A Kutyapártból a Tiszába igazolt humorista sem biztos benne, hogy Magyar Péter jobb lenne, mint Orbán Viktor
Bruti nem biztos benne, hogy korábbi pártja országos szinten tovább tudna fejlődni.
Az Európai Bizottság elnökének megválasztása elsősorban az állam- és kormányfők testületén, az Európai Tanácson múlik, nem pedig az Európai Parlamenten – mutat rá lapunknak Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, aki szerint Manfred Weber megpróbálhatja összeugrasztani a két intézményt, megválasztása viszont egyre bizonytalanabb.
„Az Európai Néppárt megegyezett az új liberális, Újítsuk meg Európát nevű párttal, hogy támogassák Manfred Webert az Európai Bizottság elnökjelöltjeként” – mondta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerdán az M1 aktuális csatornán egyes híradások szerint.
Megkerestük Pócza Istvánt, hogy mondja el, hogyan is választják a bizottság elnökét, mekkora a szerepe ebban az Európai Parlamentnek, s hogy tényleg befutó-e már Weber, miközben az utóbbi napokban már nem sokat lehetett róla hallani.
„Hadd tegyek egy kis pontosítást. Ugyanis egészen pontosan úgy fogalmaztam, hogy bizonyos brüsszeli sajtóértesülések szerint. A Politico egyik cikkében nemrég arról írt, hogy történt egy ilyen megállapodás. Azonban ezt az érintett felek nem erősítették meg. A Néppárt egy vezető tisztviselője pedig kifejezetten cáfolta ezt az értesülést” – mondja a Mandinernek Pócza István.
Pócza kifejtette: a hír felröppenése is érdekes. Ilyenkor ugyanis azt érdemes figyelni, ez kinek lehet az érdeke. Ez a hír pedig most Manfred Weber szempontjából lehetett fontos. Az elmúlt napokban ugyanis már nem igazán beszélt senki Weberről, szinte már el is felejtették. Ő pedig láthatóan próbál kapaszkodni, hogy hátha mégis megkapja a bizottsági elnöki széket.
„Ez a próbálkozás – illetve, ha a próbálkozásnak van valamennyi valóságtartalma – azért érdekes, mert ez azt jelentené, hogy megpróbálhatják összeugrasztani az Európai Parlamentet az Európai Tanáccsal, az állam- és kormányfők testületével – mutat rá Pócza István. – A két intézményben ugyanis most minden arról szól, hogy ki legyen majd a harmadik fontos intézmény, az Európai Bizottság elnöke. Ehhez pedig kell egyfajta egység, egyetértés, harmónia a két intézmény között.”
A bizottsági elnök megválasztása ugyanis – teszi hozzá – elsősorban az Európai Tanácson múlik. Az állam- és kormányfők testületének kell megállapodnia egy személyben, amelyről aztán majd az Európai Parlament szavaz. De a kiválasztás az Európai Tanács feladata. Ott sem egyszerű ez a játék, hiszen úgynevezett „megerősített minősített többség” szükséges: vagyis a tanács tagjainak 72 százaléka, amely egyúttal az EU népességének legalább 65 százalékát is képviseli. Ha ez a többség el tud fogadni egy jelöltet, aztán kerül csak az Európai Parlament elé. A parlamentnek pedig abszolút többséggel, azaz a képviselők fele plusz egy szavazat mellett kell jóváhagynia a bizottság új elnökét. Ezért is ilyen bonyolultak ezek az egyezkedések. Ugyanis olyan személyt kell találni, amely ezeken a nagyon erős szűrőkön képes átmenni.
Visszatérve egy kicsit Weberre: Pócza lapunknak megjegyezte, hogy egyre több cikkben arról olvashatunk, hogy az állam- és kormányfők testületén nem fog átmenni Weber, ugyanis nagyon sokan ellenzik, hogy ő legyen a bizottsági elnök.
Sokat beszéltünk az elmúlt időszakban a szuverenista táborról, amely az EP-választáson kifejezetten megerősödött. Bele tudnak-e szólni ők a bizottsági elnök személyének kiválasztásába? – kérdeztük az Alapjogokért Központ elemzőjét.
Ezt a tábort egy frakciókon felüli együttműködésként érdemes elképzelni. Ülnek képviselőik az Európai Néppártban, az ECR-frakcióban, Salvini új képviselőcsoportjában – sőt, talán sokak számára megdöbbentő, de még a szocialisták között is. Ezek a képviselők pedig az alapvetően fontos kérdéseknél bizony egy irányba, a szuverenitás védelmezésének irányába fognak szavazni – mondja Pócza István.
Mint rámutat: az EP-képviselőcsoportokban nincs igazi frakciófegyelem, vagyis a képviselők nem kötelesek és sok esetben nem is úgy szavaznak, ahogyan a frakcióvezető teszi. Különböző szavazásoknál igen különböző a frakción belüli egység. Aki az intézmények működésével egy kicsit is tisztában van, azt tisztában van azzal is, hogy a szuverenista erők bizony jelentősen megerősödtek.