Antall József szerepét méltatta a nemzetpolitikai gondolkodás szempontjából Martonyi János, kiemelve, az egykori kormányfő lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tekintette magát.
Továbbra is adott a magyar külpolitika három prioritása: Európa és a transzatlanti kapcsolatok, a térségi és szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitika, a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos politika – mondta Martonyi János volt külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Csóti György Magyarok Európában című könyvének bemutatóján a korábbi tárcavezető kiemelte: ez a három fő elem továbbra is meghatározó. Az is fontos kérdés marad a továbbiakban, hogy miként lehet a szomszédos országokkal folytatott jó kapcsolatok, együttműködés kialakítását összehozni a sikeres nemzetpolitikával, a határon túli magyar közösségek helyzetének javításával – vélekedett.
Martonyi János szerint a nemzetpolitika „Antall Józseffel indult”, abból a tételből, hogy ő közjogilag tízmillió magyar miniszterelnöke volt, de lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tekintette magát.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által szervezett eseményen a korábbi külügyminiszter méltatta a bemutatott kötetet, és azt mondta: az elmúlt 30 év magyar külpolitikáját és nemzetpolitikáját összefoglaló mű fontos könyv, a magyar történelem egy kiemelkedő szakaszát fogja át. Rendkívül széles skálán mozognak az írások, számtalan témát ölelnek fel az Antall-kormány megalakulásától az MDF hőskorán át a jugoszláv polgárháborúig – sorolta Martonyi János.
Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta: ma már széleskörű evidencia, hogy "a magyar rendszerváltozás nagy ajándéka volt", hogy Antall József ebben az időszakban „elvitte a vállán az országot”. Így itt nem volt jellemző az a nehézség, amely az összes többi közép-európai ország életét megkeserítette: a politikai stabilitás hiánya – vélekedett.
A politikus arra is kitért, hogy nemzetpolitika azóta létezik, mióta nemzeti széttagoltság van, ez pedig egy százéves jelenség.
A kötettel kapcsolatban Német Zsolt közölte: több hasonló mű kellene, nagy szükség van arra, hogy „mi írjuk meg a saját történetünket, mert ha nem mi tesszük meg”, akkor majd megteszik mások, és „lehet, hogy abban nem lesz sok köszönet”.
Csóti György 1990 és 1998 között a Magyar Demokrata Fórum, valamint 2011-től 2014-ig a Fidesz jelöltjeként országgyűlési képviselő volt, 1999 és 2003 között pedig Magyarország zágrábi nagyköveteként szolgált.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
