Meghiúsult a mentelmi bizottság ülése, a napirendet sem tudták elfogadni

Nem tudta elfogadni az Országgyűlés mentelmi bizottsága keddi ülésének napirendjét, így a testület nem tárgyalt 38 képviselő fegyelmi ügyéről a tavaly december 12-i plenáris ülésen történtekkel összefüggésben. A képviselők a december 12-i ülésen – ahol a munka törvénykönyve túlóra szabályozásának változásairól döntöttek – különböző eszközökkel, így a pulpitus elfoglalásával akadályozták, hogy a levezető elnök levezesse az aznapi szavazásokat. Latorcai János (KDNP), az Országgyűlés alelnöke végül a parlamenti helyéről, kormánypárti politikusoktól körbevéve végezte munkáját.

Fidesz-KDNP: az ellenzék erőtlen és kis létszámú, ezért fordulnak erőszakhoz 

A bizottsági ülés elején az érintett ellenzéki képviselők azt kezdeményezték, hogy a testület nyilvános ülésen tárgyalja fegyelmi ügyüket. Hargitai János (KDNP), a bizottság elnöke jelezte, hogy a házszabály alapján nincs lehetőség a nyilvános ülésre és az erről szóló szavazáson a testület ezt el is vetette, mint ahogy az sem kapott többséget, hogy a bizottság kezdeményezze a házszabály módosítását. Ezt követően ellenzéki képviselők nem szavaztak a napirend elfogadásánál, így a bizottság – amely paritásos elven működik – nem tudta megtartani ülését.

Hargitai János újságíróknak elmondta: maratoni ülésre készültek, 38 ellenzéki képviselő fegyelmi ügyét tárgyalták volna. Ugyanakkor úgy látja, az ellenzéki képviselőknek szándéka sem volt a bizottsági ülés megtartására. Kitért arra, hogy a házszabály világosan rögzíti, a fegyelmi ügyeket zárt ülésen kell tárgyalni. Az ülést az érintett kívánságára sem lehet nyilvánossá tenni. Napirendet pedig csak közös akarattal lehet elfogadni, amiről az ellenzék nem szavazott, így meghiúsult az ülés – magyarázta. Hargitai János elmondta: ezt követően – a házszabály szerint – a képviselőknek lehetőségük van folytatni az eljárást, és az Országgyűléshez fordulhatnak. A parlament a fegyelmi ügyekről vita nélkül dönt majd – jelezte. 

A KDNP-s politikus szerint az érintett képviselők megfosztották a vitától magukat, az ülésen érvelhettek volna, hogy miért látta esetleg rosszul a házbizottság, vagy a házelnök a december 12-i ülésnapon tevékenységüket, miért volt jó, amit csináltak. Hozzátette, az ellenzék összehangoltan cselekedett, amikor gyakorlatilag megakadályozták az ülést. Arról, hogy a keddi ülésen történteket az ellenzéki képviselők mobiltelefonnal rögzítették, és a Facebookon közvetítették, azt mondta, ez december 12-e óta zajlik ilyen „durván”. „De hát valamivel meg kell mutatni magukat a külvilágnak, létszámukat tekintve gyengék és erőtlenek, ezért fordulnak erőszakhoz” – fogalmazott a bizottsági elnök. Hozzáfűzte, ez történt december 12-én is, amikor gyakorlatilag erőszakkal próbálták megakadályozni az ülés vezetését. Szerinte ugyanakkor az ellenzéki képviselők tévedésben vannak, amikor azt gondolják, azzal, hogy ezt ország-világ előtt megmutatják, a népszerűségüket növelik. A közvélemény-kutatások nem ezt jelzik, ássák tovább a sírjukat – vélte. 

Az ellenzék máshogy látja az esetet

Arató Gergely (DK) szerint a bizottság elnöke nem volt hajlandó szóba állni az ellenzékkel, nem volt hajlandó kompromisszumot kötni annak érdekében, hogy törvényes és jogszerű eljárást lehessen lefolytatni. Teljesen nyilvánvalóan tiporják a jogaikat, a zárt ülésen való védekezés lehetőségét sem kapták meg – mondta. Szerinte az, hogy az elnök nem kíván újabb bizottsági ülést a témában összehívni, nyilvánvaló jogsértés, a mentelmi bizottságnak állást kell foglalnia beadványaikról. Úgy látta: december 12-én semmilyen fizikai erőszak nem történt, csak a véleményüket nyilvánították ki az ellenzéki képviselők. Az eljárás egy fideszes bolhacirkusz, aminek a célja, hogy megfélemlítsék őket, de ez nem fog sikerülni, parlamenti és azon kívüli eszközökkel harcolni fognak az igazukért – értékelt.

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint az egész ellenzék megbüntetése koncepciós per, az a vád, amivel őket illetik, hogy erőszakot alkalmaztak, egész egyszerűen nem igaz. Ezt Orbán Viktor és a Fidesz is tudja – jelentette ki az ellenzéki politikus, aki azt mondta: a zárt ülésre vonatkozó házszabályi rendelkezés az érintett képviselőket védi, de erről ők mindannyian lemondtak, és vállalták, hogy mindenről nyilvánosan beszélnek. Közölte: tiltakozni fognak ezentúl is, és megmarad az ellenzéki egység.

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, a zárt ülésnek semmi értelme nincs. Örömének adott hangot, hogy az ellenzék egységesen kérte, legyen nyilvános az ülés.

Jakab Péter (Jobbik) szerint fura helyzet állt elő, a vádlott nyílt, a vádló zárt ülést akart. A napnál világosabb, nem jogi, hanem politikai eljárás zajlik, megszületett a döntés Orbán Viktor dolgozószobájában. Ez arról szól, hogy az ellenzéket ki kell csinálni – fogalmazott. Jelezte: minden jogorvoslati lehetőséget kihasználnak, ha kell nemzetközi fórumokhoz fordulnak.

Ungár Péter (LMP) úgy értékelt, tragikomédia, ami zajlott. 

Dúró Dóra (független), a bizottság tagja azt mondta: azért nem támogatta a zárt ülésen való tárgyalást, mert elvi fenntartásai vannak a fegyelmezési jogkörrel összefüggésben. Elítéli azt a magatartást, amit a balliberális ellenzék a decemberi üléseken tett, de nem ért egyet azzal a fideszes válasszal sem, hogy a házelnök „kénye-kedve szerint”, meglehetősen kifogásolható indokkal pénzbüntetésre ítéli a képviselőket.

(MTI)