmények működésével egy kicsit is tisztában van, azt tisztában van azzal is, hogy a szuverenista erők bizony jelentősen megerősödtek.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
