„Hiszek abban, hogy vannak olyan ifjúságpolitikai minimumok, amelyek mentén párbeszédet lehet folytatni” – mondja Hegedüs Zoltán, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke a Mandinernek. Interjúnk az ifjúsági vezetővel a magyar fiatalság önszerveződésének állapotáról és a jövőbeli lehetőségeikről.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács az ifjúság számára létrehozott olyan fórum, amely a fiatalok és ifjúsági szervezetek között, valamint a hazai és nemzetközi szereplőkkel döntéshozókkal és szervezetekkel való hatékony párbeszéd megteremtését tűzte ki céljául. Egyik legfontosabb feladata az ifjúság és az ifjúsági szervezetek érdekképviseletének legmagasabb szintű ellátása, az ifjúságpolitika formálása és alakítása, valamint a mindenkori kormány megszólítása az ifjúság erős és egységes hangjaként. A NIT elnökével, Hegedüs Zoltánnal beszélgettünk.
***
2012 december elsején alakult a Nemzeti Ifjúsági Tanács. A kilencvenes évek óta szükség volt egy ernyőszervezetre, ez azonban csak 22 évvel később alakult meg. Milyen célokat tűztetek ki 2012-ben és mit sikerült azóta megvalósítani?
Visszamennék az időben. A kilencvenes években volt több próbálkozás is arra, hogy létrejöjjön egyfajta nemzeti ifjúsági tanács. Voltak próbálkozások, azonban ezek tiszavirág életűek voltak, mert a belső széthúzások és a politikai rivalizáció felemésztette őket. 2010 környékén fogalmazódott meg újra a NIT gondolata, amely kifejezetten az ifjúsági- és fiatalokkal foglalkozó szervezeteket akarta egy platformba gyűjteni. Európában már minden országban működik nemzeti ifjúsági tanács, Magyarországon 2010-ben ez nem volt meg. Az érem másik oldala Magyarország uniós elnökségi ciklusa volt, ami miatt fókuszba került az ifjúsági szféra. Harmadrészt a szektoron belül is megfogalmazódott a NIT ötlete. Alulról és felülről is építkeztünk.
Napjainkban 98 rendes és tucatnyi pártoló tagotok van. Hogyan tudjátok összekötni őket a döntéshozókkal országos és nemzetközi szinten?
A szervezeti struktúra egy kétkamarás rendszerre hasonlít. A legfőbb döntéshozó szerv a küldöttgyűlés, amibe az országos szintű ifjúsági szervezetek delegálnak – ezek között megtalálhatók többek között a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a HÖOK vagy éppen a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, tehát a legnagyobb ifjúsági szervezetek. Mellettük vannak megyei delegáltjaink is, akik a helyi szinten működő szervezetek képviselői. A kisebb tagszervezetek megyei szinten ülnek össze és az évi kettő küldöttgyűlés előtt fogalmazzák meg határozataikat. Nemzetközi szinten pedig a nemzetközi szervezetek magyarországi képviseleteinek tagjait köszönthetjük küldöttgyűlésünkben. Ebben a mechanizmusban nagyon jól tudunk párbeszédet teremteni. Ezen felül vannak különböző projektjeink és szolgáltatásaink is.
A becsatornázás a döntéshozók irányába nemzetközi szinten az Európai Ifjúsági Fórumon történik, aminek jelenleg megfigyelői vagyunk. Az idei évben, ősszel szeretnénk elindítani a tagjelölti státuszt, majd a teljes taggá válást. A hazai fiatalokat érintő kérdésekről velük szoktunk egyeztetni, a Fórum pedig egyenes út az Európai Unió fő döntéshozó szerveihez.
összefoglaló anyagokkal, helyzetjelentésekkel; jelenleg ezen a területen is sikereket könyvelhetünk el.
Ezeket az ajánlásokat mennyire veszik figyelembe a politikai döntéshozók? Mi garantálja azt, hogy egy jelentés nem végzi az iktató iratmegsemmisítőjében?
Vannak kézzel fogható területek és eredmények. A tavalyi évben az Európai Ifjúsági Stratégia kialakításában vettünk részt, a tervezet a 2019-2027-es periódusra szól. Az anyagba minden európai ifjúsági fórum véleménye hangsúlyosan bekerült, kiemelve a fő prioritásokat. A következő költségvetési ciklusban az Erasmus+ programok kétszeres költségvetéssel dolgozhatnak, ebben mi is sokat mozgolódtunk.
És hazai terepen menyire vagytok a figyelem középpontjában?
Hazai szinten is jó a helyzet. Az előző kormányzati ciklus alatt volt egy stratégiai partnerségi együttműködésünk az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Ez adta az alapját minden sikeres szakmai együttműködésnek. Jelenleg az EMMI-vel és a Miniszterelnökséggel állunk szoros kapcsolatban.
Milyen projekteket futtattok jelenleg?
Most fog elindulni egy ifjúsági párbeszéd projekt, ami nemcsak hazai, hanem uniós szinten is szerveződik. A lényeg, hogy minden egyes elnökség megfogalmaz különböző témákat és kérdésköröket, ennek a hazai monitoringját, lekérdezését pedig a NIT végzi. Vannak központi és tagországi szintű témák. Magyarországon ilyen a fiatalok vidéken való boldogulása, az ifjúsági munkanélküliség és az oktatási rendszer korszerűsítése. A vizsgált részterületeket mi határozzuk meg. Nyáron kérdőívezünk, fesztiválokon veszünk részt, ősszel pedig régiós szinten valósítunk meg programokat, amik során a fiatalokat a témában jártas szakemberekkel és döntéshozókkal ültetjük egy asztalhoz. Ezek után az ajánlások kidolgozása következik, amit reprezentatív felmérések és fókuszcsoportos beszélgetések egészítenek ki.
A másik párbeszédet elősegítő programunk során
párbeszédet folytassunk velük és feloldjuk a lokális problémákat. Az ajánlások és mintaprojektek kidolgozásában is segítünk, amibe a helyi döntéshozókat is becsatornázzuk. Helyi problémákra helyi szintű megoldás kell, a probléma és a fókusz is más, de a NIT egy közös pont megoldásban.
Hogyan látjátok a mai fiatalság helyzetét? Milyen lehetőségek állnak ellőttük?
Én alapvetően azt látom, hogy jelen pillanatban mind hazai, mind uniós szinten nagyon jó lehetőségei vannak egy fiatalnak. Nagyon sok program segít a tudatos életpálya rendezésében. Nyilván minden esetben vannak problémák, például a jelen gazdasági helyzetben gondot jelenthet az önálló lakhatás vagy a pályaválasztás. Amikor azt mondjuk, hogy nincs munkanélküliség, az egy érvényes állítás, viszont strukturális munkanélküliség van a fiatalok körében. Sokan nincsenek tisztában a képességeikkel, ezért könnyen választanak olyan pályát, ahol később a munkáltatói igény és az ő személyes igényük nem találkozik. Ezeket a problémákat egyértelműen be lehet azonosítani, a megoldásuk pedig közel sem lehetetlen. Célunk továbbá, hogy aktív állampolgárokat neveljünk, legyen szó közéleti szerepvállalásról vagy önkéntességről.
Európai szinten mennyire élénk a hazai ifjúsági élet?
A fiatalok aktivitása Magyarországon nagyon sokszínű. Jelenleg Európában egyedül a briteknél van több tagszervezet, mint nálunk! A fiatalok aktívak, a szervezetek dolgoznak, a cél pedig, hogy az aktív éveket, amik 16-17 éves korban kezdődnek meg, folyamatosan fenntartsuk és támogassuk.
Mennyire súlyos kérdés a fiatalok emigrációja? Tényleg könnyebb egy külföldi egyetemen boldogulni, mint itthon?
Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Szerintem
Ez igaz, azonban az utóbbi években nagyon sok középiskolában jelentek meg szervezetek, akik a külföldi alapképzést szorgalmazzák. Egy ilyen hosszú kintlét után pedig kevesek térnek haza. Tényleg könnyebb kint boldogulni?
A magyar felsőoktatás minősége nagyon sokat javult. A különbség ami a nyolcvanas évek magyar egyetemei és a nagy nyugat-európai társaik között fennállt, évről évre kisebb lesz. Nyilván a rangsorok még mást mutatnak, vannak különbségek. Az elhelyezkedési mutatók és személyes példák azonban azt mutatják, hogy nincs szignifikánsan nagy különbség a külföldi és hazai diplomák között. A munkaerőpiaci elhelyezkedésnél a cégek már túljutottak azon, hogy a diplomát nézzék: a tapasztalat és gyakorlati tudás fontosabb.
Mennyire átpolitizált jelenünkben az ifjúsági szféra?
A NIT esetében ez egy egyszerű kérdés: tagszervezetként csak pártpolitikától független szervezetek lehetnek bent. A politikai pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek pártoló tagként lehetnek jelen a NIT életében: nincs szavazati joguk, valamint nem állíthatnak jelöltet. Én hiszek abban, hogy vannak olyan ifjúságpolitikai minimumok, amelyek mentén párbeszédet lehet folytatni kettő, politikailag teljesen ellentétben álló szervezet között. A szakmai konszenzusra mindig szükség van.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
Ami nem hajlik, az törik – régi bölcsesség juthat eszünkbe az amerikai választási eredményeket nézegetve. A visszatérő elnök erős felhatalmazással vághat neki második ciklusának. Az inga visszalendült. Csak ennyi történt?
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
