Gulyás Gergely: Valószínűleg nem Manfred Weber kerül az Európai Bizottság élére

Amint a gyermekek csínytevései és a konfliktusok ellenére az ember szereti a családját, úgy annak ellenére, hogy kritikával illetjük, amikor az Európai Bizottság valami „csínytevésre készül”, Magyarország helye megkérdőjelezhetetlen a nyugati transzatlanti uniós családban – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója az intézet Az Európai Unió Jövője: EP-választás után – szerződésmódosítás előtt címmel tartott konferencián.

Az EP-választásokat követően az Európai Unió intézményrendszerének átalakítása következik, hiszen

Ebben Orbántól Macronig az EU számos vezető politikusa egyetért – mondta.

Az Európában zajló identitásvita – amelynek lényege, hogy létezik-e önállóan az egységes európai uniós identitás, vagy ez a nemzeti identitások összességét jelenti – mellett egy szuverenitás-vita is zajlik.

Ennek oka, hogy az Európai Bizottság és az Európai Unió bírósága egyfajta lopakodó jogalkotást végez a tagállamok szuverenitásának rovására. Ebben a vitában az egyik fél az alapszerződés 2. cikkelyében található „közös európai értékekre” számos tagállam pedig a 4. cikkelyben foglalt nemzeti identitás és szuverenitás védelmére, valamint a szubszidiaritás elvére hivatkozva próbál ennek ellenállni – fejtette ki Szánthó. – Ezt a nehezen- vagy egyáltalán nem feloldható konfliktus szükségszerűen egy szerződésmódosításban csúcsosodnak ki.

Mint mondta: az Európai Uniót a kezdetek óta jellemző világnézeti ellentét, küzdelem, amelyet a jobboldal és a baloldal, a globalizmus és a lokalizmus, a szuverenizmus és a föderalizmus, a multikulturalizmus és a nemzetállamiság, a liberális demokrácia és a kereszténydemokrácia ellentéteként is kifejezhetünk jelenleg is zajlik.

Az Alapjogokért Központ célja a Fricz Tamás politológus, a szervezet kutatási tanácsadója vezetésével indított Európa és mi című projekttel és a konferenciával az, hogy ezt a problémakört körbe tudjuk járni és felhívjuk a figyelmet, hogy egyes politikai erők a tagállami szuverenitás rovására Európát föderális irányba próbálják vinni.

 – zárta szavait Robert Schumannt idézve az Alapjogokért Központ igazgatója.

Szánthó Miklós

Az EU mint birodalom

Varga Zs. András alkotmánybíró előadásának elején a szerződésmódosítások veszélyire hívta fel a figyelmet. Mint mondta, jellemzően három-négy témáról bontakozik ki vita, és a háttérben a többi szövegrészbe olyan dolgokat csempészhetnek be, amelyek később problémákat okozhatnak. Ilyenek voltak korábban az úgynevezett „közös európai értékek”.

Az alkotmánybíró szerint bár önként csatlakoztunk az Európai Unióhoz, az időközben megváltozott és egyértelműen birodalmi jellemzőket mutat, hiszen, mint a birodalmak általában, nagy területű és lélekszámú, heterogén, soknemzetiségű, s van egy vagy több meghatározó nemzetisége.

A birodalmak meghatározó nemzetiségei a birodalom összetartása érdekében saját érdekeiket névleg háttérbe szorítják, és absztrakt értékek mögé rejtik. Ezekben a birodalom létét érintő alapvető kérdésekben kérlelhetetlen szigorúságot mutatnak, míg a kevésbé lényeges, ezzel nem összefüggő kérdésekben – például a vallásszabadság kérdésében – viszont liberálisok.

Ezen jellemzők alapján

 – hangsúlyozta. A birodalmiság azonban nem jó vagy rossz, mindössze egy adottság, amellyel kezdenünk kell valamit – fogalmazott Varga Zs. András, de kiemelte, hogy a birodalom fogalma nem azonos az egyenrangú államok közösségét jelentő konföderációval.

Az európai birodalmat összetartó erő nem katonai erő, hanem a formális jog, amelynek segítségével a birodalmi központ kiterjesztette hatalmát, és a szerződésekben korábban meghatározott szigorú hatáskörlistával szemben szinte bármit az unió befolyása alá vonhat.

A birodalmat összetartó egyik absztrakt érték a jogállamiság fogalma, amely már régen nem azt jelenti, amit korábban, amikor ezt meghatározták, mára egy ideológiával átitatott eszköz, amely az uniós központ hatalmi érdekeinek érvényesítését segíti.

Az Európai Unió hatalmi központja formálisan nem vitatja a tagállamok szuverenitását – így például nem szólnak bele az országok zászló- és címerhasználatába, de a nyelvhasználat kérdésében például korántsem olyan engedékeny.

Amennyiben egy ország nem szeretne a birodalom perifériájára kerülni szükségszerűen szembe kell szegülnie a hatalmi központ központosító törekvéseivel, és mivel a birodalmat nem fegyveres erő tartja össze, a szembenállás szellemi természetű kell legyen – hangsúlyozta Varga Zs.

Ehhez pedig

Varga Zs. András

Az EU alapszerződésének 4. cikkelye rögzíti a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartását, erre lehet hivatkozni, amikor azzal jönnek, hogy tartsuk be az uniós alapszerződést – hisz ekkor mondhatjuk, hogy rendben, de akkor tartsuk be az egészet! – mondta Varga Zs. András.

Magyarország ezt az Alaptörvényben rögzítette, ezért a két álláspont ütköztetése a Magyar Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság közt történhet meg.

Szeretetben elszenvedni egymást

Az EP-választások magyarországi értékelése egyszerű: a magyar kormánypártok, a Fidesz-KDNP pártszövetség 53 százalékos eredménye a szavazatszámokat tekintve a valaha volt legjobb eredmény, ráadásul az állampolgárok rekordmértéktű részvétele mellett – jelentette ki előadásában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Európai léptékben, a nagyjából Magyarország egyik megyéjének megfelelő lakosságszámmal rendelkező Máltát kivéve is kijelenthető, hogy a magyar kormánypártok érték el a legjobb eredményt az Európai Unióban.

A balliberális oldal európai szinten nem a múltbéli eseményekből, hanem az általuk kitalált várakozásokból kiindulva értékelte az eredményeket. A balliberális oldal az általuk szélsőjobboldalinak bélyegzett – valójában szuverenista – erők többségét várta, de ez a politikai közösség nem kapott többséget, így sikeresnek értékelték az eredményt.

Az Európai Parlamentben az erőviszonyok egyértelműen elmozdultak szuverenista irányba, de nem volt többséget eredményező változás. Ezt azonban az uniós intézmények fontosságának kontextusában kell értékelni, ugyanis az Európai Parlament szerepe korántsem a legfontosabb – hangsúlyozta.

Az Európai Unió irányát elsősorban az Európai Tanács, az állam- és kormányfők tanácsa és az európai miniszterek tanácsa határozza meg. Az Európai Parlament önmagában ehhez kevés, legfeljebb arra képes, hogy egy ideig blokkolja az Európai Tanács által kijelölt irányt – tette hozzá.

– jegyezte meg Gulyás Gergely.

Szavai szerint az EU következő öt évét elsősorban nem stratégiai dokumentumok határozzák majd meg, ezért különös súllyal esik latba, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke. Nagy jelentősége van annak, hogy ismét csúcsjelölti rendszerben döntenek-e az EB vezetőjének személyéről, mert ha igen, akkor ez már szinte hagyománnyá válik – emelte ki.

 A jelenlegi információik szerint nem Manfred Weber kerül majd az Európai Bizottság élére, mert nincs meg a szükséges többsége – közölte.

Gulyás Gergely szerint lényeges hogy olyan elnöke legyen az EB-nek, aki szakít az elmúlt öt év gyakorlatával, amikor „politikai bizottságként” működött a testület.

Szerinte ennek eredménye volt, hogy nem sikerült a jog talaján állva kezelni a migrációs válságot. Az Európai Bizottság, amely elviekben a szerződések őre, nem betartatta a szerződéseket, hanem azokat a tagállamokat ünnepelte, amelyek a szabályokat megszegve anarchikus állapotot hoztak létre és részben ennek lett a következménye a britek kilépése az EU-ból.

Gulyás Gergely

 A miniszter azt sürgette, hogy

mint például Magyarországot Manfred Weber, aki megszavazta a Sargentini-jelentést.

Kitért arra, hogy a kialakult lengyel-magyar szövetség nélkül egészen más súllyal tudna Magyarország beleszólni az uniós ügyekbe.

Gulyás szerint ma sokkal nagyobbak a különbségek Európán belül, mint valaha voltak: 1989-1990-ig az a hit élt a közép-európai nemzetekben, hogy ha leomlanak a határok, kivonulnak az oroszok, akkor a nyugat-európai integráció részeseivé válhatnak. Ennek ellenére van sok kérdés – például a migráció ügye, a családpolitika témája, az egyházak szerepe, a keresztyén gyökerek jelentősége, amiben a közép-európai államok egészen másképpen gondolkodnak, mint a skandináv- vagy a Benelux államok.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy szerinte Nyugat-Európa jelentős részében megszűnt a plurális média: aki nem ragaszkodik a politikai korrektség szabályaihoz, az megsemmisül és soha többé nem vehet részt a közéleti vitákban.

Az Európai Unió sikere nem attól függ, hogy ezekben az ügyekben egyetértésre jutunk-e, – mert nem fogunk – hanem, hogy képesek vagyunk-e egymást elszenvedni szeretetben – hangsúlyozta a miniszter. 

Amennyiben így lesz, a gazdasági együttműködés, a közös piac, amelyből az összes tagállam egyaránt profitál, egy olyan kapocs lehet köztünk, amely nagymértékben hozzájárul, hogy a jövőt közösen képzeljük el.

Kovács István

Mindig megmaradtunk magyarnak

A Konferenciát záró beszédében Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója úgy fogalmazott, nekünk, magyaroknak van tapasztalatunk abban, hogyan kell birodalmak ellen harcolni, hiszen a pozsonyi csatában, a török hódoltság alatt, az 1848-as forradalom idején és 1956-ban is ezt tettük.

Rendelkezünk egyféle „know-how” – val azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell felvenni a harcot és bár a kézzelfogható eredményeket nézve nem voltunk sikeresek ezekben a harcokban,

Nem lettünk törökök, németek és a népes szláv tenger közepén nem lettünk szlávok sem. Ideológiai értelemben tehát győztünk és úgy tűnik ennek a formálódó európai birodalomnak is beletörik a bicskája a magyarokba, mert Magyarország a formálódó regionális ellenállás élére állt.

Ha nem ijedtünk meg az Oszmán Birodalomtól, a cári és császári hadseregektől és az orosz tankoktól, miért ijednénk meg egy Junckertől vagy egy Timmermanstól – mondta.

A zöld ideológiával kapcsolatban Kovács István arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredetileg konzervatív, keresztény értékeket képviselt, de a birodalom kisajátította.

Az a társadalmi réteg, amely minket támogat, vidéken él, ezért számára fontos a környezet. Itt van tennivalónk, e téren új politikai irányt kell mutatni egész Európának – figyelmeztetett

Ugyanakkor a liberális ideológiai nyomás jelenleg végeérhetetlennek, az ellen folytatott küzdelem pedig szélmalomharcnak tűnik – tette hozzá. De mint ahogy a százötven éves török uralom vagy a Szovjetunió idején sem gondolta senki, hogy annak vége lesz, ezért ne csapjuk be magunkat, mert bár ez a jelenlegi ideológiai elnyomás legyőzhetetlennek tűnik, de mi magyarok ezekből a küzdelmekből ideológiai oldalon mindig győztesként jöttünk ki.

Ezért a jelenlegi küzdelemben is jó eséllyel indulunk! – zárta szavait az igazgató.