Magyarországnak vezető szerepe lehet Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia éghajlatvédelmi fejlesztéseiben.
A párizsi klímamegállapodás végrehajtásának elősegítése érdekében Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. jön létre, amelynek köszönhetően Magyarországnak vezető szerepe lehet a nyugat-balkáni országok éghajlatvédelmi fejlesztéseiben – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint az ITM és a dél-koreai székhelyű Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) által közösen létrehozott társaságon keresztül hat országban – Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia – végezhetnek klímavédelmi tevékenységet.
Kiemelték, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően a magyar vállalkozások klímafinanszírozási pályázati lehetőségekhez férhetnek hozzá a térségben. A finanszírozásához szükséges, éves szinten várhatóan több százmillió forintos keretösszeget a kvótabevételek terhére biztosítja majd a minisztérium.
A közlemény idézi Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárt, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és az intézet az elkülönített alappal a nyugat-balkáni régió zöld átalakulását kívánja elősegíteni. A központ felállítása Magyarország elköteleződését bizonyítja a párizsi megállapodás iránt. A projekt célzott tevékenységeken keresztül támogatja a kibocsátás-csökkentési intézkedéseket és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a térségben.
Ban Ki Mun, a GGGI elnöke, korábbi ENSZ-főtitkár elmondta, hogy a magyar kezdeményezés kritikus szerepet játszik a zöld infrastruktúra-beruházások támogatásában. A GGGI becslése szerint az alap első fázisában minden projekt-előkészítésre fordított 100 ezer dollár közel 10 millió dollárt mozgósíthat az infrastrukturális beruházásokban – írták.
A központ már 2019-től segítheti a projekt-előkészítést és kapacitásépítést a régióban a finanszírozási támogatáson keresztül a vízgazdálkodás, az erdészet és a fenntartható energiahasználat területén. Létrehozása egy kiterjedtebb és ambiciózusabb erőfeszítés felé tett első lépés, hiszen várhatóan 2021-ben felállhat egy többszereplős pénzügyi alap a regionális és V4+ országok lehetséges bevonásával, klímaprojektek közös megvalósítása érdekében – közölte az ITM.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Összeszedtük a hét legolvasottabb híreit. A magyar válogatott sorsa továbbra is sokakat érdekel, főleg, hogy egyesek szerint nem veszett el minden remény.
Az összeomló balkáni energiaellátás már most súlyos következményeket ígér.
Van mire büszkének lenni a magyaroknak, a székelyek megérdemelnék az autonómiát, Ukrajna felvétele az EU-ba pedig igazi arculcsapás lenne. Dunai Jánossal a Brain Bar fesztiválon beszélgettünk.
A szerb elnök szerint Koszovó felfegyverzése újabb konfliktusokat idézhet elő.
Horvátországban hagyományos gyakorlat az ilyen jellegű ünneplés.
Folyamatosan nő a magyar befolyás Európa egyik legfontosabb térségében.
Repülőtéri dolgozók sztrájkjai, csomagkezelési fennakadások és új uniós határellenőrzések nehezítik a karácsonyi utazást: több országban akár órákig tartó késésekre is fel kell készülni.
Az összeggel kárpátaljai gyermekeket segítenek.
