Az EP választás – az eddigi rekord alacsony részvételi arányok miatt – a legkevésbé előre jelezhető voksolásnak számít Szlovákiában.
Szlovákiában országszerte mintegy hatezer szavazóhelyiség nyílt meg szombat reggel hét órakor, és ezzel kezdetét vette az ország történetének negyedik európai parlamenti (EP-) választása, amelyen este tíz óráig voksolhat a csaknem 4,45 millió szavazásra jogosult szlovák állampolgár és a szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező uniós állampolgárok.
Szlovákiának jelenleg 13 EP képviselője van, ők 2014-ben 8 szlovákiai párt színeiben jutottak be a brüsszeli testületbe. Két magyar van közöttük; a tisztán magyar pártként induló Magyar Közösség Pártja (MKP) listájáról Csáky Pál, a szlovák-magyar vegyespárt, a Most-Híd listájáról pedig Nagy József jutott be, mindkettőjüket indítja pártjuk most is.
A 2019-es EP választás megszerezhető 13 képviselői helyért rekordszámú, 31 politikai párt és mozgalom küzd. Közülük 21-en állítottak teljes listát, vagyis olyat, amelyen 14 jelölt neve szerepel. A legutolsó felmérés és elemzői becslések szerint akár nyolc-tíz pártnak is sikerülhet átlépnie a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, négy közülük pedig több mint tíz százalékra számíthat.
A mandátumszerzésre becsült pártok száma azért ilyen magas, mert az EP választás – az eddigi rekord alacsony részvételi arányok miatt – a legkevésbé előre jelezhető voksolásnak számít Szlovákiában. Ezt jól érzékelteti, hogy a 2014-es EP-választáson az uniós tagországok közül Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvételi arány, 13 százalékos, vagyis már 30 ezer szavazat elég volt egy képviselői hely megszerzéséhez.
Bár az EP választásokon való részvételi arány Szlovákiában eddig még soha nem érte el a húsz százalékot, és csökkenő tendenciát mutatott, egyes elemzők szerint most vélhetően többen szavaznak majd, mint legutóbb.
Az EU előírása szerint addig nem hozhatja nyilvánosságra egyetlen tagállam sem az EP-választás hivatalos eredményét, amíg valamennyi tagállamban be nem fejeződik a szavazás. Ezért Szlovákiában sem közölhetik az adatokat vasárnap este 11 óráig, amíg – az unióban utolsóként – be nem zárnak az olaszországi szavazóhelyiségek.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Helyszíni beszámoló a felvidéki magyar közösség megmozdulásáról.
Pozsonyban egyre bizonytalanabbnak tűnik a kormánykoalíció helyzete.
Maradjunk annyiban, hogy Viktória Strompová számára mindaddig egyáltalán nem volt fontos a magyar állampolgárság, amíg nem akart a Tisza Párt színeiben országgyűlési képviselőjelölt lenni.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
A Beneš-dekrétumok mai következményei és a börtönfenyegetés ellen szólalt fel.
A legfontosabb: vegyél egy nagy levegőt, és tudatosítsd magadban, hogy ők is emberek – még ha nem is olyan értékesek, mint te. Veczán Zoltán írása.
Demjén Ferenc pályája, dalai és élete kerül fókuszba Mészáros Nóra karácsonyi interjújában. A Kossuth-díjas énekes mesél gyermekkori emlékeiről, a legendás slágerek hátteréről és a közönséghez fűződő kapcsolatáról.
