Életünk korai időszakában minden apró inger közvetlenül hozzájárul jövőben kialakított kapcsolataink minőségéhez, hogy kikké válunk, hogyan formálódik személyiségünk. Olyan alapvető mintákhoz igazodunk, amelyek ebben a zűrzavaros világban egy biztos pontot, egy kapaszkodót adhatnak, amelyekre nem csak időszakosan, hanem hosszútávon számíthatunk.
Minden magyar gyermekotthonnak biztosítani kell elérhető pszichológiai segítséget
Az állami gondozásban nevelkedő fiatalok számára nagyon nehéz, csaknem lehetetlen feladat olyan értékeket, mintát találni, amelyekre az élet minden területén támaszkodhatnak. Fiatalon, kiforratlan személyiséggel kerülnek lelki egészségüknek ártó családi környezetből egy ideiglenes otthonba, ahol kiválasztják a számukra megfelelő, végleges gyermekotthont. Új emberekkel, új környezettel, idegen szituációkkal kell itt megismerkedniük, majd a folyamat kezdődik elölről az immáron állandó gyermekotthonban. Társaikkal, nevelőikkel, a gyermekfelügyelőkkel való megismerkedés, az új szabályokhoz való alkalmazkodás sajnos nem egyszeri feladat. A magyar gyermekotthonokban az ott dolgozók gyakran cserélődnek, ami miatt a gyermekeknek folyamatosan új emberekhez, általuk képviselt új értékekhez, kell alkalmazkodni. Törvényes gyám kijelölésére bár sor kerül, ők inkább az adminisztratív feladatok ellátásával foglalkoznak, nem vesznek részt a gyermekek mindennapi életében.
A nevelők túlterheltsége is nagy probléma.
Az otthonok vezető nevelői az adminisztrációtól kezdve az alapvető házimunkákig terjedő feladatok széles körét látják el. Nagyon ritka, hogy ezek mellett lehetőséget teremtsenek mindegyik gyermek lelki egészségének, tanulmányaiban való haladásának felügyeletére. A gyermekek számára ebből fakadóan a legnagyobb hátrány a figyelem, a törődés, a motiváció hiánya, hiszen nincs egy olyan állandó környezet vagy hozzájuk közel álló személy, amely segítene nekik megtalálni saját értékeiket, tehetségüket. Minden Magyarországon működő gyermekotthonnak biztosítani kell elérhető pszichológiai segítséget, amely a fent említett problémákon enyhíteni képes, gyermekek részéről azonban megfigyelhető egyfajta idegenkedés belső problémáik, fájdalmaik feltárásától. Elhelyezésük korai szakaszában, az ideiglenes otthonokban végbemenő felmérés keretein belül minden esetben sor kerül pszichológussal való beszélgetésre, amely során feltérépezik mentális, lelki egészségüket, hogy aztán annak megfelelő segítségben és elhelyezésben lehessen részük. A gyermekek számára ekkor világossá válik, hogy a megosztott személyes információkat a pszichológusok kénytelenek továbbadni. Talán innen ered elzárkózásuk a pszichológusok által felajánlott segítség elől.