„Na, leadtam! Nem tudom mit kellett pattogni, mindig leadom. Anyu meg állandóan frászban van, hogy ne halogassam a dolgaimat, jobb túlesni rajta előbb. Baromság. Majd én szabályozom magamat, a múlt hét teljes káosz volt. A barátaimmal sem voltam annyit, amennyit szerettem volna, a tanáraim pedig úgy gondolják, hogy napi 30 óra szabadidőm van. Mint valami kakukkos óra, apu és anyu bizonyos időközönként figyelmeztetnek az aznapi teendőimre, pedig a naptáramba, amit tőlük kaptam születésnapomra mindig beírom a következő hét feladatait. Jó kis ajándék, rendszerezni ezt a túlzsúfolt életet. A lényeg, hogy leadtam, innen már nincs vele gondom. Kíváncsi vagyok mi lesz a véleménye a tanárnőnek. Az biztos, hogy nem mondhatja majd, hogy nem foglalkoztam vele eleget. Többször átfutottuk a feladatot apával közösen is, mindig megnézték, hogy haladok, hiszen ez a félév legfontosabb beadandója, tudják nagyon jól. Remélem, hogy jó jegyet kapok rá. Azok után amekkora felhajtást csináltak ebből anyuék, jó lenne, ha büszkék lehetnének. Időben el is kezdtem kivételesen, persze ez most elkerülhetetlen volt, anyu nem szállt le a témáról. Talán jobb is volt így, hogy nem kellett kapkodnom vele. Anyának most is igaza volt. Anyának mindig igaza van.” –
Az egyik legnehezebb feladat megtalálni egy gyermek számára a megfelelő motivációt a tanuláshoz, sporthoz, kreatív tevékenységekhez. Fokozottan érvényes ez azokra a gyerekekre, akik nem családban, hanem állami gondozásban nevelkednek. Az ott dolgozó nevelők, az iskolák tanárai bár mindent megtesznek a gyermekek fejlődéséért, túlterheltségük miatt csaknem lehetetlen, hogy minden gyermek számára megtalálják azt a módszert, amellyel hatékonyan motiválhatják őket. A Vásáry Tamás Alapítvány Együtt Tanulás Programja önkéntesek segítségével próbálja orvosolni a fent említett problémát. Lelkes fiatalok személyében olyan emberek lépnek be a gyerekek életébe, akikre felnézhetnek, mégis a barátaik. Akik segítenek, mégis bizonyítani kell nekik.
Akik kedvesek, mégis elvárják, hogy teljesítsenek.
Az ilyen kapcsolatok helyettesíthetik a családokban láthatatlanul végig vonuló motivációs kapcsolatokat, amelyben az állami gondozásban élőknek nem mindig van részük. A program segítségével megtapasztalhatják a fent leírt, sokszor nem is szándékos, de értékes segítséget, amely minden gyermek számára különösen fontos. Életük ebben a szakaszában kulcsfontosságú, hogy megtanulják a feladatokhoz való helyes hozzáállást, megértsék, hogy minden egyes házi feladat fejlődésükhöz járul hozzá. Fontos továbbá hogy kialakuljon egy egészséges kép önmagukról, megfelelően tudják kifejezni érzelmeiket és azokat helyesen értelmezzék társaikkal kommunikálva. Az Együtt Tanulás Program segítségével önkénteseink feltérképezhetik, hogy melyek azok a területek, amelyek fejlesztésére nagyobb figyelmet kell fordítani, melyek azok a kompetenciák, amelyeket ha ápolunk, kimagasló eredményeket érhetünk el és talán a legfontosabb, hogy tényleges
bizalmi kapcsolatot alakíthatnak ki a gyermekekkel, amely segítségével személyiségfejlődésükre is pozitív hatással lehetnek.