Emmi: egyre trendibb családban élni

2019. március 02. 14:58

Sölch Gellért, az Emmi helyettes államtitkára szerint Magyarország a bevándorlás helyett a családokat támogatja.

2019. március 02. 14:58

A kormány családvédelmi intézkedéseinek és a családsegítő szervezetek munkájának köszönhetően egyre inkább trendi családban élni és erről beszélni; mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára szombaton Budapesten.

Sölch Gellért a Családháló országos szervezetének rendezvényén elmondott köszöntőjében kifejtette, Európában és a világon is példátlan az a családvédelmi intézkedési terv, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be az előző hónapban.

Az intézkedés célja világos, egész Európában könnyen érthető: Magyarország a bevándorlás helyett a családokat támogatja; jelentette ki a kormány képviselője.

Hangsúlyozta, sok fiatalnak hozhat kedvet a gyermekvállaláshoz a fiatal házasok gyermekvállalási támogatásaként igényelhető 10 millió forint, a csok kibővítése, a négy gyermeket felnevelő anyák adókedvezménye, a nagycsaládos autóvásárlási program, a bölcsődei férőhelyek bővítése, a nagyszülői gyed és a második gyermektől kérhető egymillió forintos jelzáloghitel-elengedés.

Az Emmi helyettes államtitkára a családok szempontjából fájónak nevezte, hogy az ellenzéki oldal fanyalgással, támadásokkal fogadta a családvédelmi intézkedéseket. „Nincsenek messze azok az idők, amikor a családokról való beszédre elhallgatás volt a válasz. De közelítünk ahhoz a normális állapothoz, hogy családban élni és erről beszélni, nem csak öröm és szeretet forrása lehet, hanem egyúttal trendi is."

Sölch Gellért példaként említette, hogy a családszervezetek állhatatos munkájának eredményeként ma már egyre természetesebb, ha egy munkahely családbarát, a Családháló jóvoltából pedig egyre több értékes családtörténet ismerhető meg.

A kabinet képviselője kitért arra is, a kormány 2010 óta a gyermeket nevelő családokat helyezi intézkedései középpontjába, előtte azonban elképzelhetetlennek tűnt, hogy a politika érdemben foglalkozzon a jövő egyik legfontosabb kérdésével, az ország népességének alakulásával.

(MTI)

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tizuii
2019. március 03. 08:14
Isten Család Haza -vagy ez, vagy semmi-
jord
2019. március 02. 19:33
Persze hogy trendi lett, hiszen OV két hete előadta a saját elképzelését, a párthű fideszes honfitársak pedig máris eleget téve a Vezér vágyainak, büszkén jelentették hogy az elvárt gyerekek megszülettek van ahol 3-as sőt 4-ikrek jöttek világra. Hajrá Magyarország!!! Hajrá Hülyék!!!!
annamanna
2019. március 02. 17:23
"The Overpopulation Project nevű kutatócsoport viszont azt szeretné bemutatni, hogy az sem ördögtől való dolog, ha egyszerűen hagyjuk elöregedni a fejlett társadalmakat. (...) A társadalom elöregedése önmagában nem megfelelő indok sem a bevándorlás ösztönzésére, sem a születésszám növelésére. A politikai stratégia meghatározása során figyelembe kellene vennünk az öregebb és kisebb népesség előnyeit is, nem csak a költségeit” (...) azt igyekeznek bizonyítani, hogy az elöregedés előnyeit általában alá-, hátrányait és költségeit pedig fölébecsüljük. (...) azokban az országokban, ahol csökken a munkaképes korúak száma, a piac magától elkezd egyre nagyobb erőforrásokat fektetni abba, hogy munkát adjon a korábban a munkából kizárt társadalmi csoportoknak, mint a kisgyerekes nőknek, a fogyatékkal élőknek, az időseknek vagy a halmozottan hátrányos helyzetűeknek. Ez a folyamat pedig nemcsak a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenti, de javítja a munkakörülményeket és a bérek emelkedése felé hat, ezek pedig tipikusan olyan változók, amik javulása a társadalmak jólétét és elégedettségét növeli. (...) a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD 36 tagállamának statisztikáin látszik, hogy a dolgozók aránya és az egy főre eső gdp alakulása sincs kapcsolatban azzal, hogy egy adott ország társadalma mennyire öregedett el. Sőt, több fejlett országban stagnálnak a fizetések, magas a munkanélküliség a fiatalok körében és nagy arányú az elvándorlás, ez pedig nem azt vetíti előre, hogy komoly munkaerőhiánnyal kellene számolnunk a közeljövőben ezekben az államokban. Ezeken kívül ráadásul a robotizáció is egyre több munkahelyet tehet feleslegessé, ami megint csak nem afelé mutat, hogy mindenképp növelni kellene a munkaképes korúak számát és arányát a fejlett országokban. És még egyszer: Ez gazdasági szempontból éppen úgy teszi indokolatlanná a gyerekvállalás állami ösztönzését, ahogyan a bevándorlás ösztönzését.(...) azok, akik azért akarnak bevándorlókat vagy nagyobb születésszámot, mert szerintük csak így lehet megmenteni a nyugdíjrendszert az összeomlástól, piramisjátékba lökik a társadalmukat, hiszen ha az a cél, hogy az egyre több időst egyre több dolgozóval ellensúlyozzuk, akkor az idősek száma még gyorsabban fog nőni, mikor pedig a nyugdíjrendszer stabilitása miatt letelepített bevándorlók és állami támogatással születő gyerekek megöregszenek, ugyanez a logika még több dolgozó korút akar majd, hogy őket eltartsák. Ez a népességnövekedés pedig környezetvédelmi szempontból is fenntarthatatlan. (...) fenntartatlan az is, ha éppen a fejlett országok bevándorlással vagy a szülések ösztönzésével próbálnak harcolni a természetes fogyás ellen, hiszen ez pont azt jelentené, hogy a bolygó legmagasabb fogyasztási szintjein vonunk be új embereket a fogyasztásba, ami sokkal nagyobb ökológiai terhet jelent, mintha a Kongói Demokratikus Köztársaságban születik sok gyerek. (...) a népességfogyás miatt a japánok életminősége javul. A munkanélküliségi ráta 3 százalék alá csökkent, a bérek nőnek, egyre többen képesek ingatlantulajdont szerezni a munkahelyükhöz közel, és több olyan projekt indult, ami az elnéptelenedő városi és mezőgazdasági területeket igyekszik visszaadni a természetnek, ezzel csökkentve az ökológiai lábnyomot.(...) a népességfogyás lehetőséget adhat az országnak arra, hogy úgy közeledjen a fenntarthatósághoz, hogy lakosainak fogyasztási szintjét kevésbé kelljen csökkentenie. (...) A népességfogyás egyébként Magyarországnak is segíthetne abban, hogy életminőség tekintetében utolérje a nyugatot, hiszen egy, a maitól eltérő gazdaságszerkezetű országban akár ugyanezzel a nemzeti össztermékkel és élhetnénk úgy, mint az osztrákok, ha kevesebben lennénk. Annak persze, hogy ez a szemlélet globálisan is uralkodóvá váljon, rengeteg dolgon kellene változtatni, elsősorban a folyamatos gazdasági növekedés hajszolásán, hiszen ha a folyamatos gazdasági növekedés marad a cél, azt tényleg szolgálni képes a népességnövekedés. Viszont ha a gazdaság csak a népesség gyarapodásával képes növekedni, az nem feltétlenül jelent érdemi változást az emberek életében, a jövedelmek, a vagyoni szint és az életminőség stagnálhat vagy romolhat is ilyen esetekben. (...) soha nem álltunk még annyira közel egy ilyen szemléletváltáshoz, mint most, egyre több országban kapnak teret az úgynevezett nemnövekedési mozgalmak, melyeknek célja, hogy a világ országai szakítsanak a gazdasági növekedés hajszolásával és a fogyasztás folyamatos növelésével, helyette inkább arra törekedjenek, hogy fenntartható, örömteli és teljes életet tudjanak biztosítani a lakosaiknak. (...) Hiába riogatnak bizonyos politikusok azzal, hogy az igazi afrikai népességrobbanás még előttünk van, az adatok alapján ez nem igaz, a 80-as évek eleje óta egyre kisebb mértékű a népességnövekedés Afrikában is (ettől még persze a növekedés megmarad). Az pedig látszik, hogy gyors gazdasági összeomlást egészen biztosan nem okoz a népességfogyás, ellenben az, ha nem szakítunk a folyamatos gazdasági növekedés és a fogyasztás hajszolásával, a mai ismereteink szerint egészen biztosan nemcsak gazdasági, de ökológiai katasztrófát is hoz majd. (...) Mindenképpen a képzett, munkaképes fiataloknak kellene a nyugatival versenyképes jövőképet biztosítaniuk, hogy a kivándorlás mérséklődjön. (...) nagyon fontos, hogy ez a felzárkózás ne legyen egyenlő a szokásos gazdasági növekedés hajszolásával, amit kizárólag a teljes GDP növekedésében mérünk, és ne legyen feltétele a folyton növekedő népesség. David Pilling könyvében nagyon jól elmondja, hogy szemben a teljes GDP növekedésével, miért fontos az egy főre jutó GDP, a medián jövedelem és egyéb mutatók használata, ha egy társadalom jólétét és teljesítményét akarjuk kifejezni. (...) Az úgynevezett leszivárgó gazdaság nem igazán működik, helyette környezetünk pusztítása történik a gazdaság maximalizálása érdekében. Ezért szimpatizálunk például a nemnövekedés mozgalommal is – legyen az emberek jóléte a középpontban!" https://tldr.444.hu/2019/03/01/se-magyarorszagnak-se-mas-orszagnak-nincs-szuksege-se-tobb-gyerekre-se-bevandorlokra
Lotti
2019. március 02. 17:18
Remélhetőleg valóban nagyobb presztízse lesz a több gyermek nevelésének. Annak pedig ideje volt, hogy a társadalom egésze jobban hozzájáruljon a gyermeknevelés költségeihez ! Csoda azonban nem történhet. Jelenleg ~ 90.000 gyermek születik évente. A cél 110.000. Az éves halálozás 130.000.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!