Akiken sokat lehet nevetni

„Az ellenzéki politikusok az elmúlt hetekben kicsit megváltoztak. A parlamenti képviselők nem akarnak képviselőként viselkedni; amikor hivatalos ülésnap van, azt nem akarják hagyni; amikor meg nincs, akkor meg akarnak egyet. Az ülésteremben kiabálnak, szelfibotokkal hadonásznak, esetleg sípolnak. Valószínűleg a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet egyik legnyomorúságosabb pillanata volt, amikor Szabó Tímea Párbeszéd-képviselő egy tüntetésen, a néhány száz tüntetőnek, büszkén megmutatta a sípját, amivel sípolt a teremben és várta, hogy megtapsolják. Igazi politikusi eredmény: nem okos hozzászólása volt a parlamentben, nem elfogadták egyik törvénymódosító javaslatát, hanem sípolt. És meg is tudja mutatni a sípját.

Mert az ülésterem helyett utcára mennek hergelni az embereket, vagy bemásznak a köztévébe, ott ki a földön fetreng, ki felmászik a korlátra, ki nekifut az ajtónak, ki szimulál (bocsánat, itt indokolt lenne a többes szám), más meg segédrendezőként dirigálja a többieket.

Amikor meg bemennek egy nem ellenzéki tévébe mint riportalanyok, elkezdenek nem riportalanyok lenni. Nem válaszolnak a kérdésre, bohóckodnak.”