Trócsányi László magyar igazságügyi miniszter kiállt a magyar igazságszolgáltatás függetlensége mellett a Die Presse című osztrák napilap csütörtöki számában megjelent interjújában.
A magyar igazságszolgáltatás független
Trócsányi László – aki az európai parlamenti választásokon a Fidesz listavezetője – kifogásolta az Európai Bizottság egyre növekvő politikai szerepvállalását. Úgy vélekedett, hogy a bizottság nem tartja magát az európai uniós szerződések szelleméhez. Trócsányi szerint a szerződések őrének számító testülettől elvárható lenne a politikai semlegesség, és reményét fejezte ki, hogy a 2019-es európai parlamenti választások után Brüsszel ideológiailag kevésbé lesz részrehajló.
Az igazságügyi miniszter az uniós alapszerződés hetes cikke szerint, Magyarországgal szemben indított eljárásról a következőképpen nyilatkozott: „Mindig fenntartásokkal fogadom, ha politikusok beszélnek a jogállamiságról. A jogállamiságról jogászoknak kellene ítélkezniük a tények alapján".
Trócsányi László – aki egyben Orbán Viktor kormányfő jelöltje az uniós biztosi tisztségre – egy példával válaszolt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező hangoknak. Nemrég egy bíróság engedélyezte, hogy neonáci csoportok a „becsület napja" alkalmából rendezvényt tartsanak Budapesten, pedig a kormány a bajor törvénykönyvből átvett jogszabállyal lehetővé tette a szélsőjobboldali rendezvények betiltását – emlékeztetett az igazságügyi miniszter. A becsület napja a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves eseménye annak emlékére, hogy a szovjet ostromgyűrűbe zárt német és magyar alakulatok 1945. február 11-én este megpróbáltak kitörni Budáról.
„Meg voltam róla győződve, hogy a bíróság be fogja tiltani az összejövetelt, de legnagyobb meglepetésemre úgy találták, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága elsőbbséget élvez" az adott esetben – magyarázta Trócsányi, aki szerint az ügy ékes példája a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének.
Közrejátszhat a politika?
A tárcavezető elmondta, hogy az igazságszolgáltatás legmagasabb tisztségeinek betöltésekor politikai szempontok is érvényesülhetnek. Például a francia alkotmánytanács elnöke Laurent Fabius korábbi szocialista külügyminiszter – mutatott rá. A politika mindig szerepet játszik az ilyen kinevezéseknél, de csak akkor lesz belőle gond, ha valaki a hivatali eskütételt követően nem végzi függetlenül munkáját – húzta alá.