Az osztrák kancellár nemmel válaszolt a konzervatív lap azon kérdésére, hogy nevezte-e őt Orbán Viktor magyar kormányfő megbízhatatlan labancnak. Hozzátette: „nagyon korlátozó irányvonalat” képvisel a migráció ügyében, mert úgy véli, hogy az illegális migráció veszélyezteti Európa rendjét, biztonságát és stabilitását.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lapban közölt interjúban arra a felvetésre, hogy a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP-) elfogadásával kezdeményezett eljárással kapcsolatban az EPP-ben egyesek a Fidesz kizárását sürgetik, ő pedig kilátásba helyezte a tagság felfüggesztésének lehetőségét, elmondta, hogy a helyes eljárás a folyamatok pontos szemrevételezése és a kedvezőtlen fejlemények elkerülése. Az európai uniós pártcsaládok tagjai pedig „nagyon is tudnak hatni egymásra informálisan, ahol ez szükséges”– jegyezte meg az EPP-hez tartozó Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke.
Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kormányfője elmondta, hogy a tagállamok EU-s ügyekért felelős minisztereit összefogó Általános Ügyek Tanácsa a következő ülésén foglalkozik a témával. Azokon a területeken, amelyeken a kifogások megalapozottnak bizonyulnak, a magyar félnek utólagos kiigazításokat és javításokat kell eszközölnie – mondta Sebastian Kurz.
Nemmel válaszolt a konzervatív lap azon kérdésére, hogy nevezte-e őt Orbán Viktor magyar kormányfő megbízhatatlan labancnak. Hozzátette: „nagyon korlátozó irányvonalat” képvisel a migráció ügyében, mert úgy véli, hogy az illegális migráció veszélyezteti Európa rendjét, biztonságát és stabilitását. „Ugyanennyire egyértelműen képviselem azt, hogy a jogállamiság és a demokrácia az együttélés alapja Európában” – mondta, megjegyezve, hogy álláspontja valamennyi kollégája előtt ismert.
Az EU-s menekültügyi rendszerrel kapcsolatos soros elnöki törekvésekről szólva hangsúlyozta, hogy a „jó irányba tartó erőteljes mozgás” látható. A „trendforduló” a júniusi EU-csúcs volt, amelyen az állam-, illetve kormányfők megegyeztek arról, hogy az EU-s külső határ védelmét és a származási-, és tranzitországokkal folytatandó együttműködést kell a középpontba helyezni.
Ezzel a megegyezéssel „befejeztük a kötelező elosztási kvótákról évek óta folytatott vitát” – mondta Sebastian Kurz. Hozzátette, hogy most a „váltás” előkészítése zajlik, „el a kötelező kvótától, amely nem fog megvalósulni, egy kötelező szolidaritás felé", amelyhez ugyan mindenkinek hozzá kell járulnia, "de nem feltétlenül migránsok befogadásával”.
„Ami pedig a külső határ védelmét illeti, abszolút jó úton vagyunk”, a határátlépések, „érkezések száma 95 százalékkal csökkent 2015-höz képest” –mondta az osztrák kancellár. Arról is szólt, hogy le kell zárni az Európába irányuló „illegális utakat", és helyettük „legális utakat kell nyitni Európa felé áttelepítési programok révén”, amelyekkel az EU-tagállamok számára „elviselhető” számban érkeznének emberek, és így valóban a védelemre szorulóknak segítene az EU.
(MTI)
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.
Az Európai Unió gazdasági versenyképességének jövőjét megalapozó sürgős cselekvési tervet fogadtak el a nyugati szövetségi rendszer legnagyobb találkozóján Budapesten.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
