Elmarasztalták Magyarországot a magyar földtörvény miatt

Kedden hozott ítéletében z Európai Unió Bírósága azt állapította meg, hogy az érintett magyar szabályozás a Magyarországon fekvő mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok javára fennálló haszonélvezeti jogok megszüntetésével megszegte a tőke szabad mozgásának elvéből és az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeket.

AM: Spekulánsok érdekeit védi Brüsszel

Az Agrárminisztérium az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítéletére reagáló keddi közleményében kijelentette: Brüsszel a külföldi spekulánsok érdekeit védve támadja a 2014 óta érvényben lévő magyar földtörvényt. Leszögezték, a kormány mindent megtesz a magyar föld és magyar gazdák védelmében, mert a magyar földet magyar kézben kell tartani, és meg kell védeni a külföldi spekulánsoktól. Kiáll a magyar gazdák petíciója mellett is, amely elfogadhatatlannak nevezi, hogy Brüsszel az agrártámogatások csökkentéséből akar még többet költeni a migránsokra.

Felidézték: a magyar törvény sok más uniós tagállaméhoz hasonlóan korlátozza a termőföld tulajdonának megszerzését és használatát külföldiek számára, véget vetve a nemzeti érdekeket feladó balliberális földpolitikának, amellyel zsebszerződésekkel spekulánsok kezére játszotta a magyar földeket. A jogszabály – mint írták – több százezer hektárnyi területet mentett meg attól, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriuma után spekulánsoké legyen.

A Bizottság szerint ők nem részérdekeket szolgálnak

Az Európai Bizottság nem részérdekeket szolgál, hanem az uniós szerződések őreként kötelessége, hogy biztosítsa az Európai Unió jogszabályainak megfelelő alkalmazását – jelentette ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete az Európai Unió Bíróságának döntését követően kedden.

A budapesti uniós képviselet a magyar Agrárminisztérium (AM) közleményére reagálva hangsúlyozta: az Európai Bizottság úgy látta, hogy a magyar szabályozás a haszonélvezeti jog megszüntetésével sértette a határokon átnyúló tevékenységet folytató uniós polgárok mezőgazdasági földhasználatára vonatkozó rendelkezéseket.

Mint írták, a Bizottság 2014 októberében kötelezettségszegési eljárás formában párbeszédet indított abból a célból, hogy a magyar jogszabályok összhangba kerüljenek az uniós joggal. Miután Magyarország nem hozott intézkedéseket a helyzet orvoslására, 2016 júniusában az uniós bírósághoz fordult.

Az Európai Unió intézményei és a tagállamok közötti őszinte és lojális együttműködés, illetve a közösen elfogadott uniós jogszabályok érvényesülésének alapja az uniós bíróság döntéseinek mind az uniós intézmények, mind a tagállamok hatóságai részéről történő tudomásulvétele – szögezték le.

Hangsúlyozták, az Európai Unió szívén viseli az európai – köztük a magyar – gazdák sorsát és sikerét. A Közös Agrárpolitikán (KAP) keresztül támogatja mind a 22 millió európai gazdálkodó és mezőgazdasági dolgozó munkáját, valamint az adott ország igényeihez igazított vidékfejlesztési projekteket, ezzel is biztosítva a stabil, változatos és biztonságos élelmiszerellátást az unió 500 millió polgárának – tették hozzá.

(MTI)