Tilo Schabert: Az államoknak és az embereknek is vannak jogaik, ezeket kell összeegyeztetni!

2019. március 29. 07:23

A globális állam gondolata tévedés, a migrációs válság problémájának megoldása érdekében pedig a migránsokat tájékoztatni kell a saját jogaikról, de az államok jogairól is – jelentette ki az MCC nemzetközi migrációs konferenciáján tartott előadásában Tilo Schabert, a Friedrich Alexander Egyetem professzora.

2019. március 29. 07:23
null

A normatív jog és természetjog tudományának első képviselőit idézve elmondta, hogy az ember egyik alapvető joga a szabad mozgáshoz való jog, azzal a joggal, hogy egy állam elutasíthatja azt, hogy valaki belépjen a területére – hangsúlyozta Dr. Tilo Schabert politológus, a párizsi Francois Mitterand Intézet felügyelőbizottságának tagja és az erlageni Friedrich Alexander Egyetem professor emeritusa előadásában. A professzor szerint kulcskérdés az államok és a migránsok jogairól beszélni.

Az embernek társas lényként alapvető igénye az egymás közti kommunikáció, amelynek része a mozgás, az egymással való találkozás – jegyezte meg. Francisco de Vitoria és Hugo Grotius szerint ez alapvető jog. Ez azonban nem összeegyeztethetetlen az államok szuverenitásával. Grotius szerint a migránsokkal együttérzést kell mutatni, hiszen segítenünk kell azokat, akik erre rászorulnak.

Samuel von Puffendorf és Christian Wolff úgy vélte, az államoknak joga van ahhoz, hogy meghatározzák, kit engednek be területükre és, hogy elutasítsák az erre vonatkozó kérelmet. Az államok területére történő bebocsátás tehát nem emberi jog –- ismertette.

Immanuel Kant ezt még tovább szűkítette, szerinte a migránsokkal kapcsolatos kötelezettségnek az általános vendégszeretetre kell korlátozódnia – mondta a professzor. Ez megilleti őket, de az államoknak joguk van azt mondani, hogy „most már távozz, ne maradj itt tovább” – fűzte hozzá Schabert.

Bár a két irányzat fejlődött, alapvetően ma is ezek állnak egymással szemben – jegyezte meg. Kiemelte, minden embernek laknia kell valahol, ez természetes emberi jog, de aki szabálytalanul lép be egy országba, az a befogadó állam kegyeire bízza magát.

Tilo Schabert úgy fogalmazott: „mindenkinek joga van bebocsátást kérni egy állam területére, az államnak azonban joga van megtagadni azt. Az embernek joga van, hogy bebocsátási kérelmét megvizsgálják, az államnak pedig kötelessége azt megfontolni, és megindokolni, ha elutasítja a kérelmet”.


Dr. Tilo Schabert

Tévedés a globális állam gondolata

Hangsúlyozta, a valóságos menekültek és a gazdasági migránsok megkülönböztetésének fontosságát, ami szerinte vegyes csoportok esetén nagyon nehéz, de meg kell tenni.

Az 1951 Genfi Egyezmény szerint menekültnek minősül, aki vallási, etnikai, társadalmi hovatartozása okán vagy bármilyen egyéb csoporthoz tartozása miatt, igazolhatóan üldöztetést szenved – idézte, hozzátéve, hogy az államok kötelesek az ilyen személyeket védelmükbe venni.

Az állam egy olyan entitás, amelynek tagjai bizonyos kulturális, történelmi, nyelvi, politikai vagy egyéb azonossággal rendelkeznek. Az állam egy szükségszerűen kizárólagos, „exkluzív klub”. Olyan, mint egy vadásztársaság, amelynek tagjai a vadászok, akiktől elkülönülnek a „nem vadászok” – közölte. Schabert szerint aki szeretne a klub, vagyis az állam része lenni, akkor kérhet tagságot, ha elfogadja annak szabályait.

Arisztotelész szerint az azonos poliszokban élő emberek azonos módon gondolkodnak, a társadalmi szerződés elmélete szerint a társadalmak alapja egy állampolgárai közötti, kölcsönös bizalmon alapuló szerződés. Az államot tehát egy emberek közti „egyezségként” kell elképzelni – jegyezte meg.

Hozzátette, az emberek ilyen egységekbe tömörülnek, és nehéz elképzelni, hogy mindenki egyetlen ilyen egység, egy globális állam része. Tilo Schabert szerint sokan érvelnek a globális állam alapításának gondolata mellett, de szerinte az egy téves gondolat.

Az államokat határok választjál el, és senkinek nem emberi joga, hogy ezeket átlépje, és oda menjen, ahová akar. Az államoknak joguk van saját határaik felett kontrollt gyakorolni – emelte ki Schabert.

A migrációs válság problémáira szerinte az egyik megoldás, hogy minden migráns számára világossá kell tenni a jogaikat és az államok jogait, amihez jó eszköz lehet a közösségi média. Az államok kormányainak pedig gyakorlati politikájukban egyaránt figyelembe kell vennie az állam és a migránsok jogait.

Fotók: Földházi Árpád

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Onurisz
2019. március 29. 11:57
A menekült tartósan nem maradhat, bizonyos - előre is rögzíthető - feltételek bekövetkezése esetén vissza kell mennie. Addig vendég, s mint vendég, élhet a saját hite és szokásai szerint. Arról, aki tartósan maradni akar, az illető állam eldöntheti, hogy szüksége van-e rá. Ha igen, akkor már nem vendég, be kell illeszkednie az adott államban érvényes törvények és szokások közé. Ezeket a feltételeket is lehet szerződésszerűen rögzíteni, s ha a migráns és leszármazottai a feltételeket megszegik, távozniuk kell, s az időközben megkapott állampolgárság is megvonható tőlük. Ebből logikusan következik, hogy a migráció feltétele kell legyen a kibocsátó államokkal kötött szerződés is, amely szerint az integrációs feltételeket megszegőket vissza kell fogadniuk. A fenti elveken kellene alapulnia a migrációnak. Ennek részleteit kellene kidolgozni az ENSZ-ben.
mokány
2019. március 29. 11:00
A globális állam de factó (gyakorlatilag), működik. Amíg, (2019 májusig), lakájai abszolút többségben vannak az Európai Parlamentben és önként kiszolgálják, nem kell megmutatnia valódi zsarnoki mivoltát. A globális államnak anyagi érdekei fűződnek a migránsbizniszhez.
áfonya
2019. március 29. 09:36
A máglya már magasan égett a strasbourgi ülésteremben. Guy Verhofstadt február óta őrizte a tüzet, tudván, hogy májusig bármikor szükség lehet rá. Nehéz is lenne újragyújtani – gondolta – semmi sem ég olyan rosszul, mint ez a ronda magyar zászló. A biztonság kedvéért bekészítette a ragu a csodaszarvasból receptjét is, és lassan körbenyalogatta a száját. Transzából (ezúttal kivételesen nem nemi értelemben) az ősi, európai értékek szimbólumaként is ismert dél-afrikai dobszó zökkentette ki: a tüzet a néppárti Manfred Weber táncolta körbe. Heves mozdulatai közben a feje búbján húzódó középső hajsávot fel-felkapta a lendület, más szóval a momentum szele. Mivel tornából mindig felmentett volt, néhány percre megállt. Zöldek, anarchisták, libsik, és legkedvesebb barátaim, szocdemek! – kezdte beszédét a bizonytalanság miatt újra előtörő niederhatzkofeni dél-bajor akcentusával. Szeretnék hozzátok kedvesen szólni de minden alkalommal beleszartok a pénztárgépbe. Nem ebben egyeztünk meg! Azt mondtátok, bizottsági elnök leszek, ha kizárom. Ki is zártam! Egy pillanatra elkalandozott. Gyerekkora jutott eszébe és a Flinston család rajzfilm-sorozat főcímének egy részlete, amint Frédi, az ajtón kívülre tessékeli a család zabolátlan tigrisét. A gondolatra Weber Frédi is majdnem kiáltott egy subidubit, de eszébe jutott a jelenet vége: a háziállat az ablakon visszaugrik a házba és végül a gazda kerül kívülre. Elhessegette magától a képet. Franci! – fordult idegesen Frans Timmermanshoz. Te is megígérted, hogy én leszek a főnök, ha egyszer megszabadulok a Fidesztől. A hülye magyarokon kívül mindenki látja, hogy én zártam ki Orbánt, mert kizártam, egy-két személyrag, meg alany-állítmány ide vagy oda, a lényeg ez. Mit tettek közben a tieitek? Elfoglalták az MTVA sminkszobáját meg szánkót loptak? Kunhalmi az ajtófelelősünk, mégis nekem kellett ajtót mutatni. Timmermans fújtatni kezdett, mire a szemüvege bepárásodott. Weber közben az Európai Tanács elnökéhez, Donald Tuskhoz fordult. És ti? A miniszterek tanácsában hónapok óta húzódik a hetes cikkely, de a tagállami vezetők a fülük botját sem mozdították. Tudjátok milyen nehéz volt szeptemberben a renitens néppártiak fejét egyenként a vécébe nyomni a Sargentini-szavazás előtt? Nagyon fárasztó feladat volt, de én azt is megoldottam. Ti meg még mindig nem tudtátok kirúgni Orbánt az unióból, pedig azt mondtátok, hogy a briteknek is több esélyük van bent maradni. Ez igazságtalan! Követelem, hogy most, azonnal… Ebben a pillanatban furcsa, brikett szagot érzett. A beszédtől fellelkesült Verhofstadt akkora magyarégető tüzet rakott, hogy a lángcsóva a plafont nyaldosta. Weber lenézett: a törzsi gyűlölettánchoz viselt afrikai parti-fűszoknya meggyulladt rajta. Ekkor jött rá, hogy barátai, az anarchisták, zöldek, libsik és szocdemek közül senki sem szólt neki… EPA-EFE/Patrick Seeger
Einar
2019. március 29. 08:04
"Az államoknak is vannak jogaik" Így van! Tegyük hozzá, hogy egyéni jogok nem létezhetnének erős államok nélkül, akik ezt saját jogon biztosítják, megvédik. Tehát az egyéni jogok feltétele az állami jogok megléte.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!