A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „a református egyház utat és irányt jelölt ki, és ezt követte az állam”.
Pénteken a debreceni Nagytemplomban a Magyar Református Egyház közös zsinati ülésén emlékeztetett rá a miniszter, hogy tíz évvel ezelőtt újraegyesültek a kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyar reformátusok, ezt az utat követte a kormány és az Országgyűlés, amikor egy évvel később kiterjesztette a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét a határainkon kívül élő magyarokra.
„Magyarország kormánya ismeri és elismeri a Magyar Református Egyház erőfeszítéseit, amit az emberekért tesz” – mondta a miniszter, hangsúlyozva: „a nemzetnek nem csak egyházi intézményekre van szüksége, hanem élő hitre is”. Gulyás Gergely szerint az az egység ami létrejött a református egyházban, az állampolgárság megadásával közjogi értelemben létrejött a magyar nemzet számára.
Az elmúlt tíz évben intézményesíteni kellett a kapcsolatokat úgy, hogy közben ne elvesszen, hanem megerősödjön a lélek ereje, amivel „nem csak az egyházat, hanem a nemzet egyesítésének az ügyét is szolgáltuk” – fejtette ki a tárcavezető. Gulyás Gergely beszédében méltatta a református egyház oktatási, egészségügyi és missziós tevékenységét, amihez „a hitből merítenek erőt”.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy „Európának reformációra (...), megújulásra van szüksége annak érdekében, hogy megmaradhasson, hogy megőrizhessük kereszténységre épülő szabadságunkat, emberi méltóságunkat és életformánkat”.
Áder is üdvözölte az egyházat
A közös zsinati ülésen Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét, majd Fekete Károly tiszántúli református püspök felolvasta Áder János köztársasági elnök köszöntő levelét. Az államfő ebben méltatta a református egyház magyarságot összetartó erejét, és azt írta: „a Magyar Református Egyház történelmi ünnepén szívből kívánom mindnyájuknak, hogy az összetartó, egységet építő egyház mindenkor az áldás és a békesség otthona legyen”.
Adorján Gusztáv, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka emlékezetett rá, hogy tíz évvel ezelőtt, 2009. május 22-én a Generális Konvent a debreceni Nagytemplomban újra visszaállította a magyar reformátusság egységét, és kimondta a Magyar Református Egyház megalakulását. A május 17-i zsinaton és a 18-i Magyar Református Egység Napján hálát adnak azért, hogy a határok által egymástól elválasztott reformátusság összetartozás-tudata, istentiszteleti, tanbeli egysége töretlenül fennmaradt – tette hozzá.
Keresztényi üdvözletek
Fabinyi Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökpüspöke köszöntőjében azt mondta, „a református egység az egymásra utaltság és a szolidaritás jegyében jött létre”.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKP) köszöntését tolmácsolva az „egység, a szeretet, az összetartozás” jelképének nevezte Debrecent megjegyezve, ahogy a katolikusok Rómában, a reformátusok a „kálvinista Rómában” otthon érzik magukat.
A közös zsinat résztvevői ünnepi nyilatkozatot fogadtak el, amelyet szombaton délelőtt a Református Nagytemplom előtti téren, a Magyar Református Egység Napjának ünnepélyes megnyitóján ismertetnek. Az ülést megelőzően a zsinati tagok fát ültettek el a Református Kollégium kertjében: a Kárpát-medence 65 egyházmegyéjének küldöttei otthoni termőföldet szórtak a fő gyökerére, hogy a tölgyfa a közös földben növekedhessen.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Körvonalazódnak a tervek.
Két magyar csapatnak szurkolhatunk majd a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében.
Figyelembe vették a jelenlegi helyzetet.
A Perényi1 nevű szórakozóhelyen csaptak le a kommandósok a sokkoló sorozatgyilkosságokat elkövető négy férfire is.
Debrecenben hasonló jelenségre lettek figyelmesek.
Debrecenben rendezték az eddigi legnagyobb Háborúellenes Gyűlést. Az esemény keretében a rendhagyó Lázárinfón a miniszterelnök Zelenszkij fenyegetéséről, az ukránok EU-tagságáról és a hazánkkal szembeni olajblokádról is beszélt.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
Az már biztos, hogy a keresett személyt őrizetbe veszik, a kérdés csak az, hogy a nyomozás néhány napig vagy hónapokig tart-e.
