Az EU tagállama közel 581 ezer menedékkérelmet regisztráltak 2018-ban, ami 11 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Az EU tagállamai, csökkenő tendenciát követve, közel 581 ezer menedékkérelmet regisztráltak 2018-ban, ami 11 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi adatokhoz képest, amikor mintegy 655 ezren nyújtottak be ilyen kérelmet a nemzeti hatóságokhoz. Magyarországon tavaly 635-en adtak be az unió területén első alkalommal menedékkérelmet – közölte friss jelentésében csütörtökön az Európai Uniós statisztikai hivatala.
Az Eurostat tájékoztatása szerint a legtöbb menedékkérelmet, az összes beadvány mintegy 30 százalékát a korábbi évekhez hasonlóan főként szírek, afgánok és irakiak adták be.
A jelentés szerint a 2018-as adatok megközelítik, de még mindig túlszárnyalják a 2014-ben regisztrált számokat, amikor valamivel több mint 562 ezren nyújtottak be menedékkérelmet. Lényegesen elmaradnak azonban a 2015-ös és a 2016-os számokhoz képest, amikor több mint 1,2 millió kérelmet dolgoztak fel a tagállamok.
A jelentésből kiderült az is, hogy 2018-ban minden harmadik menedékkérelmet Németországban adtak be, számuk megközelítette a 162 ezret. Németország után sorrendben Franciaországban 110 ezren, Görögországban 65 ezren, Spanyolországban közel 53 ezren, Olaszországban 49 ezren, az Egyesült Királyságban pedig 37 ezret is meghaladóan nyújtottak be menedékkérelmet.
A beadott kérelmek száma Cipruson növekedett a leginkább. Az előző évhez képest tavaly 70 százalékkal többen nyújtottak be menedékkérelmet a szigetországban. Spanyolországban 60 százalékkal, Belgiumban 29 százalékkal, Hollandiában 27 százalékkal, Franciaországban 20 százalékkal többen kérelmeztek menedékstátuszt. Ezzel szemben csökkenő tendencia volt tapasztalható Olaszországban, ahol 61 százalékkal kevesebben kértek menedéket tavaly. A csökkenő arány Ausztriában 49, Svédországban 19, és Németországban 18 százalékos volt.
Lakosságszámhoz viszonyítva a legmagasabb számban Cipruson, a legalacsonyabb arányban Szlovákiában adtak be menedékjog iránti kérelmet. Ez az arány az unió egészében egymillió lakosra vetítve 1133 embert jelentett 2018-ban, míg Magyarország esetében 63 főt.
Az Eurostat jelentéséből kiderült továbbá, hogy Magyarországon 2018-ban 635-en adtak be az unió területén első alkalommal menedékkérelmet. Ez a szám 2017-ben 3115 volt, ami 80 százalékos csökkenést jelent. A magyarországi kérelmezők közül 270 jelentkező afganisztáni, 215 iraki, 50 pedig szíriai volt – közölte az uniós statisztikai hivatal.
(MTI)
Senki nem akar árháborúsdit játszani Donald Trumppal, de ha sor kerül rá, ki lehet belőle hozni a lehető legjobbat. A régi/új elnök által beigért extravámok a siránkozás ellenére még segíthetik is az európai vállalatokat.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Josep Borrell szerint eddig hasztalan könyörögtek.
Jusson is, maradjon is: hogyan lehet méltányosan szétosztani az uniós kohéziós pénzeket? Hogyan ne legyenek irreális elvárásaink? S mégis: mennyi pénzről van itt szó?
Von der Leyen és Scholz sem szerepel majd a történelemkönyvekben.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Senki nem akar árháborúsdit játszani Donald Trumppal, de ha sor kerül rá, ki lehet belőle hozni a lehető legjobbat. A régi/új elnök által beigért extravámok a siránkozás ellenére még segíthetik is az európai vállalatokat.
Jöhet bármilyen csapás, bukhat a kormány, roskadozhat a költségvetés, Németországban a csokigyártást kultikus tisztelet övezi.
