Fejet hajtanak a magyar cigányság legjobbjai előtt Schmidt Máriáék

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány hétfői „Együtt, szabadon” című rendezvényén elindította idei kampányát, amellyel olyan magyar romák sorstörténetét kívánják bemutatni, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek példát mutattak.

A kampány során

Többek között Bogdán János, aki három társával megalapította a világ első cigány középiskoláját, a pécsi Gandhi Gimnáziumot; vagy a költő, író és műfordító Choli Daróczi József, aki megalapította a legendás Rom Som újságot, hazánk első, részben cigány nyelvű szövegeket is közlő lapját.

Örömteli, hogy végre a legfiatalabb nemzedékek is találkozhatnak Péli Tamás festőművésszel, akinek egyedülálló és káprázatos képeiért a világ legnagyobb gyűjteményei versengenek. Megismerhetjük Berki Judit oktatási szakembert, Rézműves Mihályné Lina óvónőt, dr. Szirtesi Zoltán orvost, Farkas Kálmán újságírót, valamint Bari Károlyt, a nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választott költő nemzetépítő teljesítményét.

A közalapítvány 2015-óta vesz részt a Nemzetközi Roma Nap megünneplésében és minden évben újabb tematikus kampánnyal hívja fel a figyelmet a magyar cigány közösség teljesítményeire.

Idén a „30 éve szabadon” emlékév keretében a magyar cigány közösség olyan kiemelkedő személyiségeit szeretnék megismertetni az emberekkel, akik a kommunista diktatúra évei alatt és a rendszerváltoztatás folyamatában is jelentős szerepet játszottak.

A kampány során portréfilmek, utcai plakátok és a közösségi médiafelületeteken megjelenő tartalmak hívják fel a figyelmünket a magyar romák helytállására. A résztvevők megtekinthettek néhányat a kisfilmek közül. A rendezvényen fellépett a Romengo cigány folkegyüttes.

Új időszámítás kezdődött a romapolitika területén

Harminc éve ünneplik világszerte a Nemzetközi Roma Napot, a cigány kultúrát és vele együtt a cigányok közösségét, értékteremtő tevékenységüket, és harminc éve éltük át a rendszerváltozást, a visszanyert szabadságot – emlékeztetett a rendezvényen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. „Három évtizeddel a rendszerváltozás után fel kell tennünk azt a kérdést, hogy mire jutottunk a szabadsággal. Különösen nehéz, de megválaszolandó kérdés ez a magyarországi cigányság életében” – fogalmazott.

Kiemelte, a hazai cigányság egy évszázadok óta velünk élő közösség, a magyar Alaptörvény világosan fogalmaz, amikor államalkotó tényezőnek nevezi a nemzeti és etnikai kisebbségeket.

– tette hozzá.

Emlékeztetett, hogy a romák mindig a magyarság oldalán harcoltak nagy szabadságküzdelmeinkben, 1848-ban, az I. világháborúban, 1956-ban és a marosvásárhelyi pogrom idején, amikor cigányok indultak megvédeni a magyarokat, miközben azt skandálták: „ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!”.

A XX. század a cigányság számára is a diktatúrák időszaka volt. A nemzeti szocializmus a fizikai megsemmisítés, a koncentrációs táborok, az útszéli kivégzések, a névtelen és számolatlan áldozatok ideje volt, a nemzetközi szocializmus az erőszak, a közösségek szétverésének, az erőszakos kultúraváltások kényszerének ideje – idézte fel a miniszter.

Gulyás szerint a cigányok lettek a rendszerváltoztatás legnagyobb vesztesei, a munkanélküliség, a segélyezés visszásságai és az ezzel kapcsolatos visszaélések is nehezebbé tették a romák életét.

Ugyanakkor a kommunizmus legnehezebb évtizedeiben is születtek közösségek és helyes válaszok a cigányság életében is – jegyezte meg. Azok, akiknek életét ezek a filmek bemutatták, nem csak a cigány kultúrát és közösséget, hanem mindannyiunk kultúráját és közösségét gazdagították és építették.

Gulyás Gergely szerint az 1990 és 2010 között a cigányságot segíteni próbáló programok nem vezettek eredményre, a magyarországi cigányság helyzetének érdemi javulásához nem tudtak hozzájárulni. Hozzátette, 2010-ben a romapolitika területén is új időszámítás kezdődött, az elmúlt szűk évtizedben komoly eredményeket ért el a kormány,

miután kimondták, hogy az államnak nem segélyt kell biztosítania, hanem esélyt. Szavai szerint ma már van visszatérés a közmunkaprogramból a munkaerőpiacra. A kormány emellett az uniós elnökség idején nemzetközi romastratégiát is elfogadtatott Európában.

Az elmúlt évtized tanulságaként említette, hogy a cigány közösségekben különösen fontos a szubszidiaritás elve. Azok a programok működtek jól, amelyeknek volt „helyi lábuk”. A kormány partnereket keres, akik látják a források felhasználásának lehetőségeit, ugyanakkor korlátait is - emelte ki, megjegyezve: így született például a keresztény romák szakkollégiumi hálózata.

Még sok lépést kell megtenni, hogy a magyarországi cigányok életlehetőségei ne térjenek el a nem cigány magyarokéitól, az elmúlt évtized tapasztalatai alapján azonban joggal remélhetjük, hogy egy újabb hasonló évtized esetén

amit az ország az elmúlt években látványosan bizonyított – jelentette ki.

Gulyás úgy fogalmazott: „Azt reméljük, hogy a huszonegyedik század a közösségek évszázada lesz. Újra kell építenünk meg kell újítanunk a nemzetünket alkotó közösségeket, és szorosabbra kell fűzni az őket összefűző szálakat”.

A kormány támogatást és lehetőséget tud adni ehhez, de ezt tartalommal azok tudják megtölteni, akik a helyi közösségeket szervezik, akik értékeket teremtenek – hangsúlyozta. Amit most megteszünk egymásért, abból jön létre a jövőnk, éppen ezért tegyünk meg mindent, hogy Magyarország minden cigány, és nem cigány polgárának jobb jövője lehessen! – zárta szavait.

A rendszerváltoztatás roma hősei

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a Kádár-rendszer elsősorban a mindennapok embereinek tettei és akarata miatt omlott össze harminc éve, százezrek cselekedtek ugyanis tisztességesen, bátran úgy, hogy a szabadság és a demokrácia felé vezették Magyarországot.

Elmondta, kampányukkal a rendszerváltoztatáshoz vezető út „szabadságharcosaira” emlékeznek, akik egy olyan korszak cigány emberei, amelyben nem volt természetes, hogy egy cigány festő, költő, tanító vagy orvos legyen.

– tette hozzá. Példájuk örökre ott áll majd a teljes magyarországi cigányság előtt – jelentette ki.

„A Terror Háza Múzeum főigazgatójaként, de még inkább történészként meghajtom a fejemet a magyar cigány közösség legjobbjai előtt, azok előtt, akik megmutatták ennek az országnak, ha valamit együtt akarunk, ha valamit mindenki akar, akkor nincs akadály. Nincs se fal, se tan, se diktatúra, amely megállna előttünk” – fogalmazott.

Schmidt Mária arra szólította fel a jelenlévőket, legyenek büszkék a rendszerváltoztatás roma hőseire.

Kettős identitás

„A homlokomon két aranypánt van. Az egyik a cigányságom, a másik a magyarságom, és egyikről sem vagyok hajlandó lemondani”  - idézte Kovács József költőt kisfilmek rendezője Joka Daróczi János. Úgy fogalmazott, 

Az elődök bátorságának köszönhetően mára kezd elfogadottá válni, hogy a cigányságnak van saját nyelve, zenéje irodalma, az egyetemes kultúrát erősítő értékei – hangsúlyozta. „Intézmények segítsége nélkül írtak, festettek, közösséget szerveztek, mindig Magyarország érdekeit figyelték, közös hazánk gyarapodásáért tettek és tesznek ma is.”