Kínai Fal Kelet- és Nyugat-Európa között

Minden lehetséges helyen közzéteszem, mert nagyon kering minden és mindenki Ady körül, különösen halálának közelgő 100 éves évfordulója kapcsán. Az egyetlen érvényes szép és igaz nekrológ, értékelés, melyet valaha leírtak - az Tormay Cecilé. Ady viszonya enyhén szólva nem volt felhőtlen Tormay Cecillel - s mégis a legszebb sorokat tőle kapta. Most olvassuk el utóbbi mementóját, keletkezése: Ady halála után EGY ÉVVEL ! (Muszáj hosszabban idézni). „Ady Lángszavú ébresztő lehetett volna és sírásó lett belőle. Szomorú magyar végzet volt az övé. Csukott kapuk és csukott ablakok alatt vitt el az útja, nem volt, ki hajlékot és kenyeret adjon neki és fiatalságának legszebb dalait elsodorta a szél. Sokan voltunk így, majd mindannyian, akik magyarok és művészek vagyunk. Minden úton, mely magyar írók számára a szabadba visz, ott feszül, a nagy pókháló. Ady Endre is beleesett. És lassankint - ki tudja, észrevette-e ő maga - amazoknak kezdett dalolni, akik benne etikai destruktivitást láttak. Adtak érte tapsot, babért és aranyat és mint egy magyar Sámsont, odafogták a szekerük elé. Ő pedig, míg vonszolta a szekeret, nem vette észre, hogy a hazája testén rohannak át a kerekek, nem vette észre, hogy egy idegen faj diadalíve alatt segíti behurcolni sorsunkat az: októberi forradalomba. Ébresztő lehetett volna Ady Endre és a mi fiatal nemzedékünknek a sírásója lett. Mialatt ásott, dalolt. És dalával csalta áldozatait a veremhez. Az ifjúság, amely csodálta, bódultan látta, hogy a mester, aki fiatalon levette úri süvegét a nagy paraszt, a magyar nyár előtt, egyszerre az internacionálé hazát tagadó proletárja előtt emelt süveget. És megtévesztetten utána indult. És itt van a magyar Ady tragikus bűne. Életének egyik legutolsó megnyilatkozásában hiába mondta: "Ez a forradalom nem az én forradalmam..." Késő megbánás volt! A bűn, melyet a daloló sírásó elkövetett saját nemzedékén, ki tudja hány nemzedéket temet majd sírba, míg jóvá teszik a nemzet szerencsétlenségét. Mint ahogy a destrukció hazátlan tábora kisajátította a maga számára az élő Adyt, úgy sajátítja ki most a halottat. A forradalom költőjének, a forradalom halottjának nevezi. A radikális párt, mint egyik megalapítóját és szellemi vezérét búcsúztatja el Ady Endrét. A galileisták gyászjelentést adnak ki róla, melyben vallomást tesznek, hogy az ő forradalmi ifjúságuk útján Ady lelke lobogott előttük. Eszményeikért Ady indította őket harcba. És ünnepélyes ravatala felett, mely a Nemzeti Múzeum előcsarnokában állt, mint egykor Kossuth ravatala, galileisták tartottak őrséget és a szociál-kommunista Kunfi mondott búcsúztatót. A nagy paraszt, melyben egykor fiatalon megsüvegelte Ady a magyar életet, messziről nézte a temetést és viszonzásul levette úri süvegét a koporsó előtt. A magyarság idővel meg fog bocsátani a megtévedettnek, aki költészetünknek már-már kőbe dermedt rímeit szeszélyesen, szertelenül kiszabadította a kövek közül. " Tormay Cecil, 1919. január 27. (És akkor még nem is tudta, hogy március 21-én kitör a patkánylázadás)!!! Úgy hogy ha valaki Adyt a vörös-liberális oldal kardjaként akarná használni, akkor nem árt ha a fenti idézetet vési agykészülékébe.

Tudományos marcsizmus, level 38. És még duzzognak a nersik, hogy butusnak tartják őket.

"Látószög"..... Ez vicc? ;) :))) Sztálinnal elég nehéz lett volna más alkut kötni. Churchillt hibáztatjuk? Nem a korabeli magyar politika tehet róla, hogy egy vesztes háborúban vettünk részt a németek oldalán?

jó a megállapitás--kulturálatlan pénzéhség na lássuk csak: schmidt,ungár, orbán,garancsi.mészáros rogán,kósa,ki egyedűl ki családi vállalkozásban--talán ezért maradunk mi örökre Kelet-Európa.