Pánikszerűen próbálja megakadályozni az üzemanyagválságot Bulgária, Románia és Szerbia, mielőtt elszabadulnak az árak

Az összeomló balkáni energiaellátás már most súlyos következményeket ígér.

Magyarországnak vezető szerepe lehet Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia éghajlatvédelmi fejlesztéseiben.
A párizsi klímamegállapodás végrehajtásának elősegítése érdekében Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. jön létre, amelynek köszönhetően Magyarországnak vezető szerepe lehet a nyugat-balkáni országok éghajlatvédelmi fejlesztéseiben – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint az ITM és a dél-koreai székhelyű Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) által közösen létrehozott társaságon keresztül hat országban – Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia – végezhetnek klímavédelmi tevékenységet.

Kiemelték, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően a magyar vállalkozások klímafinanszírozási pályázati lehetőségekhez férhetnek hozzá a térségben. A finanszírozásához szükséges, éves szinten várhatóan több százmillió forintos keretösszeget a kvótabevételek terhére biztosítja majd a minisztérium.
A közlemény idézi Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárt, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és az intézet az elkülönített alappal a nyugat-balkáni régió zöld átalakulását kívánja elősegíteni. A központ felállítása Magyarország elköteleződését bizonyítja a párizsi megállapodás iránt. A projekt célzott tevékenységeken keresztül támogatja a kibocsátás-csökkentési intézkedéseket és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a térségben.
Ban Ki Mun, a GGGI elnöke, korábbi ENSZ-főtitkár elmondta, hogy a magyar kezdeményezés kritikus szerepet játszik a zöld infrastruktúra-beruházások támogatásában. A GGGI becslése szerint az alap első fázisában minden projekt-előkészítésre fordított 100 ezer dollár közel 10 millió dollárt mozgósíthat az infrastrukturális beruházásokban – írták.
A központ már 2019-től segítheti a projekt-előkészítést és kapacitásépítést a régióban a finanszírozási támogatáson keresztül a vízgazdálkodás, az erdészet és a fenntartható energiahasználat területén. Létrehozása egy kiterjedtebb és ambiciózusabb erőfeszítés felé tett első lépés, hiszen várhatóan 2021-ben felállhat egy többszereplős pénzügyi alap a regionális és V4+ országok lehetséges bevonásával, klímaprojektek közös megvalósítása érdekében – közölte az ITM.
(MTI)