„Megértettük, hogy csak akkor lehetünk szabadok, ha soha többé nem mondunk le a nemzeti szuverenitásunkról.”
A kommunista diktatúra áldozatairól emlékezünk meg február 25-én; a kivégzettekről, a bebörtönzöttekről, a tönkretettekről akiknek csak annyi volt a bűne, hogy nem fértek bele az osztályharcos eszme szűk keretei közé – fogalmazott az MTI-nek pénteken Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Felidézte: az első Orbán-kormány döntött úgy, hogy végre méltó módon megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kommunizmust manapság is „nosztalgiával vegyes lelkesedéssel” fogadják Nyugat-Európában. „Miközben mi, itt a közép-európai régióban bőrünkön tapasztaltuk milyen elnyomásban, félelemben élni” – tette hozzá.
Kovács Zoltán kiemelte: napjainkban Magyarországon „szabadságban és biztonságban élünk, van magunk választotta jövőnk, szemben a diktatúrával”. „Megértettük, hogy csak akkor lehetünk szabadok, ha soha többé nem mondunk le a nemzeti szuverenitásunkról” – fogalmazott.
Az államtitkár elmondta: hétfőn a központi programok keretében a Terror Háza Múzeumban egész nap rendkívüli történelem órával, valamint csoportos tárlatvezetéssel várják az érdeklődőket. A tárlatvezetésen olyan ismert emberek is részt vesznek, mint Ákos, Nagy Feró, Zsédenyi Adrienn. A Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással róhatják le tiszteletüket a megemlékezők.
Trócsányi László igazságügy miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mond beszédet a központi megemlékezésen. A hétfői emléknapon Terror Háza Múzeum egész nap ingyenesen látogatható. Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az alkotmányosság és a törvényesség utolsó védvonalához, az Alkotmánybírósághoz fordult.
Annak idején ők és szellemi felmenőik voltak azok, akik vérrel-vassal küzdöttek a szovjet emlékmű Szabadság téren való megmaradásáért.
Marinovich Endre emlékirata átfogó képet nyújt szerzője gazdag életútjáról, fiatalkorától kezdve külkereskedelmi pályáján át a politikában, majd az intézményszervezésben betöltött szerepéig. Könyvajánlónk.
A céljuk, hogy a legjobbakat eltakarítsák az útból a Tisza Párt futószalagon érkező „kólásdobozai” elől.
A politikai tisztogatás folytatódik.
A notórius hazudozó hazugsággal vádolja minden ellenfelét, és a tömeg neki hisz, mert nem az a lényeg, ki hazudik, hanem az, kinek hisznek.
Új korszak köszöntött be a magyar sportban: a bizonytalanság helyét a racionális gazdálkodás veheti át a jövőben. A kilátásokról Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk.
Havasi Bertalan úgy fogalmazott, a miniszterelnök a választási ígéreteit nem akarja betartani, a felelősséget pedig a korábbi kormányra próbálja hárítani.
