Az államtitkár a kihívások közül keimelte az urbanizációt, az ellenurbanizációt, a digitalizációt, valamint a globalizáció és lokalizáció ellentétét.
A kormány által kidolgozott városfejlesztési programok célja, hogy Magyarország, a magyar városok és falvak is jól tudjanak alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Városok a felhő alatt című konferencián csütörtökön Budapesten.
Orbán Balázs a Világgazdaság által rendezett eseményen a kihívások közül példaként említette az urbanizációt, az ellenurbanizációt, amikor az emberek tömegesen hagyják el a városokat, a digitalizációt, valamint a globalizáció és lokalizáció ellentétét. Az államtitkár előadásában idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki úgy fogalmazott: „2030-ra Magyarországot Európa öt legjobb országa közé kell emelni, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni”.
Az egyik legnagyobb fejlesztési program Magyarországon a rendszerváltozás óta
Orbán Balázs szerint ennek megvalósítását segíti a Budapest városfejlesztési program, illetve a Modern Városok és a Magyar Falu Program. Hozzátette, a Modern Városok Program keretében a kormány a megyei jogú városokkal 2015-2017 között kötött megállapodásokat, amelyek minden esetben alkalmazkodtak a helyi sajátosságokhoz, valamint elsősorban az infrastruktúra fejlesztését szolgálják. A programban 2022-ig 3750 milliárd forint értékben, 260 projekt valósul meg. Az államtitkár szerint ez az egyik legnagyobb fejlesztési program Magyarországon a rendszerváltozás óta.
Orbán Balázs szólt arról is, hogy a Magyar Falu Programban idén több mint 2000 kistelepülés fejlesztésére 150 milliárd forintot fordítanak, ezáltal minden falura jut legalább egy-egy projekt (sportpálya, közösségi ház, orvosi rendelő építése), amit meg tudnak megvalósítani. Ez a program az 5000 lakosnál kevesebbel rendelkező települések fejlesztését, a falvak népességmegtartó képességének erősítését szolgálja.
Nem véletlen – mondta az államtitkár – hogy a kormány ezt a két programot egymás után indította el, ugyanis az urbanizáció és az ellenurbanizáció olyan kihívások, amelyek párhuzamosan jelennek meg. Az urbanizáció jelensége a 18. század végén jelent meg, a 19. és a 20. századot azonban már uralta. Jelenleg a Föld felszínének 2 százalékát foglalják el a városok, amelyekben az emberiség lakosságának 55 százaléka él és ezek a közösségek felelnek a világ fogyasztásának a 75 százalékáért. Az urbanizáció folyamata azonban egyre inkább erősödik, az előzetes számítások szerint 2050-re az emberiségnek már a 65 százaléka él majd városokban.
Készülni kell az ellenurbanizációra
A városiasodással párhuzamosan azonban fel kell készülni az ellenurbanizációra is, amikor a városi népesség vidékre áramlik. Ennek a folyamatnak az egyik hajtóereje az életminőségi feltételek romlása (kosz, szmog, zsúfoltság), ami miatt a középosztály elmenekül a városokból, a másik pedig az, hogy ismét trendivé válik vidékre költözni.
A jövő harmadik fontos kihívása a digitalizáció, amelynek a fejlesztései a gazdaságra, a munkaerőpiacra jótékony hatást gyakorolnak, az emberek életét azonban negatívan is befolyásolhatják. Az államtitkár jó példának a dolgok internetét (internet of things), rossz példának viszont az otthonról történő online vásárlást említette. Utóbbi azért jelenthet problémát, mert ha ez tömegessé válik, akkor akár az is előfordulhat, hogy kihalnak a városok közösségi terei. Ez is mutatja, hogy a jövőben a digitalizáció hatásait is figyelembe kell majd venni a városok tervezésénél – tette hozzá.
Globalitás vagy lokalitás?
A negyedik fontos kihívás a globalitás és a lokalitás ellentéte, amely az egész 21. században meghatározó lesz. Közölte, már most is létezik egy olyan gazdasági, politikai, kulturális irány, amely szerint a lokalitás megszűnik a 21. században, helyét pedig nemzetek feletti, globális rendszerek veszik majd át, ez pedig nem más, mint a világ kormányzás logikája. Ezzel szemben áll az a szemlélet, hogy továbbra is a helyi közösségek lesznek a meghatározóak.
Orbán Balázs szerint ez a szemléletbeli ellentét húzódik meg a 2010 előtt és után kidolgozott városfejlesztési koncepciókban Budapestet tekintve: 2010 előtt világvárosként, 2010 óta viszont Budapestet már a nemzet fővárosaként, a Kárpát-medence központjaként és a budapestiek otthonaként határozzák meg.
Orbán Balázs kiemelte, a kormány a jövő kihívásainak kezelése mellett elsősorban a Kárpát-medence és azon belül Magyarország politikai, kulturális és társadalmi megerősítésért felelős.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
„Láttam már hasonló beavatkozást más országokban” – idézte a wPolityce Mario Nawfalt az üggyel kapcsolatban.
...és hagyja, hogy a nemzeti kormány tegye a dolgát!
Tősér Ádám dokumentumfilmje testközelből és alulnézetből tárja fel a háború borzalmait és Kárpátalja szenvedését.
A győri Mandiner Esten Orbán Balázs a nemzetközi nyomásról, az energiaellátásról és a kampány központi kérdéseiről beszélt.
Szombat hajnalban közölte legfrissebb országjelentését az S&P Global Ratings, amely megállapította Románia adósbesorolását.
Komoly szereplő lépett be a magyar piacra: a kínai autóipar egyik meghatározó vállalata már idén több modellel is megjelenik.
