Együtt tenné rendbe a kórházak gazdálkodását a minisztérium és az Állami Számvevőszék

Az a célunk, hogy a betegek a kórházakban a lehető legmagasabb szintű ellátást kapják, ennek viszont alapvető feltétele, hogy az egészségügyi intézmények a törvényeket betartva folytassák gazdálkodásukat – mondta a Mandinernek Horváth Bálint az Állami Számvevőszék kommunikációs igazgatója.

Jelenleg rendezetlenség uralkodik ezen a területen, vagy ahogy Domokos László, az ÁSZ elnöke tavaly augusztusban kevésbé finom kifejezéssel élve megfogalmazta,

– tette hozzá.

A kommunikációs igazgató elmondta, tizenhét kórházat ellenőriztek, ezek közül egyik sem tartotta be az intézmények gazdálkodására vonatkozó törvényi előírásokat.

Szabálytalanság szabálytalanság hátán

Szerdán Salamon Ildikó, az ÁSZ felügyeleti vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ÁSZ 2016 és 2018 között tizenhét kórház ellenőrzését, valamint öt kórház utóellenőrzését végezte el, és ezek egyikében sem volt teljesen szabályszerű a gazdálkodás. A feltárt törvénytelenségek miatt négyszáznegyvenegy javaslatot fogalmaztak meg.

Az öt utóellenőrzött kórház közül mindössze kettő hajtotta végre időben az intézkedési tervben vállalt feladatokat, egy végrehajtotta a feladatokat, de egy részüket csak határidőn túl, kettő pedig nem tette ezt meg – ismertette.    

A felügyeleti vezető elmondta, az ellenőrzött intézmények túlnyomó többségében a gazdálkodási szabálytalanságok oka az, hogy nem voltak szabályszerűek és elég hatásosak a belső kontrollrendszerek. Kiemelte, a kórházak gazdálkodásában feltárt hiányosságok magukban hordozzák a pénzeszközök rendeltetésellenes felhasználásának veszélyét is.

Évről-évre újratermelődő adósság

Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke elmondta, hogy az intézmények átlátható, hatékony és szabályos működése érdekében rendszeresen ellenőrzik az egészségügyi ágazatot. A központi költségvetésből 2013 és 2017 között átlagosan évente hatszázmilliárd forintot fordítottak egészségügyi intézményekre, adósságállományuk mégis évről-évre újratermelődik, ami magas kockázatot jelent  – ismertette.

Az alelnök úgy látja, hogy a gazdálkodási szabálytalanságok a szakmai feladatellátás biztonságát is fenyegethetik. Az ÁSZ elemzése szerint a közpénzek nem átlátható és elszámoltatható felhasználása is hozzájárulhatott a kórházak működési gondjaihoz.    

Horváth Bálint az ÁSZ kommunikációs igazgatója a Mandinernek elmondta, az ellenőrzések összegzése alapján az ÁSZ arra következtetésre jutott, hogy

hiszen az ő feladatuk, hogy a rájuk bízott intézmény működtetése során betartsák és betartassák a törvényeket.

Hozzátette, a kórházak gazdálkodásáért olyan gazdasági, pénzügyi képzettséggel rendelkező személyeknek kellene felelnie, aki képesek biztosítani a törvényeknek megfelelő működést.

Amíg az egyes kórházak gazdálkodása nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak (például a számviteli-, vagy a közbeszerzési törvénynek), addig nem csak azt nem lehet megmondani, hogy miért keletkezett ilyen óriási adósságuk, hanem a normális működéshez szükséges költségvetési források meghatározása is lehetetlen – jelentette ki.

Horváth Bálint közölte, az ÁSZ üdvözli az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdai közleményét, miszerint a tárca vezetése nemcsak az egészségügyi intézmények stabil gazdálkodásának megteremtését, fenntarthatóságát, hanem a gazdálkodás szabályszerűségét is fontosnak tartja, ennek elérésében pedig partnerként tekint az Állami Számvevőszékre.

Kiemelte, mindez az vetíti előre, hogy hasznosulnak az ÁSZ ellenőrzési megállapításai, ami a kórházi ellátást igénybe vevő lakosság alapvető érdeke.

A minisztérium további lépéseket tervez

A minisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy

mert a folyamatos pénzkivonás miatt 2010-re az adósságállomány megközelítette a 130 milliárd forintot, a 2010-es kormányváltás óta azonban kevesebb mint felére csökkent a kórházak adósságállománya.

Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere kinevezése óta határozott lépések történtek az egészségügyi intézmények fenntartható, átlátható és szabályszerű működésének megteremtésére és az Emmi további lépéseket tervez – írták.

A minisztérium közölte, hogy a jelenlegi hiány mintegy kétharmadáért huszonnyolc intézmény a felelős. Ezek közül tizenhárom intézménynél már most is költségvetési felügyelő segíti a pénzügyi működést. Az intézmények felügyeletének és irányításának megerősítése érdekében kontrolling és monitoring rendszer épül ki az intézmények felügyeletének és irányításának megerősítéséért, továbbá a járó- és fekvőbeteg szakellátás finanszírozása is módosul.

Az Emmi kedden jelentette be, hogy költségvetési felügyelőket neveznek ki a leginkább eladósodott kórházakba, valamint bevezetik a vezetők teljesítményértékelését.

Fotó: ​MTI