Románia nem jogállam – Sógor Csaba EP-képviselő a Mandinernek

Sógor Csaba a magyar kisebbségi érdekképviselet meghatározó alakja volt az Európai Parlamentben. 2007 óta dolgozott EP-képviselőként, számos, az erdélyi magyarság helyzetével foglalkozó beadvány fűződik a nevéhez, támogatta a Minority Safepacket is. A kisebbségvédelmi kezdeményezésben vele vállvetve harcoló Vincze Lóránt ugyanakkor most megelőzte az RMDSZ EP-listáján. Sőt, Sógor nem került befutó helyre. Erről és az elmúlt évekről kérdeztük a politikust Strasbourgban.

***

Úgy tűnik, hogy tizenkét év után lemarad a következő EP-ciklusról, csak ötödikként jelölték az RMDSZ EP-listájára. Mi lehet ennek az oka?

Semmilyen észszerű magyarázatot nem kaptam eddig, az RMDSZ döntéshozóit kellene erről megkérdezni. Úgy gondolom, hogy a legjobb tudásom szerint végeztem a munkámat, minden lehetőséget kihasználtam, hogy megismertessük közösségünket és törekvéseinket. Nem csupán aktívan részt vállaltam, hanem legtöbbször kezdeményezője is voltam a kisebbségvédelmi munkának az Európai Parlamentben. Hasonlóképpen Erdélyben is aktívan jelen voltam, folyamatosan tartottam a kapcsolatot a választóinkkal. 

Akkor mi állhat a háttérben?

Talán úgy gondolta a pártvezetés, hogy egy nálam nyolc évvel fiatalabb jelölttel sikeresebb lehet az RMDSZ. Nem tudom, majd elválik. Megkértek rá, hogy vegyek részt a kampányban, mert szükség van rám. Nem tetszett mindenkinek, amikor

Nyilvánvalóan nem ez az a mondat, ami miatt nem kerültem befutó helyre, még ha sokan próbálnak kísérletet tenni arra, hogy ezt róják fel nekem. Az igazság az, hogy nem tudnék őszintén mosolyogni a plakátokról, és ha valamiben nem érzem magam őszintének és hitelesnek, akkor én azt nem tudom és nem is szeretném képmutatással csinálni. 

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa előtt elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy „sokan rajtam keresztül szeretik az RMDSZ-t”. Ez sem számított?

Az RMDSZ filozófiája, hogy nem az egyén számít, hanem a párt, a közösség, a tulipán, a brand. Ezzel csak részben értek egyet: azt gondolom, hogy az RMDSZ-t emberek alkotják, így több arcból és politikusból áll, ezért egyáltalán nem mindegy a személy sem. Valóban úgy gondolom, hogy sokan rajtam keresztül kapcsolódtak a párthoz, ahogyan más politikusokon keresztül is kapcsolódnak. Ez egy természetes folyamat, amit nem szabad alulértékelni. 

Azért csak hallott ezt-azt a mellőzéséről.

Nyilván sok mindent hall az ember, hogy dolgoztak ellenem, azt tudtam és éreztem is. Tisztában vagyok vele, hogy a határokat azért olykor feszegettem Románia szenátusában is, például amikor az autonómia-törvénytervezetet benyújtottam, vagy

Ezekben az esetekben nyíltan szembementem a saját pártvezetésemmel. Az Európai Parlamentben pedig kiálltam minden kisebbségi közösség jogai mellett, emiatt is gyakran szóltak rám, de én úgy gondolom, hogy a gazdasági haszonnál sokkal fontosabb az emberi jogok vagy éppen a vallásszabadság érvényesülése a világban. A magam részéről én már korábban jeleztem párton belül, hogy szóljanak időben, és elegánsan visszavonulok. Sajnálom, hogy ez nem történt meg.

Visszatekintve a tekintélyes hosszúságú képviselőségére, miket tart a legfontosabb eredményeknek?

Az a legfontosabb, hogy ellenszélben is napirenden tartottuk a kisebbségi kérdést, hiszen 2007-ben úgy jöttünk ide, hogy még „csomagolt áruként” sem voltak hajlandóak a kisebbségi kérdésről beszélni. A kisebbségvédelmi munkacsoport nem tudott letenni akkoriban egy önálló kezdeményezést az asztalra úgy. hogy ne vonjanak össze bennünket a szexuális kisebbségekkel, romákkal vagy éppen a bevándorlókkal. Azóta több olyan dokumentum született az Európai Parlamentben, ami határozottan kiáll az őshonos nemzeti kisebbségek védelme mellett, fontos számomra, hogy ezeknek a kidolgozásában magam is aktív szerepet vállalhattam.

A kisebbségi ügyek mellett számos más nemzetközi kérdésben is megnyilvánult...

Munkám során végig a keresztény értékrendet jelenítettem meg, következetesen azt képviseltem, hogy a menekülteknek ott kell segítenünk, ahol a hazájuk van. Emlékezetes momentum volt még, amikor

de a jogállamisági vitákban is mindig kiálltam az anyaország mellett. A foglalkoztatási és szociális bizottságban pedig olyan konkrét kérdésekkel foglalkoztam, mint a munkanélküliség csökkentése, a lemaradó régiók felzárkóztatása, az uniós pénzalapok célkitűzéseinek, forrásaink meghatározza. Mind olyan kérdések ezek, amelyek fontosak a közösségünk számára, próbáltuk úgy előirányozni az uniós forrásokat, hogy abból minél több juthasson az erdélyi magyar közösségek problémáinak megoldására is.

Hogy látja, milyenek az RMDSZ esélyei ön nélkül a májusi EP-választásokon?

Egy hellyel többet kaphat Románia, amennyiben döntés születik a Brexitről. Nagyon sok múlik majd a részvételi arányon, alulmarad-e a magyar közösség részvétele a román közösség részvételével szemben. Nehéz most ezt megjósolni. Nyilván az RMDSZ megtesz mindent a jó mozgósításért. Érződik az erdélyi magyarság közömbössége, hasonlóképp nőtt az EU-ellenesség; ez utóbbi azonban nem biztos, hogy otthonmaradásra biztat mindenkit, ennek akár mozgósító ereje is lehet, ahogyan sokat jelent majd bizonyára a Fidesz segítsége is a kampányban. Bízom benne, hogy az RMDSZ bejut az Európai Parlamentbe,

Mi az oka az erdélyi magyarság közömbösségének?

Több forrása lehet: ilyen a PSD-vel közös kormányzás, amellyel kapcsolatban sok kritika érte az RMDSZ-t. A kisebbségi jogok terén számos kudarcunk van, itt vannak a zászlóügyek, a magyar feliratok ügyei, a MOGYE-e magyar tagozatának helyzete. Ugyanakkor sokan csalódtak az EU-ban, a kisebbségvédelem terén nem történt áttörés. Mindemellett azt gondolom, hogyha szétnézünk a közösségeinkben, láthatjuk, hogy olyan szintű fejlődést hozott az EU, amelyre a román állam sose lett volna képes. Bízom benne, hogy az emberek ezt is látják, tudnak mérlegelni és higgadtan dönteni. 

A hírek szerint előbb lesz Marosvásárhelyen angol kar, mint magyar.

Az oktatás sajnos nem uniós, hanem tagállami hatáskör, ezért itthon kell elsősorban megtalálni a megoldást, az Európai Parlamentben hangot tudunk adni az ügynek és ezzel is

Ahogyan ezt számos alkalommal meg is tettük. 

Pedig úgy tűnik, uniós szinten nő a nyitottság az őshonos kisebbségek jogainak elismerésére, a FUEN Minority Safepackje is ezt mutatja.

Uniós szinten valóban, de bizonyos tagállamok szintjén továbbra is érezhető az ellenállás. Ezért mondjuk azt, hogy az EU szóljon végre bele a kisebbségvédelem érvényesülésébe, ne bízza ezt csak a tagállamokra.  Sajnos Romániát nem érte még el a változás szele, még akkor sem, ha az ország mindent megtesz az EU-ban, hogy példaértékűnek állítsa be a román kisebbségvédelmet. 

Húsz év élvonalbeli politizálás után mik a tervei?

Nincs konkrét tervem, majd meglátjuk. 

Valamit mégis fog csinálni.

A politika életfogytiglani feladat, én pedig rendelkezem húsz év szakmai tapasztalattal a kisebbségvédelem, az emberi jogok, a vallások és kultúrák közti párbeszéd területén. Majd elválik, hogyan tudom ezt a tudást tovább hasznosítani. Motivációm van, erővel bírom. Mindig szenvedéllyel csináltam, bármit is kellett. Legfeljebb bármikor hazatérhetek gazdálkodni, úgyis rég tudtam nyugodtan együtt lenni a családommal.