Országgyűlés napirend előtt: kemény vita a munka törvénykönyve módosításáról

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a múlt héten, életének 51. évében elhunyt Hirt Ferencről (Fidesz). A politikus 2006 óta volt országgyűlési képviselő. A képviselők egyperces néma felállással emlékeztek Hirt Ferencre.

MSZP: Kinek az oldalán állnak a kormánypártiak?

Tóth Bertalan (MSZP) azt tudakolta munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat kapcsán, hogy a kormánypártiak a multik vagy a magyar munkásemberek oldalán állnak-e. Közölte, közvélemény-kutatások szerint a lakosság 83 százaléka elutasítja a „rabszolgatörvényt”, amellyel kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a munkavállalókat és csorbítják a szakszervezetek jogait.

Elmondta, több ellenzéki frakció közösen 2925 módosító indítványt nyújtott be a parlament napirendjének módosítására, ennek megszavazása 150 órát venne igénybe, így a kormánypárti képviselők is kipróbálhatnák, milyen 150 órával többet dolgozni. Házszabály- és alkotmányellenesnek tartotta az igazságügyi bizottság döntését, hogy egyetlen döntéssel határoznak ezekről az indítványokról.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a kormány egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy az országban mindenki dolgozhasson, aki akar és tud. Gyakran előfordul, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, annak ki kell játszania a bürokratikus szabályokat – mondta. Hozzátette: a munka törvénykönyvének módosításának az a célja, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, az megtehesse.

Azt firtatta, az ellenzék miért nem „rabszolgázott” akkor, amikor bagórét eladták a magyar ipart, vagy amikor megduplázták a munkanélküliséget, vagy amikor elvettek egy havi bért. A baloldal vezetői felvettek egy sárga mellényt - emlékeztetett, hozzátéve: legalább messziről látni, kik azok, akik az elmúlt években semmit sem tettek a munkából élőkért. 

Jobbik: 2019 nem lesz a rabszolgák éve

Pintér Tamás (Jobbik) úgy értékelt, elárulja a népét, aki szerdán igennel szavaz a munka törvénykönyvének módosítására. Szerinte a kormánypártok rabszolgasorba akarják hajszolni a magyar embereket és az, aki félti a munkáját, bármit aláír, hogy megtarthassa azt.

Hozzátette: az emberek majd úgy mondanak nemet a túlórára, hogy elmennek az országból. Ne szavazzák meg a törvényt! – szólított fel, azt javasolva, hogy az emberek és ne a multik oldalára álljanak a kormánypártok. Még az asztalt is ráborítanám arra, aki ezt a törvényt megszavazza – hangoztatta. Hozzátette: ő ezt nem fogja megtenni, de az emberek igen és azt fogják mondani: 2019 nem lesz a rabszolgák éve.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára hangsúlyozta, a törvénymódosítás a munkaidőkeret jobb alkalmazásának feltételeit teremti meg, mivel számos területen probléma, hogy az általánostól eltérő munkarendben dolgozók beosztására nem megfelelő a jelenlegi szabályozás. A jelenkor gazdasági körülményeihez jobban alkalmazkodó szabályokra van szükség - hangoztatta. Az önkéntességre hívta fel a figyelmet és arra, hogy a túlóra nem építhető be a munkaidő-beosztásba.

Alaptalannak nevezte a képviselő szavait, miszerint a kormánypártok elárulnák a népet. Szerinte megkérdőjelezhetetlenül sikeres a kormány foglalkoztatáspolitikája.

Párbeszéd: 2,5 hónap túlmunkára kényszerítenek több millió embert

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint a törvénymódosítás évente 2,5 hónap túlmunkára kényszerít több millió magyar embert. Ha valaki 2019 januárjában túlórázik, akkor majd 2022-ben vagy kap valamit érte, vagy nem, de azt is csak akkor, ha nem írják át a törvényt, vagy ha nem hagyja el az országot, vagy még életben van - hangoztatta. Szerinte egy egyedülálló édesanya nem meri majd megkockáztatni, hogy kirúgják a munkahelyéről, ezért vállalni fogja a túlórát.

Azok a Fidesz-KDNP-képviselők akarják 400 órára emelni a túlórát, akik munkaidőben sem dolgoznak – közölte, hozzátéve: most is hiányzik a Fidesz- és a KDNP-frakció fele. A javaslat visszavonását követelte és közölte, az MSZP és a Párbeszéd a dolgozókkal van és nem a „léhűtő senkiháziakkal”.

Kövér László azt kérte a képviselőtől, válogassa meg a szavait, mert kizárja az ülésről.

Bodó Sándor államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az egyedülálló édesanyát eddig és ezután sem lehet túlórára kényszeríteni. Közölte, a törvényjavaslat nem akarja megváltoztatni a jogszabály általános munkarenddel kapcsolatos szabályait, azaz a munkaidőt öt nap, hétfőtől péntekig lehet beosztani. A rendkívüli munkavégzést csak a munkavállalók önkéntes hozzájárulásával lehet elrendelni.

Rámutatott arra, hogy vannak általánostól eltérő munkarendek, és a hétvégi munkavégzést sem törvényalkotással, sem népszavazással nem lehet megszüntetni.    

DK: Nem volt szabályos a törvény vitája

Vadai Ágnes (DK) szerint egy egész ország háborodott fel a rabszolgatörvényen, nem egy-két ember problémájáról van szó, a kormánypártiak a saját országuk ellen küzdenek. Kitért arra, hogy nem volt szabályos a törvény vitája, az általános vita nem zárult le, így a törvényről szavazni sem lehet.

A kormánypártiaknak címezve szavait közölte, a demokrácia lebontásán és a lopáson kívül semmihez nem értenek. Az elmúlt évek kormányzati tevékenysége az út a börtönbe program része – mondta, mire Kövér László megvonta tőle a szót és arra szólította fel, szedje össze meg magát és válogassa meg a szavait.

Bodó Sándor válaszában elmondta, 2018. január-szeptemberi adatok szerint nőtt a foglalkoztatottság és 69 hónapja nőnek a nettó reálkeresetek.

(MTI)