„Ilyenkor kell észnél lenni” – Orbán Viktor szerint a legsötétebb órában vagyunk
„Ezt a két hónapot kell okos, higgadt politikával túlélni” – húzta alá a kormányfő.
„Az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel. Ha hozzánk fordul, akkor jár neki a tisztességes eljárás” – jelentette ki Orbán Viktor a rádióban.
A migránskártya és a migránsvízum ügye is azt mutatja, hogy a bevándorlást támogatók védekezés helyett „szállítmányozási ügynökségként” fogják fel az európai intézményeket, szerintük ugyanis ez a kontinens érdeke – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Mindezt Magyarország szempontjából különösen előnytelennek nevezte, jelezve ugyanakkor, hogy csak az európai parlamenti (EP) választás után vár minőségi változást.
Migránsvízum, migránskártya
Az úgynevezett migránskártyákról a kormányfő azt mondta: miközben a pénzmosás elleni harcra hivatkozva folyamatosan „szorongatják az európai emberek torkát a hatóságok” – rögzítik a tranzakciókat, a neveket –, aközben valakik – úgy tűnik, az Európai Bizottság – névtelen bankkártyákat osztogatnak olyanoknak, akiket nem ismerünk, nem tudni, mit akarnak, és akik közül sokan válnak terroristává, bűnözővé, tehát fenyegetik az európai emberek biztonságát.
Jogos a kérdés, hogy ez miért történik, honnan van a pénz, az EU esetleg a saját – a magyarok által is befizetett – pénzét adja-e – tette hozzá, megjegyezve, hogy a Fidesz EP-képviselői az ügyet nem hagyják annyiban, fel akarják deríteni.
A „migránsvízumot” úgy kommentálta: ez egy olyan kapunyitás, amelyen keresztül az ár ismét betörhet Európába. Az EP egyszer már leszavazta a humanitárius okokra hivatkozva adandó uniós belépési engedélyt, de most újra napirendre vetetik, és „le akarják nyomni a torkunkon” – mondta Orbán Viktor.
Szerinte egyébként a mandátumukat hamarosan elveszítő európai politikusok közül sokan „kapuzárási pánikban” vannak, és a szívüknek kedves ügyeket, köztük a migránskérdést még gyorsan le akarják zárni.
A brit uniós kilépéssel, a Brexittel kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: miután Brüsszel nem tudta kívül tartani a migránsokat Európán, így nem tudta benntartani Nagy-Britanniát az Európai Unióban. Brüsszel komoly politikai hibákat vétett, amelyek elvezettek a Brexithez – mondta a kormányfő.
Ugyanakkor az a dokumentum, amelyet a vasárnap esedékes rendkívüli EU-csúcs előtt kézhez vett, magyar szempontból kielégítő, megvédi az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok érdekeit - közölte Orbán Viktor, kijelentve: a magyar munkavállalók jogai nem fognak sérülni.
Arról is beszélt, hogy két országban szokták megkérdezni az emberek véleményét EU-s ügyekben: Magyarországon és Nagy-Britanniában. A magyarországi konzultáción és népszavazáson a magyarok azt a választ adták, hogy „több nemzeti szuverenitás, kevesebb Brüsszel”, a britek pedig még ennél is tovább mentek, azt mondták, „kifelé Brüsszelből” – fejtette ki. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a magyar kormány még újsághirdetést is adott fel – meg is feddte érte a brit választási iroda – a britek unióban maradásáért.
Minden krimi izgalmas
A rádióinterjúban téma volt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekültstátuszának ügye is, amelyről a kormányfő azt mondta: a bevándorláspártiak és az ezt az ügyet támadók személyi és szervezeti szinten is „pontosan egybeesnek”.
Szerinte azok a szervezetek, amelyek az ügyet leginkább a magyar kormány szemére hányják, mind Soros György szervezetei, és miután Macedóniában miniszterelnökként Gruevszki lépett fel a legkeményebben a Soros-féle hálózatokkal szemben, ezért „nyomon követik az életét”.
Kifejtette: Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökként a migráció szempontjából egy kulcsországot vezetett, és nélküle sokkal nehezebb lett volna megvédeni a magyar határt, ezért mindig is szövetségesként tekintettek rá és országára. Felidézte: Gruevszki volt az első balkáni politikus, aki kerítést épített, elkezdte feltartóztatni a migránsokat, amihez Magyarország segítséget adott.
„Az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel. Ha hozzánk fordul, akkor jár neki a tisztességes eljárás” – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve azt is: örül annak, hogy nem ez az első eset, amikor egy másik állam volt vezetője úgy gondolja, Magyarországon tisztességes eljárásban lehet része.
Kitért továbbá arra, hogy a menekülteljárást nem a kormány folytatja le, hanem a hatóság, és „minél messzebb tartja magát a kormány az ilyen eljárásoktól, az annál jobb”. A kormánynak csak az a dolga – közölte –, hogy biztosítsa a fair eljárás kereteit, majd elfogadja a hatósági döntést, „most is ez történt”.
Nikola Gruevszki Magyarországra utazásáról annyit mondott: „van az egésznek egy izgalmas története”, „minden krimi izgalmas”.
A volt macedón miniszterelnökkel szembeni bírósági ítéletekkel kapcsolatban azt mondta: fontosnak tartja, hogy a magyar kormány ezeket ne kommentálja. Annyit megjegyzett, hogy Macedóniában bonyolult politikai csaták zajlanak, és az igazságszolgáltatás ennek része, de ő maga sem tudja, hogy mi igaz és mi nem, mert ezt szinte lehetetlen eldönteni.
„Bennünket nem befolyásolnak macedóniai eljárások, bennünket az érdekel, hogy az ide beadott kérelem jogilag megalapozott-e, a hatóságok tisztességes eljárást folytattak-e le, betartották-e a szabályokat, és ha meghozták a döntésüket, azt tiszteletben kell tartani” – fejtette ki, kijelentve: garantálni fogják a menekültstátuszt megkapott emberek biztonságát Magyarországon.
A macedónok által benyújtott kiadatási kérelemről szólva hozzátette: annak is van egy jogi menete, a magyar hatóságok megvizsgálják majd, és véleményt mondanak.
Vége a száz év magyar magánynak
A diaszpóratanács és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) múlt heti ülésével kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy véget ért a száz év magyar magány korszaka, mindenki rájött arra, hogy „velünk együttműködni nem természetellenes, sőt értelmes dolog, sőt megéri”.
Szerbiának ebben kitüntetett szerepe van, a horvátokkal 800 éves a barátság, a szlovákokkal sikerült közös bizalmon nyugvó kapcsolatrendszert kialakítani, és a románok esetében is látható előrelépés - sorolta. Aki a magyarokkal együttműködik, jól jár - hangoztatta a kormányfő. Hozzáfűzte, a közös gazdaságfejlesztési programok nemcsak Magyarországnak és a mai államhatáron kívül élő magyaroknak jók, hanem a szomszédos államok nem magyar állampolgárainak is.
Egy forint határon túli gazdaságfejlesztésre elköltött forrás két forint nemzeti össztermék-növekedést állít elő – hívta fel a figyelmet.
Ukrajna és az ott élő magyarok ügyében azt mondta: Magyarország segíteni próbálja Ukrajnát, érti nehéz helyzetét, „a területi integritásukat nemcsak hogy elfogadjuk, hanem mi is követeljük Oroszországgal szemben”. A magyar kormány Kárpátalján sem akar különbséget tenni a magyarok és más nemzetiségűek között, mindenkinek segíteni akar – közölte.
Ám erre az ukránbarát álláspontra „egy magyarellenes ukrán politikát kaptunk válaszképpen” – mutatott rá, jelezve, hogy a megbeszélések ellenére tényleges eredmények nincsenek, de reméli, hogy a következő ukrán elnökkel a magyarellenes helyett ismét magyarbarát politikát tudnak kialakítani.
Orbán Viktor kiemelte: Kijev NATO- és EU-csatlakozása csak Magyarország közreműködésével és segítségével lehetséges, ezért „önsorsrontó dolog” magyarellenes politikát folytatni Ukrajnában.
Tarlós jogokat szerzett Budapestnek
Végül szó volt a kormány és a főváros között létrejött megállapodásról, amelyről a miniszterelnök azt közölte: Tarlós István főpolgármester elérte, hogy közös döntés szülessen a budapesti fejlesztésekre szánt kormánypénzekről. Hozzátette: Budapest olyan pénz fölött kapott döntési jogot, amely nem az övé, hanem a központi kormányzati költségvetésből származik, ezért „Tarlós István nem feladott, hanem megszerzett jogokat a fővárosnak”.
Hangsúlyozta: most, hogy a magyar gazdaság lendületben van, az újonnan létrejött Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa beválhat Budapestnek.
(MTI)