A Takarékbank megerősítette a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó 4,6 százalékos prognózisát, alapvetően a beruházások fellendülésére alapozva. 2019-re a korábban jelzett 3,8 százaléknál magasabb, 4,1 százalékos GDP-bővülést várnak a kedvező áthúzódó hatások, a reálbérek további dinamikus emelkedése, és a fogyasztás ennek köszönhető markáns növekedése miatt, 2020-ra pedig 3,5 százalékot 0,2 százalékponttal többet a korábbinál – ismertette Suppan Gergely, a hitelintézet vezető elemzője
Az idén átlagosan 2,8 százalékos inflációra számítanak a bank elemzői, de nagyobbat sem zárnak ki a növekvő belső kereslet és a bérköltségek emelkedése miatt. 2019 elején 3 százalék fölötti, a jövő év közepére azonban ismét az alatti, éves átlagban 2,85 százalékos inflációt várnak. Suppan Gergely elmondta, a következő negyedévekben ha kisebb megingásokkal is, de tartani lehet az eddigi növekedési tempót, utána azonban kisebb lesz a lendület. A jövő évi prognózist elsősorban azért módosították felfelé, mert javítottak a beruházási előrejelzésen. A beruházások idén 15,8, jövőre 10,3 százalékkal bővülhetnek. A fogyasztás is stabil lába a növekedésnek a dinamikus bérnövekedés miatt, a külkereskedelem ugyanakkor összességében fékezi azt.
A béremelkedés szerinte nem áll meg, de dinamikája lassul. A reálbérek emelkedése jövőre megközelítheti a 6 százalékot, ami fenntarthatóvá teszi a növekedést. A Takarékbank várakozásai szerint idén 11,2 százalékkal nőhetnek a keresetek a bérmegállapodás, a minimálbérek 8, a garantált bérminimum 12 százalékos emelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ezek a várt 2,8 százalékos infláció mellett 8 százalék feletti reálbér-növekedést eredményezhetnek, ami azt jelentené, hogy 2013-tól 2018 végéig mintegy 42 százalékkal gyarapodnának a nettó reálbérek. Egyes hiányszakmákban azonban a következő években gyorsuló ütemben nőhetnek a keresetek. A magyar gazdaság a munkaerőhiány miatt már a térségbeli országokkal is versenyhelyzetben van – tette hozzá az elemző.
Az előrejelzés szerint a munkanélküliség fokozatosan csökken - a tavaly 4,2 százalékos munkanélküliségi ráta idén 3,5, jövőre 3,3, majd 2020-ban 3,1 százalékig süllyedhet -, de csak nagyon alacsony képzettségű emberekkel lehet bővíteni a munkaerőpiacot. A munkaerő-kínálat elégtelensége több ágazatban effektív korlátot jelenthet, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci bérnövekedések következtében is magas marad. Az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű hiánya - 4,3 százalékos gazdasági növekedést feltételezve - idén 2,4 százalékon belül, 2019-ben pedig 1,8 százalék lehet.
A GDP-arányos államadósság tovább mérséklődhet, az év végére 70, jövőre pedig 67 százalék alá, és az Eximbankkal együtt sem lehet több 72, illetve 70 százaléknál. A következő években az uniós kifizetések ütemezése miatt többlet is keletkezhet a pénzforgalmi egyenlegben, lehetővé válhat az adósság nominális csökkentése is, aminek következtében még meredekebben eshet a GDP-arányos államadósság, a nettó állampapírkibocsátás pedig negatív is lehet. A folyó fizetési mérleg többlete megmarad, de kisebb mértékű lesz, mint eddig, idén 2,6 százalékot, jövőre 2,5 százalékot, 2021-re pedig 2,9 százalékot prognosztizál a bank a GDP arányában.
Noha a külső egyensúlyi helyzet továbbra is a forint erősödését támogatná, a feltörekvő piaci turbulenciák, valamint tőkekivonás és más geopolitikai, politikai kockázatok felerősödésével jelentősen gyengült a magyar fizetőeszköz, miközben valamennyi futamidőn emelkedtek a hozamok, különösen a hosszabb lejáratúaknál, ez növelte a hazai eszközök kockázati felárát. A forint euróval szembeni további gyengülésére rövid távon változatlanul nem számítanak az elemzők. Várakozásaik szerint az árfolyam 2018 végére visszaerősödhet a 320 forint közelébe, azt követően pedig a korábbi időszakot jellemző 306-315-ös sávba, amit a külső egyensúlyi folyamatok mellett az is támogathat, hogy a nagy hitelminősítő cégek jövőre tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait. Bár az év végére várt 320 forint árfolyam optimistának tűnik, a fundamentumok továbbra is a forintot támogatják – mondta a vezető elemző.
(MTI)
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
Nem a két csapat játéka láttán zokogott a 49 éves Alessandro Giallatini, akit alig tudtak megvigasztalni.
