'56-osból ügynök – „Sándor” sasszeme a zsidó hitközségen
Hogyan lett egy '56-os forradalmárból Kádár ügynöke, aki még a saját feleségéről is jelentett? Tragikus és fordulatokkal teli történet a forradalom utáni megtorlás korából.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.
Országszerte tartanak megemlékezéseket ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A központi ünnepséget a Terror Háza Múzeumban tartják, amely az emléknapon ingyenesen látogatható.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
A központi programok keretében a Terror Háza Múzeumban egész nap rendkívüli történelemórával és csoportos tárlatvezetéssel várják az érdeklődőket, a Hősök falánál gyertyagyújtással emlékeznek.
A központi megemlékezésen Trócsányi László igazságügyminiszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mond beszédet.
A Magyarság Házában a kommunizmus áldozatainak emléknapján egész nap folyamatosan vetítik A Sátán fattya című filmet.
A II. kerületben a KDNP kerületi szervezete és a KDNP fővárosi választmánya szervez megemlékezést; beszédet mond mások mellett Varga Mihály pénzügyminiszter.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából vidéken is számos megemlékezést tartanak, többek között Nyíregyházán, Gyulán, Kaposváron, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Szolnokon, Keszthelyen, Zalaegerszegen és Kőszegen.
Szegeden Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mond ünnepi beszédet. Dombóváron Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője mond ünnepi beszédet.
(MTI)