Az első időszaki tárlat Leonardo da Vinci és a budapesti lovas címmel várja a látogatókat.
Az ókortól a barokkig tekintik át az egyetemes és magyar képzőművészet történetét az átfogó rekonstrukciót követően szerdán délben megnyílt Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának megújult egységei, az első időszaki tárlat pedig Leonardo da Vinci és a budapesti lovas címmel várja a látogatókat.
Az épület három és fél évig volt zárva, ezalatt mintegy 15 ezer négyzetméternyi alapterületen újult meg, ismét látható például hetven év után a Román Csarnok – mondta el a szerdai sajtóbejáráson az intézmény főigazgatója. Baán László kiemelte, hogy a közönséget megnagyobbított ruhatár várja a mélyföldszinten, mellette kávézó és a Hősök tere felé megnyitható étterem kapott helyet.
A mélyföldszinten látható a jelentősen újragondolt egyiptomi és antik kiállítás, a magasföldszinten a Román Csarnok mellett az időszaki kiállítások várják a közönséget. A szerdán megnyílt legnagyobb egység a Régi Képtár, amely 1250 és 1600 között mutatja be az európai festészet fejlődését az első emeleten, a felsőbb szinteken pedig a Régi Szobor gyűjtemény és a magyar barokk művészetet bemutató egységet helyezték el. A múzeum összes kiállítóterét 2019 nyarától veheti birtokba a közönség.
(MTI)
Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját több évnyi felújításának kulisszatitkairól és a nyitás utáni új tervekről faggattuk nagyinterjúnkban.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
Az esetre a Svéd Demokraták párt is reagált, nem is akárhogyan.
