A magyar-székely összetartozás napjáról tárgyalt az Országgyűlés

A jobbikos Szávay István ismertette azt a DK kivételével valamennyi parlamenti frakció által támogatott határozati javaslatot, amely a magyar-székely összetartozás napjává tenné október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját.

Az ellenzéki politikus elmondta, a székelyföldi magyarságot az elfogyás, a pusztulás fenyegeti, a jól bevált dél-tiroli példán alapuló területi autonómia nélkül pedig nem képzelhető el az ott élők hosszú távú megmaradása. Szávay István szerint a cél, egy olyan Székelyföld létrehozása, amely képes az ott élők munkájából gyarapodni, és amelyet a románság nem idegen testként kezel, hanem olyan autonóm térségként, amely az ország stabilitásának egyik záloga.

Az előterjesztés tárgyalása során felszólaló képviselők mindegyike támogatta a javaslatot. Pánczél Károly (Fidesz) és Juhász Hajnalka (KDNP) emellett a nemzetpolitikában elért eredményeket méltatták, Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) székelyföldi emlékeit idézte fel, Korózs Lajos (MSZP) a székelyek példamutatását emelte ki, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár pedig azt azt mondta, a székelyek nélkül ma nem beszélhetnénk magyar nemzetről. Az elhangzottakra reagálva Szávay István megköszönte a támogatást.

(MTI)