Gulyás: Judith Sargentiniben szovjet típusú hajlam van

Rossz irányba mozdult az európai közösség az elmúlt években – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, az Alapjogokért Központ Magyarország és a „7-es cikkely” című konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén.

Szovjet típusú hajlam

Gulyás Gergely azt mondta, hogy az Európai Bizottság nem a szerződések őre volt, hanem bevallottan politikai szerepet játszott. Szavai szerint az utóbbi években következmények nélkül lehetett lábbal tiporni a schengeni egyezményt, és az számított jó európainak, aki így tett, az pedig rossznak, aki betartotta a jogszabályt.

Magyarország volt az egyetlen példamutató módon eljáró állam a migráció ügyében: elsőként végezte el kötelezettségét a külső határok védelmében – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a Velencei Bizottság nem döntéshozó fórum, hanem tanácsadó testület, ezért a véleményét nem kell szentnek tekinteni, főleg mivel átpolitizálódott.

Magyarországnak vannak közös értékei Nyugat-Európával, de egyes kérdésekben, így például a migráció vagy a családpolitika ügyében alapvetően nem értenek egyet – jelezte. Azt mondta, nyugaton intolerancia, kirekesztés tapasztalható, nem hajlandóak elfogadni az övékétől különböző álláspontot, a sajtóban pedig hírhamisítás folyik Magyarországról.

A Sargentini-jelentés az eltérő gondolkodás szankcionálására tett kísérlet – vélekedett a miniszter.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőben van szovjet típusú hajlam: befolyásolni akarja a független magyar igazságszolgáltatást. Az eljárást politikainak, a dokumentumot vádiratnak nevezte. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a Sargentini-jelentés készítője maga nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy politikai nyomásgyakorlásra akarja használni a dokumentumot.

Azt mondta, hogy annak 69 érdemi állításából 37 hamis, 19 folyamatban lévő vitás ügyre utal, 13 pedig már lezártra. Kocsis Máté utóbbiban látta a legnagyobb veszélyt, hiszen a jelentés ezáltal relativizálja a korábbi egyeztetéseket. Sérelmezte, hogy az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárásban nem veszik figyelembe, hogy Magyarország hasznos tagja az Európai Uniónak (EU): nemcsak kulturálisan, de gazdaságilag is értéket tesz hozzá a közösséghez.

Elfogyott a türelem

A frakcióvezető kitért arra, hogy a Sargentini-jelentés elkészítése során olyan szervezeteket kerestek meg, mint a Társaság a Szabadságjogokért és az Amnesty International, a Miniszterelnökség véleményét ugyanakkor nem kérték ki. Úgy fogalmazott, hogy az EU magát lőtte lábon, amikor ilyen alapokon állva megindította történetének egyik legsúlyosabb eljárását.

Bárándy Gergely volt szocialista képviselő úgy vélekedett, hogy bár a Sargentini-jelentés kétségtelenül tartalmaz hibákat, a lényegi állításai igazak. Azt mondta, lehet vitatkozni azon, hogyan kell értelmezni a 2. cikkben foglalt értékeket, amelyek megsértésének gyanúján alapszik a 7. cikk szerinti eljárás megindítása.

A jogállamiság azonban például biztosan magában foglalja a visszaható hatály tilalmát, és ha egy tagállam ilyen elveket sért meg, akkor vele szemben fel kell lépnie a közösségnek – hangoztatta. Ez nem nyomásgyakorlás, hanem az értékközösségből fakadó kötelesség – fűzte hozzá. Az ügyvéd szerint az EU most jutott el oda, hogy kimondja, elfogyott a türelme.

Bárándy Gergely úgy vélekedett, nem lehet mesterségesen különválasztani, hogy egy döntés jogi vagy politikai. A kormány azért cselekszik így, mert bizonyos érvekre nem akar reagálni. Ezeket politikaiaknak minősíti – hangoztatta.

Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke azt mondta, a közbeszédben a rendszerváltás óta állandó vitatechnika, hogy negatív felhanggal beszélnek a „politikai döntésekről”. Szerinte tartalmi értelemben a fékek és ellensúlyok rendszerét mára kiiktatták az alkotmányos rendszerből.

Bár a 2. cikkben csupán tömören esik szó az uniós értékekről, a jogszabályhely „nem holt betűk halmaza” – fogalmazott Schiffer András. Ugyanakkor ő szintén kitért rá, hogy a Sargentini-jelentés nem sikerült jól, és a nyilvánvaló tévedések vagy hazugságok rontják a hitelét.

Mediatizált világ

A résztvevők között vita alakult ki abban, hogy politikusok véleményezhetnek-e bírói ítéleteket. Schiffer András azt hangoztatta, hogy a bíró ne bírálja az alkalmazandó jogszabályt, a jogalkotó pedig ne bírálja az ítéletet. Bárándy Gergely hasonló álláspontra helyezkedve jelezte, szeretne átadni Kocsis Máténak egy sokoldalas dokumentumot, amely fideszes politikusok kritikáját tartalmazza bírósági ügyekről.

Gulyás Gergely ezzel szemben torz álláspontnak nevezte, hogy nem lehet egymásról véleménye a két félnek.  A mostani, mediatizált világban el kell felejteni, hogy a bírósági ítéleteket kommentár nélkül hagyja a politika, ez sehol sincs így a világban – mondta.

Kocsis Máté szerint Bárándy Gergely durván politizálni kezdett a vitában.  A jogállamiság számonkérése azonban furcsa a szocialista politikus részéről a 2006-os események és a romagyilkosságok tükrében, amelyek kormányzásuk alatt történtek - mondta.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője történeti áttekintést adott a 7. cikkről. Jelezte, hogy a jogállamisági eljárás fontos része a párbeszéd, a törekvés a másik fél szempontjainak megértésére. Úgy vélekedett, hogy a vita ezen formája még mindig jobb, mint a korábbi „kardcsörtetés”.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szintén kiemelte, hogy a 2. cikkben foglalt értékek nem rendelkeznek jogilag megfogható tartalommal. Hozzátette, hogy a 7. cikk alkalmazásának szabályai nincsenek kidolgozva.  A Sargentini-jelentés nem vezethet oda, hogy felfüggesszék Magyarország szavazati jogát az EU-ban – jelentette ki Szánthó Miklós.

(MTI)