Dobrev kontra Orbán Balázs: Európai Egyesült Államok vagy a nemzetállamok Európája?

Magyarország és az Európai Unió viszonyáról vitázott pénteken a Méltányosság Politikaelemző Központ rendezvényén Dobrev Klára, a DK EP-képviselője és Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.

Rónai Egon műsorvezető kiemelte a Fidesz és magyar kormány, valamint a DK Európáról alkotott elképzelése közti különbséget. Szerinte a két gondolat egymással verseng: míg a kormány folyamatosan kritizálja az Európai Uniót, a „jelentős támogatottsággal rendelkező” DK az Egyesült Európa államiságával kampányolt.

Dobrev Klára szerint az Európai Egyesült Államok elképzelése a politikai és gazdasági szövetségen túl az ötszázmillió uniós állampolgárra odafigyelő közösséget jelent. A DK politikusa kijelentette, hogy pártja és sok más kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata európai párt, az egyre inkább erősödő európai szövetséget, a jelenlegi „status quo” megreformálását képzeli el, a Fidesz és „más szélsőjobboldali” pártok pedig annak megőrzésében és nem Európa megváltoztatásában érdekeltek.

„Az EU-szkeptikus szélsőjobboldali pártok hála Istennek nem szereztek annyi mandátumot, hogy komolyan beleszólhassanak az európai politikába” – jelentette ki a DK EP-képviselője.

Orbán Balázs úgy vélte, a magyar politika és az Európához fűződő viszonyunk hasonló az Osztrák-Magyar Monarchia korában a ’67-es kiegyezési alapon álló kormánypárt és az ország nagyobb szuverenitását célzó, de a kiegyezést nem elutasító ’48-as alapon álló ellenzék szembenállásához.

A magyar parlamentarizmus történetében nem volt párt, aki azzal kampányolt volna, hogy „Bécsnek több, Budapestnek pedig kevesebb hatásköre legyen”, épp ezért szélsőséges a DK elképzelése – mondta. A magyar emberek a kormánypártok Európa-képe mellett tették le a voksukat.

és mindenféle kritika nélkül Brüsszel mellett teszi le a voksát, ezzel lehetetlenné téve az ország érdekéről szóló vitákat – hangsúlyozta.

Dobrev szerint nincs szó önfeladásról, Brüsszelt Moszkvához és a Habsburg Birodalomhoz hasonlítani, egyszerűen nem igaz, az EU nem egy birodalom. A szuverenitást közösen gyakorolni azt jelenti, hogy olyan kérdésekbe szólhatunk bele, amelyekben egyébként nem lenne esélyünk. A klímavédelem, a multinacionális cégek működésének szabályozása nem lehetséges nemzetállami keretekben.

– kérdezte. „Az unió hetvenet” – tette hozzá Dobrev.

Az EU egyik alapértéke a szubszidiaritás elve, amit az EP-képviselő szerint érdemes lenne megvédeni például a kormánytól, amely csökkenti az önkormányzatok hatásköreit, az MTA függetlenségét, és ez mind a helyi szintű szuverenitásáról szól.

Nemzetállamok közössége és/vagy föderáció

Orbán Balázs közölte, hazug a narratíva, amely szerint, akik nem értenek egyet a föderatív Európa-elképzeléssel, Európa ellen beszélnek, hiszen az európai együttműködés szükségszerűség, amelyben Magyarországnak részt kell vennie. Szerinte az a kérdés, hogy a globális problémákra milyen esetben kell közös választ adni, és milyen esetekben kell tagállami megoldásokat találni.

A nemzetállamok nem lebontandó akadályok, hanem az európai együttműködés alapjai az Európai Unió pedig egy közösséget jelent, amelyben a nemzetállamok sokszínűségüket megőrizve, egymást erősítve tudnak együttműködni.

– hangsúlyozta az államtitkár. Az EU-t uraló brüsszeli elit ennek az együttműködésnek alapjait ásta alá azzal, hogy jogi felhatalmazás nélkül túllépte az alapszerződésben foglalt korlátokat, nem vette figyelembe a tagállamok érdekeit.

A történelemben Európa mindig akkor omlott össze, keveredett háborúba, amikor Európát valaki birodalommá próbálta szervezni, és mindig akkor élt békében, amikor a nemzetek voltak az együttműködés motorjai. Vannak területek, amelyeken nem kell együttműködni, az adórendszer és az energiapolitika egységesítése például ellentétes Magyarország érdekeivel, ezért ezeket a hatásköröket meg kell tartani – jelentette ki.

Dobrev szerint az Európai Egyesült Államok nemzetállamokból áll, a nemzeti identitást és kultúrát semmi nem veszélyezteti. A multinacionális cégek túlnőtték a nemzetállami kereteket és ellenük csak közös adópolitikával lehet fellépni, ugyanígy a közös energiapolitika a célravezető, hiszen a csökkenő energiaárak mellett sem sikerült a magyar emberek rezsiterheit érdemben csökkenteni – mondta.

Egyetértett Orbán Balázzsal abban, hogy vitatkozni kell arról, hogy melyek azok a jogkörök, amelyeket közösen kellene gyakorolni Európában, és melyek maradjanak nemzeti hatáskörben

 Erről kellene a magyar pártoknak értelmes vitát folytatni – mondta, majd váratlanul

Azt nem mondta, hogy kinek.

„Egészen szürreális valóságtagadást hallottunk” – reagált Orbán Balázs, aki szerint a kormány 2010 óta folytatott politikája épp arról szól, hogy a nemzet érdekében érdemes konfliktusokat vállalni Brüsszellel és ezeket meg is lehet nyerni. Példaként említette a kormány által bevezetett bankadót, a multinacionális cégek megadóztatását és a rezsicsökkentést, amelyeket az unió részéről nem a DK által várt taps, hanem óriási „kritikacunami” és nyomásgyakorlás fogadott, az ellenzéki pártok hathatós támogatásával.

Azt mondták, hogy ezt nem lehet megcsinálni, ez szembe megy a multik érdekeivel, de a kormány kitartott és megvalósította ezeket az intézkedéseket – mondta. Ennek eredményeként Magyarországon legalacsonyabb a rezsi az Európai Unióban, a multiadó és a bankadó beváltotta a reményeket; és ennek keretében

amelyen keresztül munkahelyteremtést és béremelkedést tudtunk elérni – jelentette ki.

Európai értékek

Rónai Egon megjegyezte, hogy Dobrev és Orbán pártjaik szokásos politikai álláspontjait mondták fel vita helyett. Dobrev erre elmondta, hogy míg Orbán Viktor és a Fidesz számára az unióban a migráció elleni harc és a közös piac a fontos, a DK számára az Európai Unió nemcsak érdek-, hanem értékközösség is.

Ez így lett létrehozva, az Európai Unióban nem lehet bármilyen jogállami rendszert kialakítani, a parlamentáris demokrácia, a sajtószabadság, a bírói függetlenség, a tudományos kutatás és az emberi jogok alapjain áll – emelte ki.

 – tette hozzá.

Orbán Balázs szerint vannak közös európai értékek, de ezeket az EU alapításánál kell keresni. A második világháború után Európa újjászervezése kereszténydemokrata alapon történt, mert ez volt az egyetlen közös pont, amely lehetővé tette, hogy a föderáció és a nemzetállamok híveinek két homlokegyenest ellentétes elképzelése között kompromisszumot tudjanak találni, és előre vigyék az Európai közösséget.

Éppen ez a kereszténydemokrata alap tűnt el, ami arról szól, hogy bármilyen elképzelése van az elitnek Európa jövőjéről, arról a választópolgárok dönthetnek – hangsúlyozta. A tudományos tapasztalat az, hogy demokráciát, jogállamiságot és emberi jogok tiszteletére alapozott rendszert egyszerre csak nemzetállamok tudtak létrehozni.

– mondta. Ez egy politikai hazárdjáték, óvva intenék ettől, mert ez szokott háborúhoz vezetni – fogalmazott a politikus.

A kormány az európai együttműködést és integrációt azokon a területeken támogatja, ahol az minden európai nemzet érdeke. Orbánék kritikusak az Európai Bizottság javaslataival, amelyek például a migráció területén nem kompromisszumot kerestek, hanem saját bevándorláspárti elképzeléseiket valósítanák meg – közölte.

Az EU-török megállapodás szerinte jó példa, azt a magyar kormány az első pillanattól támogatta, de közös haderő létrehozása is a kormány ezirányú javaslata volt.

A DK szerint Európának például a klímaváltozás elleni küzdelem, az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott gazdasági verseny, a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása is közös fellépést igényel.

Szociális Európa

A kormány 2010-ben paradigmaváltást hajtott végre, kimondta, hogy az országot nem lehet rendbe hozni, kihozni a baloldali, liberális kormányok által okozott káoszból, csak úgy, hogy 

– közölte Orbán Balázs. A magyar kormány szerint ez a szociális Európa elve, a DK álláspontja pedig ennek a teljes ellentéte, a nemzetállamok különböző elvei helyett az egyedül üdvözítő megoldásnak a „munka helyett segély” elvét jelenti.

Konfliktusok és párbeszéd

A DK politikusa szerint az Európai Unió hatékonyságának növelését együttműködéssel lelhet segíteni, ez pedig a szuverenitás közös gyakorlását, kompromisszumokat megkötését jelenti. Konfliktusokat vállalni kell, én egyébként imádom a vitákat – mondta. Bizonyos kérdésekben azonban kompromisszumokat kötni és nem kell minden kérdést erőből megoldani – jegyezte meg.

Orbán Balázs szerint mindez „politikai porhintés”, a hatékonyság és kompromisszumok jól hangzó szlogenek, de „amikor beáramlik négyszázezer ember Európába és az Európai Unió válasza az, hogy ezeket az embereket szét kell osztani, és azt az országot, amely ebben nem akar részt venni, meg kell büntetni”, nem párbeszéd.

Szerinte

Engedtessék meg, hogy kilenc év sikeres kormányzást követően mi másképp gondoljuk – egyébként a magyar emberek nyolcvan százaléka is másképp gondolja – fogalmazott az államtitkár. Az lenne a jó, ha a magyar politikában a nemzeti kormánynak nem csak az Európai Egyesült Államokat képviselő-, hanem nemzeti ellenzéke is lenne.

Dobrev úgy reagált: egy pillanatra álljunk meg, mert nem fideszes lakossági fórumon vagyunk,

Úgy folytatta: „tudom, hogy maguk éjjel-nappal az ellenkezőjét állítják, de ez nem igaz”.

Orbán Balázs megjegyezte, hogy a DK szerint a migráció álprobléma, Dobrev pedig visszaszólt, hogy ha arra kérnék a magyar embereket, döntsenek, mit tartanak problémának: a sürgősségi ellátás leállását, vagy a migrációt, szerinte nem kérdés, mit lenne a válasz.

Zárásként Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak az alapszerződési keretek közé kell visszatérnie, szerinte az elmúlt öt év teljes kudarc volt a közösség szempontjából, de ha a politikai elit észbe kap, akkor elsimulnak a nézeteltérések és Magyarország is újra megtalálja a helyét az EU-ban. Meg kell hallgatni minden felet, és az európai választópolgárok véleménye alapján

Amennyiben az új európai intézményrendszer képes ebbe az irányba tudja kormányozni az európai együttműködést, Magyarország is meg tudja találni benne a helyét, és a konfliktusok elsimulnak. „Reméljük, hogy így lesz!” – fogalmazott az államtitkár.

Dobrev Klára közölte, nem a status quo megőrzéséért megy Brüsszelbe; sokszínű, de erősebben együttműködő európai közösséget szeretne, és szerinte garancia erre, hogy az EP 80 százaléka az erősebb szövetséget szeretne, sőt most már az Európai Tanácsban is csak ketten vannak EU-szkeptikusok Orbánon kívül.