Egyszerűen átugrotta az autót a szarvas

Nem ugrotta át az autót, de jó cím, én is rákattintottam. :)

A vad nem tanult kreszt, talán nem is kéne számon kérni rajta. Magam is vesztettem rajta, nem egyszer. Sima úton elém ugrott egy puli, érezve a veszélyt lehasalt, majd ahogy elérte az első kereke a motoromnak, felugrott és felnyaltam az aszfaltot... Kéztörés és mindenhonnan hiányzott a plezúr rólam.... Vadat is ütöttem el jó párat. Egyszer úgy gondolván, hajnali kettőkor már suttyomban hazaviszem az őzet, mit ad Isten, pont akkor jön arra a rendőrjárőr és számonkér, mit is keresek az út szélét vizslatva... Mondom, elütöttem egy őzet és keresem... elzavart. Másnap biciklivel csak megnézem mi a kerge fah van, megtalálom a vérnyomot/vértócsát, de a vad az nincs. Ezek vagy tíz éves történetek, azóta nem járok éjszaka, más lett az éltem. Kicsik voltak még a gyerkőcök, sokat vittem a környező erdőkbe kirándulni Őket. Egyszer valahogy egy völgybe beszorultak a szarvasok előlünk, és menekülésként egy völgyúton pont felettünk vágtak át és alig kerülve a fejünket ugrottak át felettünk. Rögtön magam alá gyűjtöttem a lurkókat, nehogy sz éles patájuk kárt tegyen bennük. Félelmetes élmény volt, de csak nekem, a gyerekek élvezték. Nem ismerték fel a veszélyt.

Hol van ilyenkor a "még fokozza" nevű állat?

Valami médiaszarvas volt. Sokkal lazábban átugorhatott volna, ha nem várja meg amíg pont három autó összejön.