Peter Gajdos köszönetét fejezte ki a magyar honvédségnek, amelynek katonái szlovák bajtársaik elvesztését a saját veszteségükként élték át, és Hejce lakosainak, akik tizenhárom éve ápolják a szlovák katonák emlékét, gondozzák az emlékművet a szerencsétlenség helyszínén és a településen egyaránt, és annak idején segítettek a mentésben.
Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter arról szólt: az áldozatok halálával pótolhatatlan űr maradt a szívekben, mindig hiányozni fognak, a magyar honvédség sem felejti el őket. Hozzátette, az elvesztett katonák Koszovóban a békéért szolgáltak, reményt adtak a balkáni országok népeinek, és erre büszkének kell lenni, mert „ők is büszkén látták el feladatukat”, ám néhány percre hazájuktól és szeretteiktől, a sikeres küldetés után életüket vesztették.
„Hejce neve örökre egybeforrt életükkel, küldetésükkel, a közös gyász szimbóluma maradt és marad”, a Borsó-hegy pedig néma emlékhelyként őrzi emléküket - mondta Benkő Tibor, aki szintén megköszönte mindazok munkáját, akik segítettek a mentésben.